Dark Moon (BTS fanfiction) (BEFEJEZETT)

17. fejezet

Jungkook

Meglepődve mértem végig Hoseokot. Ismertem még akkoriból látásból, mikor a húgával együtt kavart a haverommal, de most mintha picit komolyodott volna, bár nem vitte túlzásba.

- Szevasz. – ment oda hozzá Taehyung, és olyan lazán fogtak kezet, mintha mindig is jó haverok maradtak volna, bár elvileg Tae sosem veszett össze vele, de nem tudom. Azért mégis fura helyzet, hogy a húga az, aki úgy eltiporta őt.

- No, a hírhedt Park Jimin! – jött közelebb hozzánk – És ki ez az istennő, hagy nézzelek meg kiscicám, a mennyországot adom neked – nyalta meg az ajkait, és lépett Jennie elé, erre Jimin azonnal közéjük állt.

- Még egy lépés és megdöglesz! – fogadta nagy szeretettel Jimin.

- Értem, nem is gondoltam volna rólad, hogy ilyen bombázó lesz a csajod? – ismerte el Hoseok.

- Hoseok, ő itt a banda alapítója Jeon Jungkook. – mutatott be neki Tae.

- Szeva. – intettem neki, de inkább egyelőre megmaradok a jó öreg távolságtartásnál.

- Szóval a híres Jeon kölyök, annyira sokan beszélnek rólad mostanság! – jegyezte meg Hoseok – Bár, el kell ismerjem, tuti, amit csinálsz.

- Kösz. – biccentettem.

- De mondjátok meg nekem... – forgolódott – hogy hol van ő?

- Ki? – kérdezte Jimin.

- Az istennő, az álmaim nője, a kemény fenekű Minhee. – bökte ki Hoseok, bennem meg rögtön felment a pumpa.

- Honnan tudod, hogy kemény a fenekem? – lépett be az ajtón Minhee.

- Istennő! – közeledett felé Hoseok kitárt karokkal, szinte levetkőztette a szemével, a nyála csorgott utána, ez ott helyben megkefélné a barátnőmet, de abból nem eszik, mert esküszöm leszarom, ha lebukunk, de én kinyírom.

- Lavórt nem hoztam magammal! – fonta karba a kezeit Minhee, és magabiztosan állt meg előtte. – Hagy lássalak! – mérte végig – A stílusod egészen közénk való – és Minhee elindult felé, ahogy elhaladt Hoseok mellett, képes volt a görénye belemarkolni a csajom fenekébe.

- Most már biztosan állítom, hogy kemény. – szinte felugrottam a helyemről, de Minhee a mellkasomra tette a kezét, ezzel megállított.

- Tetszem ugye? – fordult a srác felé – Ezt örömmel hallom. – hajolt egészen a füléhez.

- Imádlak. – mondta neki Hoseok.

- Nem sokáig! – jelent meg a barátnőm arcán az a félelmetes mosoly, tudtam, hogy vége a srácnak. Minhee elkapta a fiú mind két karját, kicsavart, leteperte hasra a földre, és rátérdelt, miközben a karjait felfelé húzta. – Most jól figyelj édes, lehet, hogy ez egy együttes, de nem éppen szent banda, ha még egyszer hozzám érsz az engedélyem nélkül, először eltöröm az ujjaidat, majd a csuklódat, és vége a zenei karrierednek. Én nem félek holmi vagány, elszállt gyerektől. Ha be akarsz kerülni hozzánk, jobb, ha visszafogod magad, és az se hátrány, ha félsz tőlem, és tőle! – biccentett felém Minhee, marhára büszke voltam a csajomra – Értve vagyok?

- Ja. – nyögte Hoseok, majd Minhee elengedte.

- Imádlak istennőm, tégy velem, amit akarsz! – lepődtünk meg, mikor a gyerek feltérdepelt és térden csúszva haladt Minhee után.