The first and the only

21. Fejezet

Blanka

-Hagyjál már a hülyeségeddel!
A lakásba beérve szinte mindenki a nappaliban kuksol. Teát iszogatnak, filmet néznek. Többnyire mindenki csendben van, a hangomra viszont a szemek a bejárati ajtóra irányulnak.
-Nem hülyeség! Ez tény!- válaszol Theo.
Mosolygok és inkább csak a szemem forgatom. Nem érdemes vitázni vele.
-Szia Blanka! - libben elém Liam a konyhából és a kezembe nyom egy bögrét.
-Csináltam neked teát!- mosolyog.
-Ó kösz haver.
Amikor Theo belekortyol a teámba Liam gyilkosan pillant rá.
-Jó lett, kicsit túl cukros, de majd bele jössz kisgyerek.
Úgy mosolyog mint egy nagy teso, aki vitát nyert az öccsével szemben. A keze a csípőmön nyugszik amit hamarosan Liam is észrevesz. Furán néz ránk, de nem szól semmit. Legalább is erről.
-Legközelebb altatót teszek bele hátha befogod egy kicsit. - A szemei szinte villámot lőnek.
Theo, aki most kivételesen nem válaszol csak végigsimít a fenekemen és a nappali felé indul.
Liammel a csend köztünk már-már kínzó. Végig néz rajtam, mérgesnek látszik. Theo sokszor idegesíti fel és ez kölcsönös. Nem vagyok hülye, tudom, hogy Liam kedvel, de én Theot kedvelem. Csak...ezt nem mondhatom el senkinek. Úgyhogy, inkább csak létezem ebben a társaságban.
-Ne haragudj.- kérem végül Liamet.
-Áh! Nem a te hibád, hogy Theo egy seggfej.
-Mi csak...jóban vagyunk. Barátok, vagy mi. Hozzá szokott, hogy meg kell védenie. Scott miatt.
-Úgy tűnik nem csak Scott miatt.
Végül kisétál a nappaliba. Pillanatokig csak azon jár az eszem, hogy mit jelenthet ez. Mire gondolt? Nem lehet, hogy már most elbukjunk! Bele kortyolok a teába.
Tényleg kicsit túl édes.
Theo túllő a célon.
Én meg nem tudom mit tehetnék...
A nappaliban zajlik az élet. A lányok többnyire mosolyognak -Malián kívül persze.- és ujjonganak amikor a kora negyvenes Peter Dempsey és a harmincas Eric Dane a képernyőn éppen a műtőbe készülnek. Nem hibáztatom őket. Ha ez a két férfi tényleg sebészkedne én örömmel lennék a betegük.
-Alison! De hát nem is hasonlít rám! - puffog Isaac.
-Ki mondta, hogy hasonlítasz rájuk? Ők abszolút helyesebbek bármelyik élő embernél.
-Ez így van! - Pacsizik vele Kira.
-Bocs kicsim, de ezzel én is egyetértek.- von vállat Lydia, Stiles kérdő tekintetére válaszolva.
-Az biztos, ha egyszer megsérülök csak és kizárólag Derek Shepherd és Mark Sloan érhet hozzám. -Huppanok le a mi Derekünk és Theo közé.
-Nem sérülhetsz meg ugye tudod? - Szól Chris.
Biztosan megbánta, hogy szólt amikor a párna már felé repül, nincs mit tenni.
-Sttt! Ne rontsd el!
-Na jó! Még egy rész és mindenki pakol! Indulnunk kell. - adja meg magát Scott. Vagy talán nem is annyira nagy kín ez neki. A Grey's Anatomy egy olyan sorozat amit, ha kellene, akár tízszer is újra néznék egy évben. Egyszerűen nem hiszem el, hogy az összes helyes srác belőle mára már túl vannak az ötvenen.

-Ne! Kérlek csak még egy részt! - kérleli Kira a barátját.
-Nem! Indulnunk kell. Mindenki kész van?
-A lányokkal kész vagyunk! Na Scott csak még egy részt! -Száll be Alison.
-Majd a repülőn nézitek! Atya világ! - Csattan Malia.
-Ne tagadd, hogy te is oda vagy értük! - Gyanúsítom.
-Talán...de én tudok élni nélkülük! Na gyerünk!
-Mindened megvan?- terem mellettem Theo. Szinte suttog, pedig semmi olyan dolgot nem kellett eltennem amiről más ne tudhatna.
-Persze...mindent eltettem. Történt valami?
Megrázza a fejét aztán arrébb áll.
Ha ez nekem fura volt akkor másnak egyenes színvallás. Látszik az arcukon is. A lányok mind rám néznek, mintha valamire választ várnának. Tudom mire csak épp nem fogják megkapni.
A szememet forgatva inkább csak húzom a bőröndöt magam után, az autóhoz. Chris segít beemelni a csomagtartóba és kinyitja nekem az jobb hátsó ajtót. Jó pont, hogy csak én és Theo pakoltunk nagy bőröndbe, viszont így sem férünk be. Én, Theo, Scott, Kira és Chris a saját -lopott- kocsinkkal megyünk ki a reptérre, a csapat másik fele viszont kénytelen taxit rendelni.
Még sosem repültem. Előre ha tippelnem kéne akkor azt mondanám, hogy nem fogom bírni.
Az meg, hogy rögtön egy ekkora utat kell megtennem nem lelkesít fel.