Légy az enyém! (BakuDeku)

4.

Másnap Izuku késve ért órára és a szokottnál is jobban körültekintő volt mielőtt belépett volna egy helyiségbe. Mikor ment valahova lehajtott fejjel közlekedett.
Ez persze mindenkinek feltűnt, ám az okát nem tudták.
Nagyszünetben az udvaron Kirishima, Kaminari és Bakugou megszokott helyükön lógtak. Mikor Kaminari elugrott a mosdóba Kirishima úgy érezte ideje beszélnie a barátjával.
   - Mit műveltél?- kérdezte a távolba meredve.
   - Huh?- fordult felé Bakugou értetlenül.
   - Midoriyával.
   - Nem csináltam vele semmit!- emelte fel a hangját Bakugou.
   - Akkor mért viselkedik egész nap így?- kérdezte a vörös, majd ujjával előre mutatott. Bakugou szemével követte Kirishima ujjának vonalát addig míg meg nem pillantotta Dekut, aki most egy fa mögött bujkált és néha ijedt fejjel kidugta a fejét mögüle, majd gyorsan visszahúzódott.
   - Ennek mi baja?- húzta fel az egyik szemöldökét Bakugou, mire Kirishima sóhajtott.
   - Én is ezt szeretném tudni haver. Mondtál neki valamit?
Bakugou felidézte a tegnapot és egyből rájött Midoriya viselkedésének okára.
   - Ja. Azt, hogy felrobbantom, ha még egyszer az orrom elé kerül.- adta meg a választ Bakugou, mire Kirishima hitetlenkedve tátott szájjal nézett rá.
   - Úristen haver, akkor ezért retteg ennyire. Előled bujkál.
   - Ja.- bólintott Bakugou.- Így legalább távol tarthatom magamtól.
   - Nem inkább közel akarod magadhoz tudni?
   - Nem.- vágta rá a szőke, mire Kirishima egy fáradt sóhajt hallatott.
Kaminari ekkor ért vissza a mosdóból és levágta magát melléjük.
   - Miért nézzük Midoriyat?- kérdezte érdeklődve mire Kirishima és Bakugou is felé fordultak.
   - Tudod kit érdekel az a nyomi.- mordult Bakugou, mire Kirishima lemondón fújt egyet.

                                                          🧨🧨🧨

Izuku épp a századik terepszemléjét tartotta, és mikor megállapította, hogy Bakugou nincs a közelben megkönnyebbülten sóhajtott egyet.
Miközben a focipálya felé nézett hirtelen egy kezet érzett a vállán mire ijedten megfordult és az arcát kezdte védeni.
   - Deku?- kérdezte Uraraka értetlenül, mire Midoriya elvette a kezét az arca elől és megkönnyebbülten fújt egyet.
   - Uraraka-san.- mosolygott.
   - Jól érzed magad Deku?- vágott aggodalmas fejet a lány.
   - I-igen, csak megijesztettél...- vakargatta zavartan a tarkóját a fiú.
   - Mostanában nagyon ijedős vagy...- jegyezte meg Uraraka aggódva.- Biztos, hogy nincs más?
   - Nincs, nincs semmi baj. Ne aggódj.- erőltetett magára egy mosolyt Deku.
Uraraka a látszat kedvéért mosolyogva bólintott egyet, de igazából tudta, hogy valami nincs rendben a fiúval.
   - Figyelj ha a dolgozatok miatt vagy ennyire stresszes, akkor kicsit pihenned kellene. Mit szólnál ha beülnénk sütizni egyet?- mosolygott Uraraka.
Midoriya tudta, hogy annak érdekében, hogy teljesen el tudja tüntetni a lány kétségeit bele kell mennie a dologba.
   - Jól hangzik.- mosolygott a lányra.
Uraraka örömében Deku nyakába ugrott, majd mikor elengedte így szolt:
   - Akkor ma suli után. Alig várom!- kiáltott, majd elrohant.
Midoriya nem értette hová siet ennyire de aztán rájött, hogy most nem terelheti el semmi a figyelmét, hiszen Katsuki bárhonnan felbukkanhat.

