Elmondhatatlanul is elmondom (18+)

27. Ugyan az a forróság

Lily szemszöge (folytatás):

Megcsókolt majd rám nézett. Jól esett örülök, hogy itt lehetek vele. Végül csak minden jóra fordult. Nagyon örülök, hogy a húgom jól van alig várom, hogy újra lássam. Viszont ami egészen a szívemig hatott, amit ez az ember értem tett és amit mondott. Mindennél jobban szeret ezt bizonyította. De vajon lenne kedve velem még valaha ágyba bújni?...

- Min gondolkozol? - nézett a szemembe.

Nagy valószínűséggel elbambultam és észrevette.

- Semmi fontosan csak egy kérdés kavarog bennem, de nem érdekes. - kapkodtam össze a szavakat kissé zavarodottan.

- Tedd fel kérlek. - erre kicsit megszeppentem.

- Lenne kedved velem még valaha ágyba bújni? - tettem fel félve a kérdést.

Láttam ahogy az arca szelíd barátságos kifejezése kisebb rémületbe fordul át.

- Lily ... Még csak most érinthettelek meg mindazok után, ami történt és én napokig azzal a tudattal éltem együtt, hogy halott vagy... Ne haragudj, hogy az érzéseim azt mondták nem kéne ezzel letámadni téged és nem akartam, hogy azt érezd, hogy csak amiatt hiányoztál. - éreztem ahogy közbe egyik karjával átkarolja derekam és közelebb húz magához.

Kicsi szünetet tartott és mélyen a szemembe nézett. Arckifejezése már inkább a vágyakozó tekintetet vette fel.

- Pontosan tudom, hogy nem csak emiatt hiányoztam, de most lehet szeretném, hogy megmutasd azon a téren mennyire hiányoztam. - vetettem rá egy huncut mosolyt.

- Azt akartam mondani - akkor a másik kezén be nyálazta középső újat majd lecsúsztatta az oldalamon és a bugyimat kicsit félre húzva elkezdte betolni az egyik ujját amire én felnyögtem és a vállára támaszkodtam. - hogy minden vágyam volt az is, hogy benned legyek.

Fel sóhajtottam.

- Úgy latszik bennem vagy. - mosolyogtam.

Ekkor finoman, de váratlanul belém tolta még egy ujját.

- De én többet akarok. Belőled sose elég. - mozgatta bennem egyre vadabbul ujjait.

Sóhajtoztam és egyre jobban adtam meg magam az érzésnek, ami már annyira hiányzott. Ilyenre csak tavasszal az egyhetes síelésen került utoljára sor. Pedig nagyon hiányzik, hogy végre csak egymásé legyünk.

- Gyere menjünk fürdeni. - csókolt meg majd finoman kihúzta a kezét.

Én vettem egy mély levegőt majd kézen fogtam Jacobot. Bevezettem a fürdő szobába.

- Te fürdő habot csináltál? - néztem rá meglepetten.

- A szívem hölgyének a legjobbat. - nézett le majd rám.

Meg csókoltam majd ledobáltam magamról a maradék ruhát is és beleültem a vízbe.

- Látom ez rossz ötlet volt. - kezdett vetkőzni.

- Mi? Még is miért? - rémültem meg.

- Mert így nem láthatom a csodás tested mert elrejtik a habok. - mászott be a kádba velem szembe.

- Kicsit kuncogtam talán még el is pirultam. Elkezdtem játszadozni a habbal, formálgatni, rajzolgatni bele.