The first and the only

20. Fejezet

Theo

-Felőlem rendben.
Hát persze, hogy Scott bele egyezik. Király. Nem sok, pár órám lehetett volna Blankával kettesbe és megbeszélhettük volna, hogyan tovább, de neeeem. Liamnek loholnia kell utánunk mint egy kóbor kölyök.
-Szerintem viszont...-Szólal fel Derek hatásszünetet tartva mintha nem tudnánk mit fog mondani. Szerintem nekem kellene mennem.
-Liamnek jól jönne egy kör az erdőben. Egy ideje hanyagolja az edzést.
Hoppá!
Derek viselkedése érdekes fordulatot vett.
-Te spicli!
-Hát akkor Liam marad. Szegény kicsi Liam brühühü. - heccelem.
-Be kaphatod. Ez az én véleményem.
-Mázli, hogy senki nem kérdezte a véleményed.
A többiek halkan kuncognak a szóváltáson Liam pedig bemutat nekem.
-Akkor valaki más?
Őszintén imádom magam, hogy ilyen helyzetben is képes vagy adni a 𝐥𝐞𝐬𝐳𝐚𝐫𝐨𝐦 stílust.
Mindenki lapít.
Helyes.
Derek felé pillantok aki cinkos mosolyt villant rám.
-Én Liamet fogom kínozni. Ha csak nem vennéd át a feladatot tőlem, sajnos egyedül kell vinned a hercegnőt.
Blankát adni Liamért? Hülye lennék.
-Hm. Elgondolkodtató ajánlat....
Blanka szemöldöke a homloka közepére ugrik.
-...de szerintem maradok az eredeti koncepciónál.

Már másfél óra is eltelt azóta, hogy felöltöztem és a kanapén ülve várom, hogy Blanka is elkészüljön végre valahára. Mi baja a nőknek a gyors öltözés fogalmával. Könyörgöm csak a sulijába megyünk! Csak egy póló, egy nadrág , cipő, kabát! Ha már nem ismeri a pulcsi kifejezést. Scott számításai szerint még van egy hónap a kötésből. Gyenge már annyira, hogy ki jöjjenek az alap képességei, de túl erős ahhoz, hogy a telihold annyira hasson rá mint ránk. A hónapban már nincs telihold. December nyolcadikán volt utoljára és Blanka -Már amennyit hallottam felőle abban az időszakban- vígan végig aludta az egészet. Ha bajban lett volna, vagy történt volna vele valami előbb vagy utóbb, de említette volna.
Akárhogy is vesszük a legközelebbi telihold kilenc nap múlva lesz. Kivagyok attól, hogyha bele gondolok, hogy Blanka miken megy majd keresztül kilenc nap múlva...
Muszáj mellette lennem akkor.
-Mi van már kisasszony! -Kopogok a saját ajtómon.
-Húzz az ajtóból és ne siettess! Ha most elrontom és bele nyúlok a saját szemembe esküszöm azt te is megérzed!
A lépcsőn lefele azért még vissza szólok.
-Csipkedd magad! Nem csak neked kell elintézned az itteni életed!
-itteni élet mi? - Vihog Isaac a kanapén. Amikor én elmentem innen akkor ülhetett le.
-Csak nem a mi kis Raekenünk összeszedett valami csajt. -Húzza az agyam Stiles. Miért is ne húzná. Nagy valószínűséggel ez a szeretetnyelve.
-Theoka melyik csajt ne szedné össze egy estére. - Karol vállon Derek.
Furán érzem magam, de jó értelemben. Világ életemben magam voltam. Egyedül. Az árnyékomhoz beszéltem, vagy a belső ösztönöknek. Mindent amit tettem magamért tettem és senki másért. Le szartam ha valakinek valami nem tetszik, ha megbántok valakit vagy fájdalmat okozok. Magam voltam a nagyvilágban és soha, senki nem állt ki mellettem ezért én sem tettem meg másokért. Önzőnek lenni kivételes dolog. Azt gondoltam ha magamnak teszem meg amit teszek és be mesélem magamnak, hogy én vagyok az akihez alkalmazkodnak mások és ez így van jól, de most, hogy körül nézek és olyan arcok néznek vissza rám, akiknek számítok, akik a barátjuknak tekintenek és nem utolsó sorban olyan, akik elfogadnak. És van egy barátnőm, igaz, ritkán mondom neki, hogy szeretem, de így van. Nekem ez a szeretlek dolog túl nyálas, de vannak pillanatok amikor már feszít a mellkasom mintegy jelzésként, hogy most pont itt van a helye.
Tetszik, hogy ezek az emberek a sajátjukként kezelnek. Igaz, hogy a hátamon fel áll a szőr a 𝐓𝐡𝐞𝐨𝐤𝐚́𝐭𝐨́𝐥, de nincs az a pénz, hogy most beszóljak. Nem mutatom ki, de jól esik.
-Áh csak egy futó jókedv.-Legyintek.
-És mégis búcsúzkodni mész...- Rángatja a szemöldökét Liam.
-Megvan neki a számom. Nincs kedvem hajnalban arra kelni, hogy hívogat.
-Uhuum- hümmög mellettem Derek.
-Ki hívogat?- hallom Blanka hangját mögülem.
Baszki!
-Hát Dzsezmin tudod!
Kérlek vedd a lapot! Kérlek Blanka! Ne legyél most az egyszer felületes!
Pillanatokig csak pislog rám és amikor már éppen lemondok az egészről és már fejben írom a magyarázatot Blanka arca szinte felragyog.
-Ja! Úgy érted Jázmin, a fekete hajú aki múltkor úgy sikítozott mint akit ölnek.
-Hóha kicsit túl sok infó hercegnő. -Hőköl hátra hatalmas mosollyal Isaac.
-A számból vetted ki a szót...-Grimaszol Lydia.
-Mehetünk már?- Türelmetlenkedem. Most veszem észre Blanka öltözetét. Teljesen szimpla szakadt farmer és egy fekete póló, de még ez is fantasztikus áll rajta. Imádom ahogy a passzos anyag rásimul a melleire. Szinte összefut a nyál a számban.
-Mehetünk.