The first and the only

23. Fejezet

Theo

A klub elég zsúfolt ma este. Nem meglepő, hisz szilveszter éjszakáját csak egy bolond tölti otthon. Még egy óra van hátra a nagy vissza számlásig, de már a helység nagy része spicces-részeg egyénekkel van tele. A fiúkkal egy boxban ülünk, a klub ablaka mellett, mindenki a saját poharát markolja. Senkinek nem okozok meglepetést, ha azt mondom a lányok késnek. Mi már húsz hosszú perce itt ülünk, de ők még sehol.

-Kira azt írta, hogy öt perc és itt vannak.

-Negyedórája is öt perc volt. - Kapja a szájához a poharát Isaac, de félre is nyel. Köhécsel egy sort és meredten bámulja a bejárati ajtót a hátam mögött. Sorban mindenki szeme oda irányul, így én is megfordulok.

A lányok sorban adják a kabátjukat a hosztesz srác kezébe, udvariasan megköszönik a segítséget és közösen indulnak el felénk. Libasorban érkeznek a tömegen keresztül. Először Isaac kap egy csókot az ezüst ruhában fénylő Allisontól, ami pont combközépig ér neki. A göndörített hajába túr és élvezi a szája ízét. Amikor elveszem a tekintetem rögtön a látókörömbe érkezik Kira, aki máris Scott ölébe veti magát a narancssárga ruhájával, amit szinte rá öntöttek. Mikor Lydia kerül a képbe rájövök, hogy egyik ruha sem épp a leghosszabb és nem az ápol és eltakar elven működik. Neki kifejezetten jól áll ez a méregzöld spagetti pántos darab és úgy látom ebben Stiles is egyetért, az állát elég felkaparni a padlóról. Malia odahúz egy széket és az asztal végébe ül le a fekete, mutatós ruhájában. Ha pénzt adnék neki se ülne le mellém, de nem is baj még hátra van egy lány, aki viszont kérés nélkül akár az ölembe ülne.

-Blanka merre van? - Kérdezi Scott két csók között a barátnőjétől. Annyira örülök, hogy nem nekem kellett megkérdeznem.

-Mosdóban és azt mondta vesz magának valami üdítőt.

Scott bólint és mellette Liam is. Már kezd viszketni a tenyerem a képétől, de viselkednem kell.

Ah! Pedig annyira jól mutatna az öklöm az arcában.

-Nagyon jól mutattok lányok. Elismerésem. - Derek a szokásos régimódi stílusa után még a Whiskyt is lehúzza a poharából. Esküszöm, mint a kicseszett keresztapa.

Mindenki sorban bólint és megköszönik a dicséretet aztán Kira kuncog fel.

-És Blankát nem is láttátok még. Vérlázítóan meseszép.

Az enyhén meglepett képem mögött bujkál egy sóhaj, amit a saját és az ágyékom sajnálatára ejtenék.

Mire haza érünk talán kényszerzubbonyba kell zárni engem.

Pár perc telik el, számomra idegesen a többieknek pedig jókedvűen.

Magassarkú cipő koppanására jobbra fordítom a fejem és először le se esik mit látok.

Blanka, egy vérvörös selyemruhában áll mellettem. Az egész ugyan olyan rövid, mint amennyire a többieké, nekem ez mégis rövidebbnek tűnik, szinte már túl rövid. A szám úgy kiszárad, mint a Szahara, szinte küzdenem kell egy kis nyálért, hogy ne fulladjak meg.

Ez a ruha.

Bassza meg ezt a ruhát rá tervezték.

A dekoltázsa annyira titokzatos, hogy legszívesebben elé ugranék, hogy eltakarjam a sok éhes férfi szemtől, de nyugton maradok és csak beállok az ámuló férfiak sorába.

Szegény én.

A haja egyenesen omlik a vállára az arcán pedig csak leheletnyi smink van, szinte nem is látszik, nem úgy, mint a többi lánynak.