6. Rész🌼🔫

856 70 21
                                    

Be gombolom az ingem utolsó gombját is, majd a tükörbe nézve igazítom meg arany szőke hajam. Fél szemmel látom, hogy drága anyukám be ált az ajtóba, de nem is törődök inkább vele. Meg fogom a parfümöm, majd fújok magamra egy keveset. Tudom, hogy mit akar mondani, és azt is tudom, hogy bele fog kezdeni magától. Felesleges lenne meg kérdeznem mit szeretne.

-Nem értem, miért kell neked is ott lenned.

-Meg hívott.

-De már el váltatok!-anya kissé meg emeli hangját, és kezével is a combjára csap mérgében.

-Ezt én is tudom anya! De van egy valaki aki miatt nem tudunk teljesen el szakadni egymással. Ezzel neked is tisztába kéne lenned. Sojunnak szügsége van a másik apjára is. Nem választhatom el őket!-mérgesen nézek szeretett szülőmre, ő pedig bűnbánóan le hajtja a fejét.

-Igazad van Tae. Nem szabadna így viselkednem, hisz azt szeretném, hogy az én egyetlen unokám boldog legyen, és mivel szereti a másik apját is, nem tehetek semmit.-fáradtan fel sóhajt, én pedig el eresztek egy halvány mosolyt, majd oda lépek hozzá és át ölelem.

-Tudom, hogy nem vagy oda érte, de most mennem kell.

-Jolvan kincsem. Vigyázz magadra és ne maradjatok sokáig!

-Oké anyu. Szeretlek.-fel kuncogok, majd adok egy puszit is az arcára, ezután pedig fel kapom a cipőm és miután minden fontosabb dolgot magamhoz vettem, el indultam kifelé.

Az udvarra érve össze találkozik Jungkookkal a tekintetünk, amit néhány másodpercig mindketten tartunk, majd rá mosolyogok és el indulok a kocsim felé. Nem akarok el késni.

-Apuuu!-kiált Sojun, majd el kezd felém futni,  én pedig mosolyogva guggolok le elé, ki tárt karokkal.

-Szia csöppség. Nagyon csinos vagy.

-Ugyeee? Apa öltöztetett fel.-aranyos mosollyal az arcán néz rám, majd hátra néz az említettre.

-Így van. Nagyon fess vagy prücsök.-Namjoon meg simogatja Sojun fejét, aki egy mosoly után oda szalad a nagyszüleihez.
-Szia Taehyungie.-mosolyogva ki tárja karjait, én pedig viszonozva gesztusát, magamhoz ölelem.
-Nagyon jól nézel ki. Ilyenkor bánom, hogy bele mentem a válásba.-volt férjem végig mér tetőtől-talpig, mire vállon csapom.

-Jaj maradj már! Inkább menjünk oda a szüleidhez.

-Ahogy akarod. Közbe mesélhetnél az új pasidról.-össze vont szemöldökökkel nézek a mellettem sétálóra, de ő csak halványan mosolyog.

-Milyen pasimról?

-Hát arról a kis ficsúrról akit anyád fel vett.

-Ő nem a pasim!- fel nevetek a feltételezéstől, viszont ő nem mond semmit, csak továbbra is célegyenesen battyog tovább.

Jungkook szemszöge

Hihetetlen. Eszméletlen jól nézett ki Taehyung abba a sötét kék ingbe, és fekete farmerbe. A haja is olyan dögösen volt be állítva. A nyálam ki folyt majdnem attól, ahogy rám mosolygott.

Vajon hova ment? Randira ment volna? Na és ki volt az a kis fiú akit a járőr kocsiba ültetett?  Egyáltalán mért ültette be annak a faszkalapnak az autójába? Milyen kapcsolatban állhatnak, ha Tae-nek nevezi és egy kisfiút furikázik aki nem mellesleg ezek szerint itt tartózkodott eddig?
Miért nem láttam eddig azt a gyereket?

Annyi kérdésem van, és egyikre sem kapok választ. Ez pedig rohadtul idegesít.

Másnap, miután végeztem a délelőtti teendőimmel, Hyuna adott egy kis szünetet, én pedig ezt ki használva, el indultam a közeli erdőbe sétálni.

A tavaszi szellő simogatta az arcom és a hajam. A nap pedig melegen süt a bőrömre. Érződik a nyár kezdete.
Egy hosszú hídhoz érkeztem, aminek a közepén már jócskán át sétáltam, mikor is nem messze tőlem, fuvola dallamra lettem figyelmes.

Meglepődve nézek a jobb oldalamra, ugyanis a folyó felett egy fa házikó áll, pontosabban a víz felett "lebeg" az a ház, de baromi jól néz ki.

Hunyorogva nézek az ott tartózkodóra, majd amint meg látom, hogy az a kisfiú ücsörög ott, akit tegnap véletlenül meg pillantottam, azonnal felé veszem az irányt.

-Nagyon ügyesen játszol.-mosolygok rá, amint fel másztam hozzá.

Először ijedten meg ugrott, aztán mintha realizálta volna, hogy ki vagyok, szélesen el vigyorodott, majd köszönetképp ültébe meg hajolt.

On that day /Taekook/ Où les histoires vivent. Découvrez maintenant