Szerelmünk Rabjai | BEFEJEZETT

1-újra te

Lilien (Inés)
12.27
Elindultam az év utolsó versenyére csoda lovacskámmal. Mint mindig most is jól kell teljesítenünk, de ma nem akármilyen versenyre megyünk: ma Németországba utazunk, ugyanis Európa egyik legnevesebb versenyét rendezik. Magam se értem, miért az év végén van, de ha jól szereplünk a fordulókban, lesz esélyünk az EB-re.

-Komolyan mondom, szinte felháborító, hogy ilyen messze van. Na meg, hogy ilyen későre rakják.- háborogtam a repülőn anyukámnak, bátyámnak, és apukámnak. Hú ezt a becézést fájt kimondanom.

-Jajj, fejezd már be a nyafogást, inkább koncentrálj a stratégiára, amiért annyi pénzt kidobtunk.-mordult rám Steve, az apám.

-Fejezd már be! Hagyd már békén szegény lányomat, mindig csak a rosszat látod benne, miközben nem kis teljesítményeket szerez.- válaszolta neki Rebekka.

-Nem hiszem el, hogy még ma is ezt csinálják, csak egy nap lenne szabad, csak egy...- sóhajtva súgom oda testvéremnek, miközben anyuék folytatják a vitájukat. Arcomra egyből szomorúság konyult, de testvérem, aki egyben a legjobb barátom nem engedte ezt sokáig kihatni.

-Héj, hugi megnézzük Constiékat?- kérdezte Zac. A többes szám pedig azért van, mert kipróbálok egy új lovat is, aki ha beválik szintén az én tulajdonomba fog tartozni, valamint edzőm egyik tanítványának is a lova a mi gépünkön van, ugyanis ő annyit hoz, hogy egy gépre fel se fért.
Anyuék szinte észre sem vették, hogy elillantunk a tűzkeresztségből. A lovakhoz érve, tényleg megkönnyebbültem

-Consti jó formába van, és szerintem Jorden is a vártnak eleget fog teljesíteni. De várjunk csak hát ő kicsoda?- csodálkozik a bátyám.

-Zac, ő Peter egyik tanítványának, Flo-nak a lova.
De úgy csinálod, mintha még nem láttad volna a lovat, pedig sokszor látom, hogy majd lenézed Flo-t a lováról.

-Ebbe most nem mennék bele hugi, de egy valamiben igazad van, én a lányt nézem, és nem a lovat.-nevettünk együtt. Flo-val régen nagyon jó barátnők voltunk, sokat lovagoltunk együtt. Mai napig jóba vagyunk, de már csak versenyen beszélgetünk.

Pár órával később megérkeztünk Münchenbe. A gépről a lovakat átettük egy autóba, és el is indultunk a pályához. Leparkoltunk az istálló előtt, épp, hogy csak kiszálltam, már rohant oda Flo.

-Sziasztok! Minden rendbe mindenkivel?- ölelt magához a vidám lány, amit bekell, hogy valljak meglepett.

-Flo, jó újra látni! Igen minden rendben mindenkivel, de azt hiszem Gini és Jorden egymásba szerettek.- felelem miközben látom, hogy lovaink épp fejüket összenyomva pihennek.

-Ez egy új szerelem kezdete... apropó ha már itt tartunk, beszeretném neked mutatni a fiatalabbik bátyám Landot. Biztos hallottál már róla, hírhedt, hogy egymás után akár 73-szor is körbe megy a pályán egy nagyon alacsony játék autóval- célzott Lando Norrisra, a forma1-es versenyzőre. A barátnőm nem tudja, hogy nem első esetem lenne már a sráccal. Korábban Lando-val kipróbáltunk egy kapcsolat mentes kapcsolatot, de még ezt is tönkre vágta, azóta kerüljük egymást.

-Flo, nekem nem pasi kell, hanem a VB-cím.

-Húha, először inkább EB, nem? Előbb tanulj meg sétálni, utána rohanj hugocskám.-ért mellém bátyám. Igazán egyedi megnyilvánulás után, elhelyeztük lovainkat a boxaikba, s kipakoltam a cuccaimat is. Épp a nyergemet igyekeztem elrakni a szekrénybe, mikor egy alacsonyabb srác teljesen felborított. Mondjuk az én 179 centimmel kb mindenki alacsonynak számít.

-Ne haragudj, nem láttalak...-kezd el nekem németül hadoválni a csávó, majd egy mivan nem értelek fej után, rájövök, hogy ez nem más mint a brit pilóta.

-Ez csak valami vicc ugye?-kérdezem.

-Lili, téged is jó újra látni!-feleli tényleg örömmel.

-Hát ez esetben én inkább becsukom a szemem, és odébb sétálók. Ajánlom, hogy több ilyen botlásod ne legyen a verseny folyamán.Bár mondjuk te jó vagy a félre lépésekben.- vágom oda csípősen, s ahogy látom meglepetten éri.

-Ne csináld már.-hirtelen agresszívan megfogott és benyomott egy ajtón, majd magunkra zárta, s megcsókolt, igen vadul. A nyereg ki is esett a kezemből, s szinte reflexből a nyaka köré kulcsoltam a kezem, s ő kapva az alkalmon a lábaimat felemelte, s maga köré kulcsolta. -Hiányzott már az ajkad Lil.- szólított a becenevemen, majd a nyakamra s később a mellkasomra szórt heves csókokat. Nem tagadom, nagyon izgató volt, de nem itt. Ezzel a tettével, s mondatával ugyan nagyon meglepett.

-Nem gondolod, hogy ennek nem itt van a helye?-kérdezem, de a vágy még mindig ott csillogott a szemeimben. Zsebéből előcsúsztat egy kulcsot, s a kezembe nyomta.

-Este várlak a számod után, ha úgy éreznéd rád fér egy kis lazítás.- kacsintott olyan bugyi lepergetősen, egy csókot lehelt még a homlokomra, s eltűnt a tároló szobából. Miután rendbe szedtem magam, én is ugyanígy tettem.

Órákon át, ezen gondolkoztam, hogy tényleg hiányoztam neki? Vagy megint csak jókat akar dugni. Mindegy rám is rám férne egy ilyen este, ezért is döntöttem úgy, hogy este a 704-es szoba sztárvendége leszek.

ESTE
Constival megszereztük a 4., és a 2.helyet. Jól ment mint mindig, s ezzel nem okozott meglepetést. Viszont ami nem kis meglepetéssel szolgált az Jorden volt. Úgy voltunk vele, hogy teher alatt nő a pálma így 4 számban is indultunk. A számomra felfoghatatlan még mindig az, hogy új lovam, semmiféle fáradtságot nem mutatva elhozta mind a négy versenyszám első helyét. Kíváncsian várom, hogyan produkál a további napokban.
Este, miután már csendes volt minden, halk léptekkel Lando szobája felé vettem az irányt. Még halkabb kopogás után, a fiú beindító módon rántott be szobájába.

-Nincs rajtam bugyi- feleltem, két vad csókunk között. Valóban a hosszított pólóm alatt nem volt alsónemű. S a fiúnak nem is kellett több, nem is jutottunk el az ágyig, a komódra rakott, s bele is láttunk a szenvedélyes szexbe. Egy pár menet után kidőltünk. Valamikor hajnalban felkeltem, s leosontam a szobámba. Reggel nem várt üzenet fogadott, ami ki is verte a szememből az álmosságot.