On that day /Taekook/

II. Fejezet 19. Rész⛓

-Hyung, Ő kicsoda?-Bambamra nézek, aki szintén értetlen tekintettel fürkészi a legidősebb tagot, aki egyben a főnökünk is és a legjobb barátunk.

A többiek arcán meglepettséget és kétségbeesést vélek felfedezni, de aztán az ismeretlen felé fordulok, és már el is indulnék az irányába, de Suga a vállamra helyezi a kezét, ezzel maradásra bírva.

-Srácok, Ő itt Wonho.

Miután Yoongi ki ejtette ezt a nevet a száján, Jackson azonnal felé emelte a fegyvert, viszont a Wonho nevezetű férfi meg sem rebbent erre. El kuncogta magát, ezt pedig fel vont szemöldökkel reagáltam le, majd kétségbeesetten fordultam Taehyung felé.

Ijedten figyelte a történéseket. Szememet végig vezettem rajta, hátha fel fedezek bármiféle sérülést, de egyenlőre nem látom nyomát egy karcolásnak sem, ez pedig kissé megnyugtat, viszont nem annyira, hogy ne tegyek semmit, hogy meg mentsem, hisz meg van kötözve.

Nem tudom miről akar ez a tag beszélni, de egyszerűen nem bírok tétlen maradni. Meg kell mentenem a szerelmem.

Szememet végig vezetem a helyiségen, s amint ki ötlöttem egy remek tervet, az ismeretlen felé néztem.

-Yoongi, el árulnád végre, hogy mégis ki a franc ez az ember, Jackson miért rántott hírtelen fegyvert, és az öcsémnek mi a fasz köze van ehhez az egészhez?-Jimin idegesen kiabál párjára, ami teljesen érthető, hisz elég feldúlt, de Suga egy csepp érzelmet sem mutat felé, pont úgy, ahogy ez lenni szokott.

-Wonho, Woozi testvére.-döbbenten nézek az előttem állóra, ahogy a többiek is.

-Nem gondoltad, hogy meg úszhatjátok ezt az egészet ugye?-Wonho meg rántja a szemöldökét, és gonosz igyorral a képén néz végig rajtunk. Arcunk látványától elégedetten dől hátra a székében, kezeit pedig össze vonja mellkasa előtt.
-Mit akarsz?-förmed rá Jimin, majd egy lépést előre lép, ezzel együtt viszont a gorillák is fegyvert rántanak, így kénytelen Yoongi is vissza tartani párját.

-Őt!-biccent Tae felé, Jimin pedig le sápad. Ijedten nézek magam elé, a szívem azonnal hevesebben kezd verni, vérnyomásom pedig az egekbesz szökik.
-Meg öltétek a testvérem, most pedig én fogok egy olyan embert, akihez bármiféle közötök van. Az pedig csak hab a tortán, hogy egyikőtöknek a fivére.-gonosz hangon nevet fel, majd elő vesz egy öt lövetüt és Taehyung felé tartja.

Tae ijedten rezzenik össze, arcán végig futnak a könnyek. Jiminre, majd rám néz, aztán szorosan be hunyja szemeit.

-Ne!-Wonho érdeklődve fordítja felém a fejét, de a pisztoly még mindig ugyan abban a helyzetben áll készenlétben.
-Őt ne bántsd! Itt vagyok helyette én.-higgadt hangom hallatán meglepett tekintetet vélek fel fedezni rajta, majd el vigyorodik.

-Csak nem lennél képes fel áldozni saját magad, helyette?-biccent Tae felé, én pedig habozás nélül bólintok.

-De! Szerintem én többet érek mint Ő. Nem gondolod? Az a fiú csak egy paraszt gyerek, de én Korea legnagyobb maffia tagjának vagyok az egyik vezetője.-lenézően vetem oda a szavakat életem szerelmének, aki csalódottan és megdöbbenve pislog rám.

A fegyvert leengedi, majd fel kel a székéből.

-Jeon Jungkook...-kezét az állához emeli és elgondolkodva néz rám, amit én kitartóan állok. -Hozzátok ide!-Wonho int a testőröknek akik lassan el indulnak felém.

Fel tartom a kezem, jelezve, hogy fegyvertelen vagyok, majd mikor elém érnek, hírtelen emelem meg végtagom és kólintom össze a két előttem álló fejét akik ennek hatására össze esnek.

A Wonhonak nevezett rohadék újra pisztolyt fog és Tae-re fogja.

A pisztoly el dörren, én pedig ijedten nézek a megkötözött páromra, aki gyorsan kapkodja a levegőt az orrán keresztűl, viszont nem látom vérezni, ezért azonnal az ellenfélre nézek. Egy pillanat erejéig mozdulatlanul áll, majd össze esik.

Rögtön Taehez sietek és ki kötözöm a szájában lévő ruha anyagot, aztán a csuklóját is, s azonnal magamhoz ölelem reszkető testét.

A társaimra pillantok, ekkorpedig meg látom Jimint ahogy feltartva fogja a fegyverét. Vesz egy mély levegőt, majd rám néz és határozottan bólint. El mosolyodom rajt, hisz ezek szerint meg értette a néma üzenetem, amit közvetíteni szerettem volna felé, aztán vissza fordulok Taehyung felé, míg a többiek el intézik a másik két ellenfelet is.

-Semmi baj Édesem. Minden rendben lesz mostmár.-erősen szorítom magamhoz az ijedt szerelmem, aki halványan bólint.

El jött az ideje az őszinteségnek.

~~~~~~~~~~
Halohihooo🙋🏼‍♀️
Először is, elnézést kérek amiért csak úgy el tűntem, majdnem egy hónapja. 12 órában dolgoztam, 4 héten keresztül, Hétfőtől-Vasárnapig, így mire haza értem semmi energiám nem maradt posztolni. Örültem, hogy végre le feküdhetek aludni, hisz másnap ismét korán keltem.
De ma végre vége lett a szezonnak, így hát újult energiával térek vissza. 😌Ezt a részt ma délután írtam meg. Igazság szerint nem érzem túl jónak, sokkal inkább össze csapottnak, szóval valószínűleg majd ki lesz javítva a későbbiekben. 😕

Remélem mindenkinek jól és izgalmasan telik a nyara. Szerezzetek sok élményt és vigyázzatok magatokra. Használjátok ki minden percét amíg lehet!❤️
Hamarosan jelentkezem.💜

Másodszor pedig...

1❗️