my sister's boyfriend || jikook ✓

4.

-A vendég szoba be lett zárva és nem találom a kulcsot már egy ideje, úgyhogy baj lenne neked, ha Jungkook Oppa-val kéne aludnod?-Döntötte oldalra a fejét a lány, míg én elhűlve álltam az ajtóban, s néztem a szőke hajú férfi nyugodt arcát, aki játszi könnyedséggel vágta rá, hogy "Semmi akadálya!". Hát nem pont erre számítottam amikor azt mondta, hogy van egy terve..

-Aludhatok a kanapén is, nem akarok zavarni..-Szabadkoztam azonnal, ám Jimin csak legyintett egyet, s közben egy csúnya pillantással illetett.

-Ugyan már, Gguk! Kényelmesen elférünk itt is, miért aludnál azon a kemény szaron?-Fejezte ki magát csúnyán, majd letette a bőröndömet az ágy mellé.-Ne találj ki hülyeségeket!

Már éppen válaszolni készültem, mikor is a bejárati ajtó nyitódott, majd Jimin anyukája elkiabálta magát, hogy meg jöttek. Haneul azonnal lerohant a földszintre, Jimin pedig nyugodt léptekkel követte a lányt. Nekem kellett pár pillanat, hogy össze szedjem magam, ugyanis engem sokkolt a hír, hogy Jiminnel kell aludjak. Hirtelen még a víz is levert, ami miatt nagyon melegem lett, s a fejem pedig csak úgy égett. Alig tudtam magam rendbe szedni.

-Úristen! Jungkook édesem, olyan helyes fiatal ember lettél.-Lépett közelebb hozzám Jimin anyukája, míg én pironkodva fogadtam a bókot, s öleltem meg a mosolygós nőt.-Olyan régen láttalak. Jimin! Gyakrabban is hozhatnád magaddal, ne mindig csak Jihye-t.-Rázta fejét az asszony, míg Jimin bólintott párat, hogy értette.

-Nem rángathatom magammal minden egyes alkalommal, mikor nekem kedvem van jönni.-Rántott vállat anyjára nézve.-Őt köti az iskola, te is tudod eomma!

-Tudom, de attól még hétvégente hozhatnád.-Puffogott az asszony, majd engem elengedve a konyhába sietett, hogy kipakoljon a szatyorból, s aztán neki lásson főzni valamit. Jimin édesapja is köszöntött, én pedig természetesen azonnal meg is hajoltam előtte, ám legnagyobb meglepetésemre ő is magához húzott egy rövidebb ölelésre. Nem mondom, jól esett, az öreg nem mindig ilyen közvetlen.

-Jungkook és én elmegyünk a tengerpartra egy kicsit, később vissza jövünk!-Jelentette ki a szőke hajú, míg én nagy szemekkel pislogtam rá. Ez nem volt betervezve..

-Jól van szívem!-Dobott egy puszit az anyuka a levegőbe, míg Jimin a hátára kapott egy táskát, majd biccentett egyet felém jelezve, hogy induljunk meg. Haneul kacsintott egyet, míg én szigorú tekintettel megráztam a fejem, de már siettem is a szőke hajú után.

-Fürdeni akarsz? Nem lesz hideg a víz?-Néztem rá séta közben, s komolyan érdekelt a válasza, hisz' hiába volt tavasz közepe, nem hittem, hogy a víz olyan kellemes hőmérsékletű lett volna.

-Maximum a lábam mártom meg, de igazából csak szét akarok nézni.-Rántott vállat a szőke, majd mosolyogva pillantott le rám.-Jihye nem szokott velem lemenni a partra, és tudtam, hogy benned nem csalódok majd, úgyhogy kaptam az alkalmon.-Magyarázta.

-Bárhova szívesen megyek veled.-Vallottam be neki őszintén, minek hatására fejem azonnal lángba borult, úgyhogy el is kellett azt fordítsam, nehogy Jimin kiszúrja kislányos zavaromat.

-Azt észre vettem.-Borzolta össze hajamat kuncogva, majd táskájából elő kapott egy lepedőt, s a partra terítette azt.-Na! Kint maradsz, vagy megnézed a vizet?-Tette le a táskát, míg én tanácstalanul néztem a tengert, s sóhajtottam egy nagyot. Nem sokan voltak benne, csupáncsak pár ember, azok sem fürödtek.

-Szerintem én itt maradok.-Vakartam tarkómat, s míg Ő bólintott egyet, majd levette a papucsát, addig én leültem a pokrócra, s néztem ahogy megközelíti a vizet.

Eléggé bátran lépkedett benne, nem volt szívbajos, s nem tudtam eldönteni, hogy most nem érzi hidegnek a vizet, vagy nem is olyan rossz. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy én is utána megyek, ám hamar meggondoltam magam, mikor Jimint kirázta a hideg. Meg is indult visszafelé, s volt olyan sunyi, hogy hideg lábát az enyémnek nyomta. Azonnal felpattantam ültömből, s számat húzva igyekeztem már csak ennyitől is nem megfagyni, míg a szőke hajú nagyon is jól mulatott a látványom végett.

-Hát én ebbe be nem teszem még csak a lábujjam sem.-Motyogtam orrom alatt, Jimin pedig jóízűen nevetni kezdett, s elfeküdt a pokrócon.

