Az íj hercegnője

17.1. Új élet 1.

A visszaút Aquatisba nagyon hosszúnak tűnt Dorothea számára. Hendryk állta a szavát, és minden este feltette neki a kérdést, mindig egy kicsit más formában, így minden egyes nap egy-egy lánykéréssel végződött. Napközben pedig a férfi csak vele foglalkozott. Ez egyszerűen nyomasztó volt és elviselhetetlen. Nyomasztóan és elviselhetetlenül jó érzés. Amitől Dorothea megijedt. Ebben a pillanatban nagyon hiányzott az édesanyja, akitől tanácsot kérhetett volna. Öt éve nem érezte már ilyen fájón a hiányát.

Maradt hát egyedül a nővére, akinek az alapvető véleményét ismerte, és aki egyedül ücsörgött a hajóorrban, magányosan és szomorúan. Van-e értelme tőle bármit is megkérdeznie?

- Beszélek vele - nyögte végül Hendryknek, aki bólintott, és szó nélkül magukra hagyta őket.

Dorothea így a hajóorrban kötött ki, és leült a nővére mellé, némán bámulni a tenger végtelenjét.

- Mi a baj? - kérdezte tőle egy sóhajjal Rover.

- Veled mi a baj? Napok óta csak árnyéka vagy önmagadnak.

- Honvágy - vont vállat a hercegnő.

- De hiszen azt mondtad, hogy nincs már ott semmi, ami...

- Nem mondtam igazat. Valóban nincs már ott semmi, amiért érdemes volna maradnom, mégis fáj eljönnöm, mert soha többé nem fogom már látni. Ennél csak az a rosszabb, hogy rám ennek az útnak a végén sem vár semmi, sehol a világon. Most már tényleg mindent elveszítettem.

Erre a kétségbeesésre Dorotheának nem volt semmije, amivel megvigasztalhatta volna.

- Miért nem próbálsz meg élni? - kérdezte végül bizonytalanul. - Hiszen képes vagy testet ölteni.

- Ez nem élet, hugi. Ez csak vegetálás. Igen, képes vagyok testet ölteni, embernek látszani, meg tudok érinteni másokat, és az emberek is meg tudnak érinteni engem, ha akarom. Sok energiámba kerül, de most már egyre könnyebben megy, szinte már úgy, mint neked a légzés. De ez semmin nem változtat.

- Min nem változtat?

- A létem céltalanságán. Te neheztelsz rám, Dorothea, amiért úgy érzed, minden áron rá akarlak beszélni a házasságra. Ez nem így van. Csak az életre akarlak rábeszélni, arra, hogy igyekezz boldog lenni, mert az út végén semmink sem lesz majd, csak a megélt emlékeink. Vagy azok hiánya, és az önvád, hogy miért nem tettük meg azt, amit megtehettünk volna.

- Te elmulasztottál valamit megtenni?

- Biztosan. De nekem nem volt sok mozgásterem. Tőlem erőszakkal elvettek mindent. Helyette megkaptam ezt, amiben valójában sem élni nem tudok igazán, sem kiszállni belőle.

- De ezt sohasem mondtad! Te mindig olyan erős vagy.

- Erről szól az egész nyomorult életem, hogy én legyek az erős Rover! Aki tartja a lelket másokban. Mindig eljátszottam a szerepemet. De valójában iszonyúan magányos vagyok, egész életemben. Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányan voltak, akik egy kicsit megértettek, akik mellett önmagam lehettem. Talán már életemben is egy szellem voltam. Nem akarok most erről beszélni, hugi. Beszéljünk inkább rólad.

- Az nem volna most helyes, amikor szomorú vagy.

- Dehogynem. Mindig szomorú vagyok. Ez ne tartson vissza. És szerintem tudod, hogy mit akarok mondani neked.

- Azt, hogy mondjak igent Hendryk kérdésére.

- Nem - csóválta a fejét Rover. - Az életre mondj igent, Hendrykkel vagy nélküle. Amelyik boldogabbá tesz. Amit nem fogsz utólag megbánni. Te egy csodálatos lány vagy, tele jósággal és álmokkal. Most választanod kell. Kegyetlenül fog hangzani, amit mondok, de talán majd egyszer megbocsátasz érte. Te ebben a világban soha nem leszel elismert tudós. Minden képességgel rendelkezel hozzá, de nőnek születtél. A hazád és annak férfitudósai nem fogják megadni neked a lehetőséget. Magad is láthattad, hogyan viselkedtek veled Aquatisban. El fognak lehetetleníteni, ha itt maradsz, és akkor életed végére megkeseredett emberré válsz. Vagy más életet választasz magadnak. Vannak női vágyaid is, és úgy érzem, Hendryk Argentis éppen az a férfi, aki mindkettőt képes megadni neked. Meriscoria haladóbb hely a hazádnál, ott talán boldogulhatsz. Hendrykkel meg tudjátok menteni egymást. Ő sokban hasonlít rád. Dorothea Vivereként nem csinálsz karriert. Dorothea Argentisként azonban lehet esélyed egy tartalmas és értelmes életre, ha másképp is, mint amiről ma még álmodozol.