                                                           🧨🧨🧨

A kávézó ahová mentek egy nagyon közkedvelt hely volt és mivel közel volt a U.A-hez gyakran jártak ide a diákok.
Mikor beléptek az ajtón Kirishima elkezdte figyelni hol van szabad hely, majd felkiáltott mikor talált három üres helyet.
   - Gyertek, üljünk oda!- szólt oda Bakugounak és Denkinek.
   - Még mindig nem értem minek kellett idejönnünk.- fújt Bakugou.
   - Ne már jó lesz! És olyan finom sütiket is lehet venni!- vigyorgott Kaminari.
Bakugou csak a szemét forgatta, mikor megakadt a tekintette egy asztalnál ülő páron. Az ő asztaluktól nem messze ült Midoriya és Uraraka.
Kaminari és Kirishima is megnézték mit néz Bakugou. Kirishima elnyomott egy mosolyt míg Kaminari felkiáltott.
   - Jé! Az ott Midoriya és Uraraka! Nem köszönünk nekik?
   - Nem.- vágta rá Bakugou ellenségesen.
   - Tényleg jobb lenne ha nem hívnánk fel magunkra a figyelmet Kaminari.- helyeselt Kirishima.
   - Miért?- gondolkodott Denki, majd csodálkozva beszívta a levegőt és folytatta.- Igazatok van! Biztos randiznak!
Bakugou keze ökölbe szorult az asztal alatt.
   - Pff. Kizárt, hogy randiznak.- mondta ki, de azonnal vissza is szívta volna, mert Kaminari nem akart leszállni a témáról.
   - Miért kizárt? A suliba is folyton együtt lógnak és múltkor láttam, hogy Uraraka megpuszilta Midoriyat...
   - FOGD BE!- ordította el magát Katsuki, miközben idegességében felállt és az asztalra csapott.
Kirishima a fejét fogta, Denki pedig csodálkozva pislogott párat.
Körülöttük mindenki feléjük nézett, mire Bakugounak eszébe jutott, hogy most eléggé felhívta magukra a figyelmet. Midoriyáék asztala felé nézett a tekintette pedig találkozott egy ijedt tekintetű zöld szempárral.
Deku azonnal elkapta a tekintetét, majd felállt, mondott valamit Urarakanak és a kávézó mosdója felé vette az irányt.
Bakugou gondolkodás nélkül utána eredt. Útközben nekiment két pincérnek majd elhaladt Urarakaék asztala mellett amikor a lány megfogta egy pillanatra Bakugou ruhájának anyagát. Mikor Bakugou idegesen felé fordult azonnal el is engedte.
   - Ugye nem azért mész Deku után, hogy bántsd?- kérdezte a lány kis félelemmel a hangjában.
   - Chh. Semmi közöd hozzá.- azzal tovább ment.
Nagy erőfeszítésébe került, hogy ott helyben ne mosson be a lánynak egyet, de tisztában volt vele, hogy nyilvános helyen vannak.
Átkozta Kaminarit amiért elhozta ebbe a kávézóba és mert járatta a száját, bár legbelül tudta, hogy nem direkt akart rosszat.
Mikor elért a mosdóig gondolkodás nélkül benyitott.
Midoriya az egyik csapnál állt és mint aki rosszul van fölé hajolt és lihegett. Arca vizes volt.
Mikor meghallotta az ajtó nyitódást odakapta a fejét, ami ahogy meglátta Bakugou arcát ijedtté vált.
Elrugaszkodott a faltól és feltartott kézzel hátrálni kezdett.
   - V-várj Ka-kacchan én nem tudtam, hogy itt leszel!- dadogta remegve.
Bakugounak ahogy most figyelte a remegő fiút futott át először az agyán, hogy lehet elvetette a sulykot a kamuzásával.
"Hogy hozzam rendbe úgy, hogy közben ne jöjjön rá?"