-Nem jössz vissza?-Nézett rám fél szemmel, míg én vonakodva ugyan, de mellé feküdtem a pokrócra. Bár egy enyhe kis távolságot tartottam, nehogy azt higgye, hogy rá akarok nyomulni, vagy bármi ilyesmi.-Azért büdös nem vagyok.-Paskolta meg mellkasát, én pedig nagyot nyelve bólintottam egyet, hogy tudom, majd közelebb csúsztam hozzá, hogy mellkasára helyezzem fejemet, Ő pedig egyik karját át dobta vállaimon.

-Mikor ünnepeljük az anyuka születésnapját?-Próbáltam valami témát felhozni, ugyanis annyira vörös volt a fejem, s olyan hevesen vettem a levegőt, hogy féltem; kiszúrja.

-Valószínűleg ma.-Válaszolt nyugodt hangon, majd karórájára pillantott.-De egyelőre még szét néznék a városba, ha nem bánod.-Pillantott le rám, míg én bólintottam egy aprót, s a vizet kezdtem kémlelni.

Nem voltunk olyan sokáig a parton, hisz' Jimin tényleg szét szeretett volna nézni a városban, úgyhogy hamar eltettük a pokrócot, s aztán útnak is indultunk. Javarészt persze ruha boltokba mentünk be, ugyanis a szőke hajú férfi rettentően divat mániás a maga módján, s minden egyes jobb minőségű üzletet végig szeretett volna nézni. Persze én nem ellenkeztem, mentem utána, mintha csak ez lenne a feladatom, vagy pedig mintha erre lettem volna teremtve. Utána viszont néhány ajándékboltot is bejártunk, valamint sétáltunk egy kicsit és beszélgettünk, a végén pedig egy kisebb tortát véve hazafelé vettük az irányt, hogy az anyus születésnapját ünnepli tudjuk. A szőke hajú persze izgult, hisz' aggódott, hogy a robot porszívó vajon jó ajándék lesz-e, de megnyugtattam, hogy biztos örülni fog neki.

A tortát sikerült épségben haza szállítani és még el is tenni, majd' szóltunk anyának, hogy a vacsora kezdetét veheti, ugyanis vissza értünk a sétából. Persze a nő azonnal hatalmas örömmel és vigyorral az arcán jött is, hogy szedjen nekünk enni, majd ő is helyet foglalt az asztalnál, s kezdetét vette a vacsora.

Egyébként szerettem a Park családnál lenni, mert nyugodtságot árasztottak, nem volt kellemetlen a közelükben lenni, aranyosak voltak és kis beszédesek is. A vacsora is halk, de izgalmas és jó hangvételű beszélgetéssel telt el, aminek szívből örültem. Őszintén jól éreztem magam az asztalnál.

Vacsora után Jimin elő szedte a tortát a hűtőből, majd a két számos gyertyát bele szúrta és meggyújtotta, végül pedig a Bolog Születésnapot dalt énekelve szépen kiegyensúlyozta az édességet. Az anyuka könnyezve fogadta a "meglepetést", s látszott rajta, hogy nem számított ilyen aranyos gesztusra tőlünk, s jól esett neki ez a kis szeretet áradat.

Miután a dal véget ért, mindenki egyesével átadta az ajándékokat, amiket ő azonnal ki is bontott, majd pedig neki estünk a tortának. Az ajándékkal kapcsolatban teljesen igazam lett, hiszen Jimin anyukája tetszését teljes mértékben elnyerte, sőt, a torta után azonnal ki is próbálta. Apropó torta..Meggyes ízesítésű volt, hisz' az a nő kedvence, s azt kellett, hogy mondjam; igazán finom volt. Sosem ettem előtte ilyet, de akkor nagyon be jött.

-Ki megy először fürdeni?-Csapott egy pólót a vállára Jimin már este, én pedig vállat rántva biccentettem felé a fejemmel.

-Menj te!-Válaszoltam, s míg Ő megindult, addig én gyorsan megvetettem az ágyat, hogy Jiminnek már ne kelljen ezzel szarakodnia, ha vissza jön a fürdésből.

Miután Jimin végzett, én is elmentem egy gyors tusolásra, s aztán iszkoltam is ágyba, hogy minél hamarabb el jöjjön a másnap, hiszen azért eléggé izgultam, hogy a szőkével kell aludjak. Szerettem volna minél hamarabb túlesni rajta.

-Jövőhét hétvégére Jihye és én terveztünk egy túra szerűséget és arra gondoltam, hogy nem-e lenne kedved velünk tartani? Persze csak ha nincs már programod.-Szólalt meg a férfi egy idő után, míg én elgondolkodtam pár pillanatra, majd bólintottam egyet.

-De, persze!-Jimin elmosolyodott, majd jó éjszakát kívánt, s leoltotta az egyetlen fényforrásunkat is, hogy nyugovóra térjünk. Nekem viszont igazán nehezemre esett rendbe szedni magam, ugyanis Jimin átkarolta a derekam, s úgy húzott magához közelebb, ráadásul még az arca is a nyakamban volt. Hevesen verő szívvel, nagyokat lélegezve és enyhe szívinfarktus veszéllyel aludtam el..

2022.08.19.

Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!🥺