44.

825 73 9
                                    

Aggodalomra semmi okom nem volt, ugyanis aktus utáni közös fürdés közben Jimin mindent elmesélt nekem Taehyungról. A kék hajú eléggé aktív és hasznos szerepet játszott Jimin életében -ha mondhatom így-, s igazán hálás lehetett neki, ugyanis elejétől a végéig folyamatosan mellette volt és támogatta őt. A bibi csak annyi volt, hogy az egyetem miatt másik városba kellett mennie, történetesen Daegu-ba, de hát nem volt ebből probléma, hisz' mint kiderült; ott született és egy darabig élt is. Ugyan úgy tartották a kapcsolatot továbbra is, csak ritkábban tudtak a távolság végett találkozni. Mondjuk azt nem tudom, hogy mégis miért nem mesélt róla mindenek előtt, bár gondolom azért, mert így ki kellett volna térnie az édesanyjára is. Mindenesetre teljesen az ugrott be róla, amit még anno Tzuyuék jegyeztek meg poénkodva;

"Jimin részéről tuti valami titkos legjobb haver lenne a tanú..."

-Nos..Nem lepődnék meg, ha a jövőben valóban Taehyung állna Jimin mellett mint tanú. S végülis a "titkos legjobb haver" jelző is illene rá. Bár elgondolkodva..Talán mintha elvesztve valahol láttam volna már róluk közös képet.

Cigarettámat számba véve szívtam be egy nagy adag füstöt, s tüdőztem le, mikor is egy ismerős hang csapta meg fülemet. Fene egye meg, hogy ez a csávó csak akkor talál meg mikor kint dohányzom. Komolyan már miatta fogok leszokni, hogy ne legyen alkalma beszélni velem. Egyáltalán mi a holt kóros tökömet akar, már nem is egy és nem is két hét telt el az utolsó beszélgetésünk óta.

-Chan, mi? Szép füllentés volt, haver! Közben meg te dugod.-Lökött egyet rajtam váratlanul, míg én szemöldököm ráncolva pillantottam le rá -hisz' kicsivel alacsonyabb volt tőlem-, ám úgy döntöttem, hogy most nem esek neki. Nem tudnám az igazgatónál már megint kimagyarázni magam, s fogalmam sincs, hogy ezúttal mit adna a verekedés végett. Inkább maradtam higgadt, legalábbis amennyire lehetett.

-Nem dugom, ne fejezd ki magad ilyen proli módon! Tudod a párok a szebbik formáját teszik a szexnek, tudnád ha lenne egy értelmes kapcsolatod végre. Bár belőled kiindulva még az igazgató nagymamája is hamarabb találna magának egy új párt, mint te.-Fújtam arcába a füstöt, amit köhögve igyekezett maga elől elhesegetni, majd dühösen pillantott rám.

-Mi volt ezzel a célod, huh? Hogy megkaparintsd őt, miközben én végig rossz nyomon járok?-Kért számon, s ez volt az a pont ahol teljesen nevetségesnek kezdtem titulálni őt, s rá jöttem, hogy valóban olyan hülye mint ahogy azt én gondoltam, nem csak játsza a szerepet.

-Hát tényleg rossz nyomon jártál, ha most itt vagy.-Nyomtam el cigimet, s dobtam a kukába a megmaradt szűrőt.-Nem hazudtam neked, Jimin tényleg össze jött egy rövidke kis időre Channal.-Fontam keresztbe karjaim, majd dőltem neki a kerítésnek. Chanyeolban egy jó volt, mégpedig az, hogy hiába akarta a saját igazát bizonyítani; mindig végig hallgatott.-Mesélt neked a sátrazásról, nem?

-De.-Nézett rám értetlenül.-De ennek mi köze Chanhoz?

-Én addigra már tudtam, hogy Chan csak azért van Jimin mellett, hogy engem féltékennyé tegyen. Szerintem innen össze tudod tenni a képet, igazam van? Ne játszd a hülyét és kérlek ne keress többé! Az arcodra van írva, hogy mennyire szerelmes vagy belé, de annyira balfasz vagy, hogy azt hitted pár dugással a tiéd lehet.-Néztem rá sajnálkozó tekintettel, míg neki egyre csak vörösödött a feje.-Ki kéne fejezd az érzelmeid..Már ha vannak!-Jegyeztem meg, s lehet, hogy túl lenéző voltam, de azt akartam, hogy végre nézzen magába, s fogja fel; sem Jimin, sem pedig én nem vagyunk kíváncsiak rá. Nem lehet ember ennyire értetlen, mint amennyire ő az.