Elindult Midoriya felé, aki már szinte a falnak préselődött.
   - Nem foglak bántani Deku.- állt meg Katsuki mikor kartávolságra voltak egymástól. Igyekezett, hogy hangja ne is legyen túl ellenséges, sem pedig lágy.
Midoriya értetlenül pislogott párat.
   - Nem... nem fogsz?
Bakugou fújt egyet majd megrázta a fejét.
   - Nem.
   - De... de azt mondtad...
Ekkor nyílt az ajtó és Kirishima nyomában Kaminarival lihegve estek be a mellékhelyiségbe.
Bakugou dühösen, Midoriya pedig csodálkozva nézett rájuk.
   - Bocs, hogy megzavartuk a dolgokat haver, de Uraraka épp rád akarja küldeni a rendőröket, mert veszélyezteted Midoriya életét.- lihegte Kirishima.
   - Mi a fasz?- emelte fel a hangját Bakugou majd idegesen kitrappolt a mosdóból.
Kirishima intett Denkinek, hogy menjen utána. Tudta, hogy neki is ott kellene lennie mikor Bakugou a lánynak esik, de most fontosabbnak tartotta, hogy Midoriyával beszélhessen.
   - Jól vagy Midoriya?- kérdezte barátságosan.
Deku zavartan bólintott.
   - Igen de... nem értem. Mi folyik itt?
Kirishima nem akart elfecsegni semmit így jobbnak látta, ha nem mond felesleges dolgot.
   - Mit mondott neked Bakugou?- kérdezte.
   - Hát, hogy nem akar bántani. De nem értem. Most Uraraka-san miért akarja ráhívni a rendőrséget?
   - Mert azt hiszi Bakugou bántani akar.
Midoriyanak megriadva kikerekedett a szeme majd kirohant a mosdóból. Kirishima pedig elégedetten futott utána.
Odakint pont az várta őket mint amire számítottak.
Bakugou Urarakaval és a pincérrel ordítozott felváltva, Uraraka a pincérnek magyarázott, hogy Bakugou veszélyt jelent az emberekre a pincér pedig próbálta leállítani őket. A vendégek pedig mintha moziban ültek volna nézték az eseményeket.
Midoriya hirtelen megjelent Bakugou és Uraraka között a szőke fiú felé fordulva.
   - Kacchan kérlek hagyd abba!- nézett rá könyörgőn.
Bakugounak már eléggé felhúzták az agyát így leszarva, hogy épp kivel áll szemben leordította Midoriya fejét.
   - EZ A KURVA FEL AKAR JELENTENI! HÁT, HOGY A FASZOMBA VAN POFÁJA!?
   - Elnézést uram, a barátom ideges típus, de tényleg nem bántana senkit sem. Ez csak egy félreértés.- magyarázta a pincérnek Kirishima.
   - EZT A KURVÁT VISZONT MOST SZÍVESEN FELROBBANTANÁM A GECIBE!- folytatta Bakugou most már Uraraka felé fordulva.
   - Ezzel nem segítesz.- húzta magával Kirishima a barátját a kávézó bejáratáig és csak ott engedte el.
   - Ó, itt vagytok?- jelent meg mellettük Denki.
   - Mit csinálsz itt kint? Nem úgy volt, hogy Bakugounak segítesz a pultnál?- kérdezte Kirishima.
   - De. Oda is mentem, próbáltam beszélni Bakugouval, de leordította a fejem és azt mondta menjek ki a kávézó elé és nézzem meg ott van-e rám szükség. Ezért kijöttem.- magyarázta Denki.
Kirishima pedig tátott szájjal hallgatta, majd pedig a fejére csapott.
Ekkor kinyílt a kávézó ajtaja, majd Midoriya és Uraraka léptek ki rajta.
Bakugou idegesen, Kirishima és Kaminari pedig kíváncsian néztek feléjük. Uraraka komolyan belenézett Bakugou gyilkos tekintetébe. Kirishima készenlétbe hozta magát egy esetleges bunyó leállítására.