Szerelmünk Rabjai | BEFEJEZETT

29-feszűltség a tetőfokon

Charles

A kis mulatságunk után az asztalhoz ültünk. Istenien sikerült helyet foglalnunk. Lorenzo ült asztalfőként, mellette egyik oldalról Deb, Inés, én és édesanyám. A másik oldalról pedig Arthur, Carla és a velem szemben ülő Charlotte. Jó panaszra nincs okom, ugyanis Deb is hasonlóan szar helyzetben volt, mondjuk ők jól elbeszélgettek a bátyámmal, és így inkább az öcsém volt feldúlt, amit próbált leplezni.

—Nagyon finom lett minden.—tette le az evőeszközét Inés.

—Drágám, alig ettél.—mondja neki anyu.

—Igen, bocsánat. Az a fránya diéta.—válaszolja Inés.

—Ennyire komolyan veszed?—kérdezte Charlotte.

—Sajnos muszáj. Muszáj, ha dolgozni szeretnék.

—És egyébként szereted is? Vagy csak az adottságaid miatt csinálod?

—Az adottság egy dolog, ebben kemény munka is van. És csakis azért dolgozik ilyen keményen, mert ténylegesen is szeretem.

—Hát, ilyen alakról csak álmodni lehet.

—Szerintem pont ez a felfogás a baj. Az egyetlen adottságom a magasságom. Az alakomat én formàltam meg. És igen én is álmodoztam erről. De álom meg kemény munka közt sok a különbség.Tenni kell érte.—kicsit mérgeli fel magát a barátnőm.

—Ilyen egyszerű.—szól közbe Carla is. A kellően rossz humorával, amivel inkább csak bosszantani akarják a barátnőm. Látom rajta, hogy szemmel tudna ölni, így az asztal alatt ráteszem a kezemet az övére, melyet a combján tartott.

—Egyszerűbb mint hinnéd.—nevet akkora szarkasztikával, hogy én rendesen megnevettem. Majd össze is nevettünk. Hát tessék Charlotte, a mi csapatunk legyőzhetetlen.

—Hm, ez a bor isteni. Honnan van?—oldja a hangulatot Deb.

—Megnézhetjük a palackot, lent van a pincében.—ajánlja fel neki a bátyám, és épp megindulnának.

—Jajj, ugyan már, fel is hozhatom én gyorsan.—és meg is indul az öcsém. Mintha egy kissé féltékeny lenne...

—Hát rendben.—ülnek vissza. Pár pillanattal később a tényleg villámgyors öcsém le is tette a palackot az asztalra. Lorenzo épp fürkészi Debnek.

—Áh! Spanyol.

—Nem lepődök meg. A legjobb.—örül meg Debora.

—Valóban a spanyolok sok mindenben jók. Nem igaz Charles?—vágja hozzám Arthur, és kis híján majdnem megfulladok.

—Hogy parancsolsz öcskös?— nézek rá a megöllek szememmel.

—Carlosra gondolok. Egyértelműen jobb nálad.—szépít, vagy inkább csak próbál, de egye fene, még ez is jobb.

—Ki is vezeti a tabellát?—kérdezek vissza.—Na ki?

—Jó, de most jön Monaco. Tudod a szerencse pályád.—csesztet az öcsém.

—Ah, tényleg. Nem a megszokott helyről fogjuk most nézni.—jelenti ki Carla, a barátjának célozva.

—Én, pedig az időmérőn sajnos nem tudok ott lenni.—jelenti ki az exem. Mintha akkor probléma lenne.

—Anya te mikor jössz?—kérdezem tőle.

—Oh, mi már megbeszéltük Inéssel. Szombaton megvár nálatok, és együtt megyünk majd ki.—hát igen. Anya kifejezésével, pontosabban a ; nálatok kifejezéssel adódtak problémák. Mondjuk, úgy, hogy kis híján majdnem megfulladtunk.

—Együtt laktok?—kérdezi Charlotte kiakadva. Levagyunk fagyva barátnőmmel.

—Nem, csak amíg itt vagyok Charles felajánlotta, hogy így egyszerűbb legyen, hogy töltsük nála ezt a pár napot.—húz ki minket a szarból Debora.

—Charlotte. Charlessal barátok vagyunk. Ő volt ott mellettem amikor elkezdett minden összeomlani, de ő megmentett engem is és a kis világomat is, és csakis azért, mert megtaláltuk a közös hangot.—zárja le Inés.

Pár szót még beszéltünk, de nem jóízűen. Egyenesen kellemetlen volt. Később a nappaliban szétszóródva voltunk. Beszélgettünk még, nassoltunk, és ittunk. Inés nem ivott, mert mostanában igen rossz a gyomra a stressz miatt. Gondolom nagyon nyomasztja a verseny, meg ez az egész titkolózósdi.

Nem is sokkal később mi el is mentünk a barátnőmmel. De, barátnője olyan jól érezte magát, hogy maradt még. Az sem baj ha itt alszik, és az sem ha haza hozzák. Nagyon megkedveltem ezt a lányt. Igaza van Lorenzonak különleges személysége van. Remélem kialakul valami köztük, sokkal inkább a bátyámmal, mint a mai nap rettentően gyerekesen viselkedő öcsémmel.

Otthon én villámgyorsan be is aludtam. Majd hajnalba arra keltem, hogy Inés szalad a mosdóba, és hány. Egyből utána szaladtam, de szerinte semmi gond nincs, csak továbbra is a stressz és esetleg valami olyat ehetett anyánál.