Elmondhatatlanul is elmondom (18+)

26. A haza vezető út

Jacob szemszöge (folytatás):

- Későre jár. Lily! Szeretnél velem jönni? Holnap úgy is találkoztok. - kérdeztem felé fordulva.

Ő Grace-re nézett, aki mosolyogva bólintott.

- Igen nagyon szeretnék haza menni veled. - fordult vissza felem.

Felcsillant a szemem. Haza? Istenem ez a lány... Mindenem és szó szerint. Grace kikísért egészen a gépig majd felszálltunk és haza indultunk. Persze Lilyvel egész úton beszélgettünk. Mindent el akart mesélni és mindent hallani akart. Nagyon hamar haza értünk pedig most is egy órás út volt, de vele mindenképpen gyorsabban repül az idő. Haza kocsikáztunk, ekkor már ő is elég fáradtnak tűnt. Bekísértem a házba, majd miután lepakoltam a lépcső előtt ölembe kaptam majd felszaladtam vele a hálóba és az ágyra dobtam.

- Le akarsz tusolni? - kérdeztem az ágy végébe állva és őt kémlelve.

- Igen köszönöm. - mondta.

- Rendben fürödni vagy zuhanyozni szeretnél? - kérdeztem a fürdőszoba felé menet.

- Egy forró fürdő jól esne. - mosolygott.

- Már készítem is hölgyem. - erre kuncogott kicsit én pedig bementem a fürdőbe.

Még a nevetése is tündéri. Annyira hiányzott. Most már mindig vigyázni fogok rá és szeretni fogom mindig. Megengedtem a vizet majd átmentem a hálóba szólni Lilynek.

- Mehetsz.

- Rendben. - felpattant az ágyról és hozzám sétált majd megcsókolt - Köszönöm.

- Nagyon hiányoztál. - karoltam át derekát.

- Amiket mondtál az igaz volt? - érdeklődött aranyosan.

- Minden szavam igaz volt. - simogattam meg arcát. - Annyira boldoggá tesz, hogy itt vagy velem és jól vagy. Sajnálom, hogy a repülőn ugrásra kényszerítettelek és még ott is hagytalak...

- Minden rendben. Ez volt a legjobb megoldás. - mosolygott rám őszintén.

- Nem, nagyon nincs rendben. Azt hittem majdnem egy hétig, hogy halott vagy. Nagyon nehéz lett volna téged valaha elfelejteni. Én már nem tudok nélküled élni. - öleltem meg.

- Szeretlek Jacob és ezen nem változtat semmi. - karolt át ő is.

Még egy ideig öleltem majd elengedtem.

- Menj fürödj le. - mutattam az ajtó felé.

Lily rám nézett majd vetett rám egy huncut mosolyt. Elkezdte lehúzni a gatyáját előttem.

- Most mit csinálsz? - érdeklődtem.

- Oh... Bocsánat. - állt meg majd felvette a földről a már le vett gatyáját és a fürdő felé vette az irányt.

- Lily! - erre hátra nézett az ajtóban megállva. - Nem úgy értettem. Csak nem tudtam, hogy reagáljak rá. Kérlek folytasd.

Elé sétáltam és kezéből kivettem a gatyáját éselkezdtem felfelé húzni a pólóját. Ő csak nézett rám és megemelte a kezét, hogykönnyebben tudjam levenni róla a pólót. A földre dobtam a gatya mellé mikor lehúztamróla. Ő ragyogó szemekkel nézett rám én pedig füle mögé tettem egyik hajtincsétmajd meg csókoltam.