Taehyung szemszöge
Szemeimet behunyom, fejemet pedig a napfény felé fordítom, miközben egy boldog mosoly terül szét az arcomon. A szellő csiklandozza a bőrömet, hajamat pedig szerte-szét fújja.
Kuncogó hangot hallok meg magam mögül, ezért látószerveimet ki nyitom, s érdeklődve pillantok hátra.
-Meg zavartad az idilli pillanatomat.-nézek rá, le konyított ajkakkal, morcosságot tettetve.
-Ne haragudj kincsem.-mosolyog rám lágyan, majd mögöttem meg áll, s két karjával át ölel, miközben fejét a vállamra hajtja.
Meg mosolygom tettét, s karjára helyezem sajátom, majd el lazulva nézem tovább a haladó tájat.
-Nagyon aranyos voltál, és egyben csodálatosan gyönyörű. Nem bírtam ki, hogy ne jöjjek ide.-arcát a nyakamba bújtatja, amit meg kuncogok, majd meg fordulok karjai között. Enyémeket át fonom tarkójánál, s szerelmesen nézek rá, miközben a haját simogatom.
Nagy, fekete szemei csillognak, miközben engem néz, ez pedig meg olvasztja a szívem, miközben gyomrom is össze rándul. Még egy év el teltével sem szoktam hozzá.
-Nagyon szeretlek! Ugye tudod!?-komoly, mégis szeretetteljes tekintettel nézek rá, amin a másik el mosolyodik, s egyik kezével ki söpri a szemembe lógó tincseket.
-Tudom! És én is nagyon szeretlek életem!-egy lágy csókot lehel ajkamra, majd át ölel, amit hatalmas örömmel viszonzok.
-Miután be fejeztétek a nyáladzást segítenétek ki kötni? Lassan partra érünk.-Jimin hangjára azonnal fel figyelünk, s meglepetten pislogunk rá mind a ketten, majd bólintunk.
Fivérem még egy ideig vizslat minket, majd el mosolyodik.
-Hihetetlen, hogy mennyire jól néztek ki együtt.-fújtat, majd össze vonja karjait maga előtt.
-Bár Yoongs is itt lenne!-motyogja szomorúan, amin el mosolyodom.-Jimin! Hyung is itt van. A parton vár!-szól rá Jungkook, Jimin pedig mint egy hisztis kölyök, dobbant a lábával.
-Tudom! De az még csomó idő, mire oda érünk.
-Nem azt mondtad, hogy nincs sok idő addig?-kérdezem értetlenül.
-De nekem egy örökké valóság az a pár perc nélküle!-hisztizik tovább, mire fel sóhajtok.
-Szerintem terhes.-suttogja Kook a fülembe, s ezen kénytelen vagyok hangosan fel nevetni.
-Mi van?!-kérdezi a pink hajú érdeklődve, de én csak le intem, majd ijedten nézek rá.
-Jimin, ha mind itt vagyunk, akkor ki kormányozza a hajót?!
-Sojun.-válaszol egy vállrántás kíséretében. Meglepetten nézek a fedélzet irányában, ahol meg is látom az egyetlen fiam, ahogy kapitány sapkában koncentrál a kormányzásra.
El mosolyodom rajt, majd elő veszem a telefonom, és le fotózom. Mikor ezt észre veszi Junie, nevetve integetni kezd felém.
-Nagyon ügyes.-helyesel Jungkook, miközben át öleli a derekam.
-Tényleg az. És még mindig hihetetlen, hogy képes voltál meg javítani apukám hajóját. Sokat jelent ez nekem. Köszönöm.
-Ne köszönd.-néz rám, majd a számra.
-Vagy, meg köszönheted, de máshogy fejezd ki a hálád.-hajol közelebb, kezével pedig simogatni kezd.-Asszem vissza megyek Juniehoz inkább és fel hívom anyát is mielőtt oda érünk. Nem akarom, hogy el fajuljanak a dolgok a jelenlétemben, sziasztok.-miután Jimin el hadarta a monológját, gyorsan le lépett, én pedig Jungkookra néztem, s egyből el nevettük magunkat.
VOCÊ ESTÁ LENDO
On that day /Taekook/
FanficEgy maffia vezér és egy falusi férfi találkozása. Vajon végződhet két teljesen ellentétes ember kapcsolata happy end-el? "-Hazudtál!" "-Nem hazudtam, csak nem akartam hogy meg tudd az igazságot. Nem akartam, hogy fájjon!" "-Ezzel már el késtél! Menj...