Szerelem a jégen

Én lépek

Raymond White:

Már 2 hete volt az, hogy Havennek (akaratom ellenére) "menőztem". Azóta is jár a pályára és nézi az edzéseket, vagy egy könyvet olvas.
Olyan szép. Esténként is csak ő jár a fejemben.Az álmaimban is velem van. És most is miközben edzésre tartok és Isaac folyamatosan mond valamit.
-Figyelsz te egyáltalán?
-Persze, figyelek.
-Aha. Csak nem rám. Mégis mennyi idő lesz mire beszélsz vele?
-Bocsi! De egyszerűen nem tudok nem rá gondolni. Akaratomon kívül cselekszem és...
-Jólvan értem. Teljesen belezúgtal egy csajba, akinek csak a nevét tudod biztosra, meg azt, hogy az egyik öccse hokizik.
-Én egy szóval sem mondtam hogy belezúgtam.-Bár én sem tudom hogy mi történik körülöttem.-Inkább csak azt mondanám hogy tetszik.
-Ahogy gondolod.
Az út további részét szintén beszélgetéssel töltöttük, Haven már nem került elő többször.

°°°°°

A pályára érve Haven a szokásos helyén ült és mosolyogva olvasott valamit, amin nekem is mosolyognom kellett.
-Meghogy nem vagy belezúgva.- forgatta meg a szemét Isaac. Szó nélkül hagyva mentem tovább az öltözőbe, hogy átöltözek
-Ray! Én nem nézem tovább a szenvedésedet szóval ide a telefonoddal.-dobta le magát mellém Isaac.
-Biztos hogy nem. Ha valaki lépni fog az biztos hogy nem te leszel, hanem én személyesen.
-Rendben akkor alku.
-Jajj ne....
-Dede ez tetszeni fog. Szóval. Ma este meccs van. A Boston Bruins játszik a Toronto Maple Leafs ellen. Ha Boston nyer te jelölöd be egyedül otthon, ha viszont a Toronto, akkor is te jelölöd be csak engem is megvarsz vele és a suliban fogod megcsinálni.
-Isaac, te egy barom vagy, de most kivételesen van egy VISZONYLAG jó ötleted.
Erre csak széttárta a karját és elkezdett öltözni, majd én is csatlakoztam hozzá. 10 perc múlva már a pályán voltunk és vártuk az instrukciókat. Már március van és egyre melegebbek a napok így a kinti jeget felváltotta a beton, és mivel nincs beltéri jégpálya, így a betonon fogunk mostantól gyakorolni floorball ütőkkel amik a szertárban vannak.
-Jól van fiúk. Nemsokára meccsünk lesz, úgyhogy gyakoroljatok. Ray te vagy a főnök, mert nekem van egy kis dolgom.-mondta Tom bácsi és elindult Haven felé. Na várjunk csak, miért ment oda hozzá?
V

áltottak néhány szót majd a edző továbbment, Haven pedig bement az öltözőbe.
Kialakítottunk két csapatot és csak játszottunk. Az időt meg sem érzem már ennyi év után.
A meccs vége felé Havent észrevettem a lelátón ahogy Kevinnel együtt minket néznek és Haven magyaráz neki. Nagyon aranyosak együtt. Nővér és öccse. Mikor kibámészkodtam magamat elindultam összeszedni azokat az ütőket amiket a többiek itt hagytak. (Mert nekik természetesen nincs két szép kezük hogy bevigyék őket.) Két kezem közé fogtam az ütőket és elindultam az ajtó felé, hogy a helyére rakjam őket. Megpróbáltam a könyökömmel, az állammal, de nem tudtam kinyitni.
-Várj segítek!-úristen de szép hangja van. Biztosan látta hogy itt szerencsétlenkedem és csak ő volt a pályán hogy segítsen.
-Köszönöm!-mondtam neki mosolyogva, amit viszonozva bólintott egyet, majd elindultam a szertárban lepakolni.
Mire visszaértem már nem volt ott hogy rendesen megköszönjem neki, így inkább elindultam átöltözni és felhívni a batyamat, hogy jöjjön értem. Gyorsan tárcsáztam Mattet hogy jöjjön el értem és már le is raktam.
20 perc múlva már a pálya előtt állt az autójával és csak rám várt.
-Csá tesó!
-Csá!-pacsiztunk le.
-Siessünk haza, mert anya nagyon finomat csinált vacsorára.
-Matt te mindent megteszek, szóval neked minden finom is.
-Nemár Ray. A mákosgubát azért te is szereted nem?
-Hát...-imádom idegesíteni.
-Na elmész te a...
-Nyugi csak szivatlak. Imádom azt a kaját.
-Akkor sietek.-mondta és vére beletaposott a gázba.

°°°°°

Otthon miután egy jó nagy adag mákosgubát benyomtam és lefürödtem, beindítottam a laptopomon a meccset és azt néztem.

°°°°°

Az eredmény 2:0 lett a Toronto Maple Leafs javára, így az alku szerint holnap a suliban kell Isaacal együtt bejelölnöm Havent.

Egy kis különrész a történet ihletőjének szülinapja alkalmából.
Boldog születésnapot!❤️❤️❤️