II. Fejezet 18. Rész⛓

549 41 17
                                    

Fújtatva rontok be a lakásba, tekintetemmel pedig Jimint keresem, akit azonnal ki is szúrok. Idegesen járkál fel-alá, s próbálja tartani magát. Olyan érzékeny, mégsem sírja el magát, pedig a testvére van veszélyben.

Én sajnos nem tudom meg állni és ismét könnyezni kezd a szemem, de ezzel mit sem törődve sietek a többiekhez. Szó nélkül ölelem magamhoz a legjobb barátomat, aki először mereven ácsorog karjaim között, majd nem sokkal később vállai rázkódni kezdenek.

-Meg találjuk!-hírtelen el tolom magamtól és elszántan meredek könnyes szemeiben. Olyanok akár csak az enyémek.

Jimin bólint, majd mintha vissza nyerte volna minden erejét, vett egy mély levegőt, és elő rántotta a fegyverét a farzsebéből.

Fel húzta a tárat, és el indult a kijárat felé.

-Menjünk fiúk!-némán bólintottuk, aztán a fiú után iramodtunk.

Be szálltunk a fekete autókba és a város felé vettük az irányt.

-Hogy történt Jimin?-kérdezem frusztráltan az előttem ülőt.

Nagyon félek. Ha valami történni fog Taehyunggal én soha nem bocsájtom meg magamnak. Ha bármi baja esik, többé nem leszek szerelmes!

-Az utcán sétáltunk és beszélgettünk. Nem sokkal később le ültünk egy padra a közeli parkba. Szomjas lett, én pedig mondtam neki, hogy hozok neki egy teát, maradjon itt. Mire vissza értem csak annyit vettem észre, hogy egy fekete furgon el hajt a park kerítése melől, és igen siettek. Azonnal vissza siettem, de Tae már nem volt sehol.-Jimin hangja el csuklik a mondat végére, de még időben vissza fogja magát. Yoongi hyung meg fogja párja kezét, aki erre vesz egy mély levegőt és le húnyja szemeit.

Szomorúan el mosolyodom a látványra, hisz én nem foghatom a szerelmem kezét, hogy le nyugtassam.

-Nyugodj meg, meg fogjuk találni.-szólal meg a sofőr, Jimin peig halványan mosolyogva néz rá.

-Persze, hogy me találjuk! Tettem rá nyomkövetőt.-meglepetten nézek a pink hajura Sugával együtt, mire sóhajtott.
-Csak ne legyen késő.

-Nem lesz! Minden rendben lesz, Tae erős.-bíztatóan meg szorítom a vállát, erre pedig el mosolyodik.

Hátra dőlök az ülésemben és csendben folytatjuk tovább az utunkat, Néha Yoongi kommunikál a többiekkel az adó-vevőn keresztül, Jimin pedig navigálja, viszont én csendben ücsörgöm. Ideges vagyok és dühös. Félek, hogy mi vár ránk ha oda érünk. Dühös vagyok, mert nem törődtem eleget Taevel. Ha őszinte lettem volna vele már az elejétől fogva, talán nem történt volna ez. Senki nem gondolta volna, hogy ez meg fog történni vele, sajnálom, hogy bele rángattam ebbe az életbe. Ez nem való neki. Túl veszélyes. Rengeteg az ellenségünk.

Bár annak örülök, hogy legalább Jiminnek volt annyi esze, és volt annyira elővigyázatos, hogy tesz rá nyomkövetőt. Nekem ez eszembe sem jutott volna. Tényleg nem érdemlem meg, hogy velem legyen.

-Itt fordulj le!-Jimin balra mutat, Yoongi pedig azonnal le kanyarodik a földes útra.

Idegesen páztázom a környéket de semmi nem rémlik innen. Vajon ki tehette ezt Taehyunggal?
Mindegy is.
Úgy is meg hal.

Egy erdősebb résznél már le lassítunk, majd ki szállunk az autóból. Suga int, mi pedig hangtalanul követjük, fegyverrel a kezünkben. Talán öt percig sétálhattunk amikor egy kis viskóhoz értünk, az ajtó előtt pedig két fegyveres őr ácsorgott.

Yoongi jelzett a kezével, én pedig bólintottam. Jacksonnal az oldalamon el indultunk be az erdőbe, hogy aztán meg kerülhessük a kunyhót. Amikor ez meg történt, én jobbra, Jackson pedig a bal oldalt indult el a ház falának préselődve. Előre néztem, s amikor a menta hajú meg adta a jelet, egyszerre fordultunk ki, és a fegyverünkkel nyakhajlaton vágtuk a két férfit, akik erre azonnal össze estek. A hangtompító pisztolynak hála csendes halált haltak, s amint a többiek is elénk értek, Yoongi óvatosan be nyitott a házba.

Nem volt túl nagy, így azonnal ki szúrtam Taehyungot. A ház egyik sarkában volt ki kötve egy székhez, a szája pedig be volt tömve, közben pedig némán folytak a könnyei a gyönyörű arcáról. Szívem meg szakad a látvány miatt, de ezt azonnal át váltotta a harag.

-Nocsak, nocsak. Végre ide ért a csipet-csapat.

Azonnal a hang irányába fordultunk mind ahányan vagyunk, és az ismeretlen férfire szegesztük fegyvereinket.

-Te meg ki a fasz vagy?-kérdezek rá nem túl kedvesen, mire a másik fel nevet.

-Jaj, te vagy a nagyszájú ugye? Jungkook?-kekeckedve néz rám a szürke hajú férfi, én pedig meglepetten nézek vissza rá. Honnan tudja a nevem?
-De aranyos fejet vágsz, hát mindjárt meg eszlek.-a fiatal férfi ismét fel nevet, majd le ül a székére amit öt gorilla fog körbe.
-Beszélgessünk egy kicsit. Mit szolsz hozzá Yoongi?-az ismeretlen oldalra dönti a fejét, én pedig Suga hyungra sandítok.

Mi folyik itt?

~~~~~~~~~~~~~~
2

Nem szeretném túl spilázni, hisz bele remeg a szívem minden egyes alkalommal az elmúlt pár nap hatása miatt.
Teljen kellemesen, sok pihenéssel és egészségesen az elkövetkezendő időszakotok. Meg érdemlitek és mi itt leszünk ha vissza tértek! Várni fogunk rátok, hisz ti vagytok a fényünk és a boldogságunk!💜
💜I PURPLE U!💜

 Meg érdemlitek és mi itt leszünk ha vissza tértek! Várni fogunk rátok, hisz ti vagytok a fényünk és a boldogságunk!💜 💜I PURPLE U!💜

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
On that day /Taekook/ Onde histórias criam vida. Descubra agora