Szerelmünk Rabjai | BEFEJEZETT

7-te csodás meglepetés

Lilien
01.03 📍Barcelona

Itt állok az ügynökség előtt ami hatalmas, és nagyon letisztult, de én csak remegek. Eszméletlenül félek.

-Puedo ayudarte?- kérdezi spanyolul egy annyira dögös csávó, öltönyt visel, gyönyörű barna bőre van és napszemüveget hord. Süt le róla, hogy nagyon gazdag. Egy aranyóra van rajta, és rengeteg arany ékszer, többek között; Dior és Gucci márkákat pillantok meg rajta. Hm, és az illata mennyei. Viszont valószínű van egy "pár" év korkülönbség köztünk.

-Bocsánat, a spanyolom nem valami jó,- válaszoltam neki angolul- ezért inkább ennél a nyelvnél maradnék-mosolyogtunk egy jót.- Igazából tudom, hogy jó helyen vagyok, csak rettentően félek.-néztem fel a magas épületre.

-Nem kell semmitől sem félned, itt mindenki nagyon kedves, de tényleg, ilyen a spanyol mentalitás.-próbál nyugtatgatni, ami majdnem össze is jön, csak végül még befejezi a mondanivalóját.- Viszont ha a főnök is bent van, akkor véged, róla azt mondják, hogy egy igazi kritikus, elvont bunkó, aki senkire se figyel.- köszi jól megnyugtattál. Csak pislogtam, és lefagyva álltam.

-Gyere csak, hogy lásd kivel van dolgod bekísérlek.-teszi a derekamra a kezét, és előre invitál, még az ajtót is kinyitotta, hu bassza meg ez a pasi nagyon nagyon lázba hoz. Igazi férfi, és egy úriember ráadásul. Felmegyünk a lépcsőn, és egy hatalmas előtérbe csöppenünk.- Hát idáig tartott az első közös utunk, majd szólítanak, sok sikert kívánok, ohh és még valami az az arrogáns főnök szereti a vad és merész lányokat, akiknek van saját véleményük.-súgja nagyon közel a számhoz. Megköszöntem kedvességet, s távozott is bár azt nem láttam merre.

-Lilien ugye?-rohan oda hozzám egy nagyon gyönyörű mosolyú nő. Bólintok.- Szia, Cara vagyok, velem beszéltél telefonon.- von szoros ölelésbe a nő, a pasinak igaza volt, ez a spanyol mentalitás, kedvesek.- A főnök épp most jött meg, szóval ha kész vagy a folyosó végén jobbra találod az irodáját.-mutatja egy kedves mosollyal a folyosót.

-Rendben köszönöm Cara.

-Sok sikert!- miért mondja ezt mindenki? Tényleg ennyire vészes lenne a főnök? Na majd én betörtöm, ezzel a magabiztossággal kopogtam majd nyitottam be az irodába, ahol csak a széke háttámláját láttam.

-Üdv a nevem Lilien, és... -épp folytatni akartam, mikor megfordult a pasi. Azt hittem mentem összeesek, ugyanaz volt aki felkísért. Elmosolyodtam, és zavaromba a padlót kezdtem el bámulni.

-Igen, szia Lili, üdvözöllek az Elit modelnél, az én nevem Hugo, én vagyok a hely tulajdonosa.

- Az arrogáns seggfej főnök- azt hittem nem mondtam hangosan, de eléggé arra sikerült, ugyanis meghallotta.

-Pontosan, látom profi tanárod volt-mosolygott, basszus, de gyönyörű mosolya van.- Arra gondoltam, hogy átbeszéljük a szerződést, csinálok pár polart rólad, és elviszlek a szállásodra, mondjuk útközben egy kávét ejtve.

-Jól hangzik, köszönöm.- basszus gáz reménykedni , hogy a főnököm szingli?

Átrágtuk a szerződés minden pontját, majd fényképezni kezdtünk. Csináltunk, fehérneműs képeket is, hisz így jobban látszik az alakom, semmi rosszat nem néztem ki amúgy se a fickóból, mondjuk nem bánnám, ha letámadna.

-Arra gondoltam, hogy a hajad...szabad?-mutat a vállamon pihenő aranybarna hajamra. Bólintók, s ő egyre közelebb jőve hozzám, összeszedi az összes hajam egy markába, s összegyűri egy kontyá.

-Tökéletes- megint nagyon közel az ajkaimhoz súgja.
Egy tincs kicsúszik szorításából, s egyből utána kapok, ahogy ő is. A kezünk egymáshoz ért, s én zavaromban megint a padlót kezdtem el bámulni, ahogy rajta feljebb csúszott az ing, láttam, hogy a karja kivan varrva. Állam után kap, s finoman megfogva azt visszaemeli a fejem, míg tekintetünk nem találkozik. Gyönyörű kék szemei bőre miatt rikítanak. Na ezek valóban igéző szemek.

-Héj a tanárod nem mondta, hogy magabiztosnak kell lenni, és vadnak?-kérdezte, miközben még mindig fogta az állam, majd óvatosan kivezettem arcom élén a kezét egészen a tarkomig, de hüvelykujja az arcomat simogatta.

