Ne hazudj a szerelemnek. +18 - BEFEJEZETT!

Part 1. - A hazugság.

Óvatosan felpillantottam a laptopom mögül, hogy meglessem a tömeget, ami éppen zúdult be az iroda éttermébe.
A spárgás, almás, spenótos Smoothie-mat kortyolgattam éppen mert annyira meleg volt kint, hogy semmi mást nem kívántam ezen kívül, kaját meg pláne nem.
Néztem ahogy belibben az ajtón az iroda két legnagyobb ribanca is és azt is végig néztem ahogy elkezdik tenni a szépet az eléggé jóképű és sikeres ügyvédeknek, akik a cégnél dolgoztak. Úgy hallottam, hogy ez a két ribanc mindig reménykedik egy potya dugásban, de hát nem lehet őket hibáztatni, aki ribancból van az ribancból van.
Tovább kortyoltam a Smoothiet és próbáltam a munkámra figyelni.
A vezérigazgatónak vagyok a jobb keze, így a munkámat mindennél és mindenkinél jobban és pontosabban kell végeznem.
Jó nagy szopás ez.
A vállalat, ahol dolgoztam egy hatalmas birodalom volt.
A Stewart & Ross International Lawyer Company volt a világ egyik legnagyobb jogi és ügyvédi vállalata.
28 éves létemre elég nagy utat jártam már be itt, amire iszonyatosan büszke voltam.
Nem tudom miért izgultam és feszkóztam bármin is, mivel senki sem figyelt rám az étteremben mert szürke kisegérnek tartottak. Normális voltam, nem tettem az agyamat mindenki előtt és nem játszottam meg magamat egyszer sem. Őszinte voltam mindenkivel, de úgy tűnik ez az itteni embereknek nem elég, több kell nekik. Inkább úgy mondanám, hogy az itteni embereket nem a belső érdekelte, hanem csak is a külső.

Sokan a kinézetem miatt nem akartak engem észre venni.
Szőke vállig érő haj, zöld szemek, nagy cicik, minden, ami egy férfi álma, kivéve az, hogy nem voltam vékony. Husis csajszi vagyok, akit sajnos ezzel áldott meg az élet.
Egy betegség miatt vagyok ilyen, de ezt inkább nem mondom el senkinek, mert csak vissza élnének vele és azt nagyon nem szeretném.
Tovább dolgoztam a laptopomon és egész jól haladtam a munkámmal is. A főnököm Mr. Stewart elutazott a családjával pár napra pihenni így igyekeztem minden rám bízott feladatot hamar megcsinálni, hogy utána kicsit nekem is lazább legyen a munka, ha már nyár van.
Az irodámba nem tudtam elvonulni mert jelenleg a klíma szerelők szerelik a klímát, ami elromlott a nyár közepén.
60 perccel később már szinte egyedül ültem az étteremben mert mindenki eltakarodott végre a dolgára, így én is tudtam nyugodtan dolgozni.
Elbambultam egy pillanatra, mikor hangos léptek zajára lettem figyelmes.
Az étterem ajtaján ekkor belépett Lance Williams.
A vállalat legjobb és legsikeresebb ügyvédje, aki nem mellesleg baszottul jó képű is. Egy igazi bugyi nedvesítő a pasi.
Körbe nézett, mintha keresett volna valakit, de mikor odaért hozzám a tekintete, megtorpant, majd pár másodperc habozás után sietős léptekkel elindult az asztalom felé.

- Olivia.

- Szia Lance, mi a ...

- Pofa be és figyelj, játszd el, hogy a barátnőm vagy.

- Hogy tessék? Hogy beszélsz te velem? 

- Ne beszélj csak játszd el kérlek hogy a barátnőm vagy.

- Mi? Miért?

- Majd elmondom, és most csend.

- Lance, én...

- Mondom, hogy ne beszélj bazdmeg, csak hallgass és csináld.

Reagálni sem volt időm mert ekkor belépett az ajtón egy elég ideges és hisztis nőszemély.

- Lance, hova rohantál el bazdmeg? - Úgy káromkodott mint egy útszéli kocsis.

- Ava ne beszélj így kérlek.

- Leszarom, hova rohantál el?

- Gondoltam, ha már itt vagy elmegyek és megkeresem.

- Jaj istenem, fejezd már be ezt a faszságot.