-Hogy te mekkora egy..!-Készült volna egy Istenes öklöst adni, ám hirtelen egy csattanás volt hallható, s már csak arra eszméltem fel, hogy Jimin áll dühös arckifejezéssel Chanyeol előtt, aki meglepetten és tátott szájjal fogta arcát.

-Park Chanyeol, undorító vagy!-Jegyezte meg mutató ujját legyezgetve, majd se szó, se beszéd; maga után ráncigálva faképnél hagyta őt.-A jó Isten áldja meg ezt a fiút, hogy mégis mennyire értetlen és hülye tud lenni. Elmondtam már számtalanszor, hogy ne merjen a közeledbe menni, de mintha csak a falnak beszélnék.-Hadarta maga elé, miközben folyamatosan húzott maga után át az egész iskolán, míg én azt sem tudva, hogy merre megyünk siettem utána.-El tudod te ezt hinni?-Nézett egy pillanatra hátra, én pedig ezt az alkalmat választottam arra, hogy másik kezemmel csuklójára fogjak, s ezáltal megállásra kényszerítsem őt.

-Baby..Megint túlságosan stresszelsz egy apró dolog miatt.-Hívtam fel rá a figyelmét, míg ő sóhajtva hajtotta le fejét, s harapta be alsó ajkát.-Nem történt semmi érdemleges, nem esett bajom. És neki sem esett, tudtam magamat fékezni.-Helyeztem két kezemet almácskáira, ezzel egyidejűleg pedig elértem, hogy tekintetét rám szegezze.-Nyugi!-Mosolyodtam el halványan, majd nyomtam egy rövid csókot párnáira.

-Oké!-Suttogta kettőnk közé, míg én elválva tőle karórámra pillantottam.

-Megyek, mert órám lesz és tudtommal neked is, de ne felejtsd el, hogy ma velem tartasz az edző terembe!-Hívtam fel rá a figyelmét, míg ő hevesen bólogatott párat.-Helyes! Na spuri!-Csaptam kerekded fenekére, közben már siettem is órára, úgyhogy csak futtában kaptam el morcos tekintetét, ami nem volt komoly. Inkább csak gyermekies.

Előző nap leadtam az utolsó festményem is, bár lett volna rá még két napom. Nem akartam otthon tárolni, s ráadásul volt mellette nekem még egy festményem is, amit még aznap éjjel be akartam fejezni, hogy végre megszáradjon, s el tudjam tenni. Nem volt fontos az elkészítése, éppen ezért is telt majd' három hónapba. Viszont már a vázlat megrajzolása alatt is tudtam, hogy ez egy teljesen másmilyen festményem lesz mint azelőtt, s az idő előrehaladtával ez csak beigazolódni látszott. Főleg a végére. Szívből csináltam.

Egyébként természetesen mindhárom festményem ötös lett, s rögtön kaptam is ki az új feladatot, ám szerencsére csak egyet és azt sem borzasztóan rövid határidővel. Az kellett volna még nekem, biztos is, hogy bele építettem volna a tanár fejét a vászonba. Eggyé vált volna vele spirituálisan.

-Hétvégén ugye lesz egy tali!-Nézett rám Hyo órán, míg én bólintottam párat, hogy igen.-A lányok, vagyis hát inkább Tzuyu arra gondolt, hogy menjünk el egy bulira. Nem rossz ötlet, nem?

-Nem is tudom!-Húztam számat kelletlenül, míg ő játékosan meglökött kissé a felém eső vállával.

-Ugyan már! Nem sűrűn megyünk ilyenekre, szerintem jó buli lenne. Naaa!-Borzolta össze hajam nevetve, míg én megadva magam egyeztem bele, s hesegettem el kezét.

-Oké, oké, csak hagyd már a hajam!

2022.07.19.

Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!🥺

őszintén | jikook ✓Where stories live. Discover now