-Ohh a vadsággal itt nincsen baj, csak elfelejtettem már milyen az , ha zavarba hoznak.-mondom gyönyörű szemibe nézve.

-Ne mond, hogy nem akar az összes fiú befűzni? Túl különleges vagy ahhoz, hogy kihagyjanak. -Mondja s beharapja ajkát, majd én is így tettem. Úgy döntök váltok a szeppent kislány szerepéből.

-Az megint más, hogy nem tudnak zavarba hozni.-válaszolom

-Mert nem igazi férfiak.-feleli magabiztosan.

-Sokáig maradunk még így? Mert én meg ezt a kívánatos helyzetet nem tudom kezelni.

-Miért, hogy kezelnéd ezt a helyzetet, őszintén?-kérdezi.

-Nos, ha nem a főnököm lennel, már valószínűleg nem ebben a pozícióban lennénk, és főleg nem ennyi ruhában.- épp , hogy csak az utolsó szó is elhagyta számat. Már felfal.

-Nos szerencsédre még nem vagyok hivatalosan a főnököd. - Tépi össze a szerződést az aláírásommal és a megsemmisítőbe dobja. Majd durva léptekkel megindul felém. Szóval ezek szerint ő is kíván, olyan lendülettel ér oda hozzám, megragadja erőszakosan a csípőm s teljesen magához nyomja. Másik kezét a nyakam hátuljára vezeti, s durván neki nyomja a számat az övének. Eszméletlen ez a szikra köztünk, néha néha beleharap a számba, néha én. Levezettem a kezem, az övéhez, és épphogy csak, csatoltam volna ki, rám szólt.

-Ne az irodába.-lop még egy csókot, s jelez , hogy öltözzek fel.

Majd kifele tartunk a kocsijához. Remek még egy ferraris fickó. Beülök az anyós ülésbe, s el is indulunk, a szoknyám véletlen feljebb csúszott, amit épp megakartam igazítani, de ekkor tenyere a combomon landol, s jó erősen megszorítja azt, az út folyamán el sem vette a kezét onnan. Látom, hogy az ajkát harapja néha, nálam ez a kívánást jelenti, remélem nála is.

-Akkor gondolom, nem szükséges az a kávé.

-De eléggé fontos lenne.-felelem, meglepődötten néz rám, tudom, hogy ezzel még kívánatosabb leszek, ha nem abban a másodpercben kap meg amelyikben akar.

-Ugye most csak szórakozol?-kérdezi

-Nem, tényleg jól esne. -felelem mindenféle mosoly nélkül.

-Nem érdekel, majd otthon ha lesz időm főzök neked.-aha szóval magához visz.

-Ha lesz időd? Ilyen elfoglalt vagy?-kérdezem kicsit húzva az agyát.

-Igen elleszek foglalva azzal, hogy betömjem azt a lepcses szád.-nyalja meg szája szélet, melyre én csak egy apró mosolygással reagálok.

Megérkezünk egy piszok nagy hàzhoz. Egymagának túl nagy és üres ez, gondolkodom, miközben ő épp kinyitja a kocsi ajtót, s kezét nyújtja, hogy segítsen a kiszállásban. Mint mondtam, úriember.
Semmivel nem törődve felkap a vállára, s bevisz a házába. Balra a nappali van , jobbra pedig a konyha, egyenesen vannak még szobák, és egy lépcső.

-Hol akarsz kezdeni?-kérdezi. Ezen mosolyogtam egy jót. Majd rácsapott a fenekemre kicsit fájóan.- Azt kérdeztem, hol akarsz kezdeni?- újra feltette kérdését. Elnéztem jobbra megláttam a nagy pultokat a konyhában.

-Legyen a konyha.-mondtam

-Jó választás.-kacsintott. A konyhába vitt.

-Közbe akár egy kávét is főzhetsz.-nevettem el magam, mondatom közben.

-Oh kicsi lány közben a nevedet is elfogod felejteni, nem, hogy kávét szürcsölgess.-mondta miközben elkezdte kigombolni az ingjét.

Fejemre tette a kezét a félmeztelen adonisz, s másik kezével megdöntötte a lábam, így a pultra vágodtam, de a fejemet megmentette a keze. Finomítanék de nem tudok, letépte rólam a bugyit, s fejét lábam közé fúrta. Óvatos helyett egyből durván kezdett el kényeztetni szájával. Na ilyen gyönyörbe még sose volt részem, tudja mit akar végre. Halk nyögések hagyták el a szám. Majd újra felém kerekedett, kicsatolta övét, s lehúzta nadrágjait, s ekkor láttam meg méretes férfiasságát. Kicsit nehézkesen, de elhelyezte bennem, ami nem kedvtelek fájt is. Ezért már nem is olyan halkan nyögtem. Óriási sebességgel kezdett el bennem mozogni, amihez nem vagyok szokva, nèha a számhoz nyúlt s befogta a szám. A konyha után körbe jártuk még a fél házat így.

Hát nem pont így képzeltem el a legelső napom az irodában, de ez talán még felül is múlja a képzeleteimet.