my sister's boyfriend || jikook ✓

29.

Hétfőn Jimin valóban értem jött, ahogy az mindig is ment, ám legnagyobb szerencsétlenségünkre Jihye is velünk tartott, hiszen ők ketten azért mégiscsak egy helyre mentek. Viszont érezhető volt köztük a feszültség, szinte tapintani lehetett, főleg mikor én is beszálltam. Nem mertem kérdezni semmit sem, csupáncsak köszöntem nekik, aztán pedig bekötöttem magam. A szőke hajú felvette velem a szemkontaktust a visszapillantó tükörből, ám muszáj volt elszakadnia tekintetemtől, hiszen az útra is figyelnie kellett.

-Milyen napod volt, Gguk?-Törte meg végül a csendet Jimin, míg én torkomat köszörülve válaszoltam neki.

-Nem volt rossz egyébként, csak írtunk két dolgozatot.

-Na! És miből?-Kíváncsiskodott mosolyogva.

-Koreai és matematika. A Koreai ötös lett, a matek pedig négyes.

-Négyes? Nekem anno ment az ötös is belőle, neked is kéne, hogy menjen. Főleg a te korodban. Év végén vizsgád lesz belőle, de te nem vagy képes egy négyesnél többet össze hozni?-Fakadt ki Jihye pillanatok alatt, s hátra fordulva kiabált velem, míg egyszer csak Jimin egy éles jobbost vett a kocsival, s egy mellék utcában állt félre.

-Befejezted?-Nézett rá nővéremre a szőke hajú férfi, míg Jihye nagyokat pislogott rá, s aztán felém mutatva ismét magyarázni kezdett.

-Neked velem kéne egyet értened, nem? Jungkook az év végén vizsgát kell, hogy tegyen, de egy nyamvadt négyesnél nem tud többet össze hozni, holott a világ legkönnyebb tételeit veszik.-Akadt ki teljesen, míg nekem lecsordult az első könnycsepp almácskáimon, ám igyekeztem nem hangot adni annak, hogy igenis rosszul estek a lány szavai.

-Idősebb vagy mint ő és bár nem sokkal, de azért a tanulási módszerek és a tételek változtak azóta, hogy te ezeket bemagoltad az iskolában és otthon. Ahogyan az is sokat számít, hogy milyen tanára van és az hogyan tanít neki.-Magyarázta viszonylag nyugodtan Jimin, bár látszott rajta, hogy kezdd kiborulni.

-Akkor igyekezzen jobban és tanuljon többet! Ha kell üljön egész délután és este az asztala fölött, engem nem érdekel, de addig fel ne merjen állni onnan, ameddig meg nem tanulja az anyagot tökéletesre.-Kiabált Jihye kifakadva, míg én hátul összébb húztam magam.

-Nem kell tökéletesnek lennie, nem kell neked megfelelnie és senkinek sem, egyedül magának.-Emelte fel hangját a férfi, míg Jihye szemöldökét ráncolva nézett rá, aztán fújtatva megjegyezte, hogy a szőke hajú mennyire más lett az utóbbi időben, s hogy neki ez nem tetszik.-Nekem meg az nem tetszik, hogy mindenkivel kötekszel. Először Nayeon, most pedig Jungkook. Szállj ki légyszíves a kocsiból!-Indította be a motort ismét Jimin, míg én és nővérem meglepetten néztünk a férfire.

-Mit szeretnél?-Nevetett fel hihetetlenül Jihye.

-Szállj ki! Öt perc és megy innen egy busz.-Hajolt át a lányon Jimin, s kinyitotta ki neki a kocsi ajtót. Mondanom sem kell; Jihye mindennek elhordta a párját, majd aztán nagy csapkodások és hisztik közepette végül fogta a cuccát, s valóban kiszállt az autóból. A szőke hajú egy nagy sóhaj kíséretében hajtott ki a mellék utcából, végül pedig pár méter múlva ismét lehúzodott.-Ülj előre!-Nézett rám hátra, én pedig szó nélkül kicsatoltam magam, s aztán az anyós ülésre tettem a valagam.-Sajnálom Baby, nem tudtam, hogy beléd fog állni.-Simított arcomra, ám én nem tudtam arra figyelni amit mondott, hiszen a Baby becenév teljesen eszemet vette.

-Baby..?-Kérdeztem vissza egy halvány mosollyal arcomon, míg a szőke hajú egy lágy mosollyal törölte le könnyeimet, aztán hajolt ajkaimra. Egy lágy csókot kezdeményezett, amit én készségesen viszonoztam is, viszont pillanatokon belül megtalálta nyelve az enyémet, ezzel egy hevesebb és szenvedélyesebb csókot váltva.

Cuppogva vált el tőlem és egy kisebb mosollyal is egyidejűleg, én pedig ajkamba harapva hajtottam le a fejemet, hiszen kissé zavarba jöttem. Ez neki is feltűnt, úgyhogy kuncogva kérte, hogy csatoljam be magam, majd aztán elindította a kocsit, s egy kis várakozás után ki is kanyarodott az utcából. Kezét szokása szerint combomra helyezte, s meg is markolta azt, míg én kénytelen voltam szuszogni ennek hatására, hiszen sajnos -vagy nem sajnos-, mocskos gondolatok jutottak eszembe, amiket nem tudtam kontrollálni.

Haza érve Jimin úgy döntött, hogy egy kis időre be néz hozzánk, aminek persze anyám nagyon is örült, s rögtön meg is kínálta egy késői ebéddel. A férfi nem utasította vissza azt, úgyhogy közösen ettünk a családdal és vele.

-Jihye hol van egyébként?-Nézett szét abeoji körülbelül az étel elfogyasztása felénél, míg én és Jimin össze néztünk egy pillanatra, míg végül Ő torkát köszörülve válaszolt.

-Neki esett Jungkook-nak, úgyhogy kissé össze kaptunk és haza ment végül busszal.-Rántott vállat a szőke hajú, míg eomma elképedve nézett rám.

-Neked esett? De hát miért?

-Négyes lett a matematika dolgozatom.-Vallottam be őszintén, míg abeoji értetlenül ráncolta szemöldökét.

-És aztán? Addig örüljön, míg nem négyesnél rosszabb! Amúgy sem az ő dolga, hogy ezt megbeszélje veled. Én örülök neki Jungkook, ügyes vagy!-Biccentett egyet mosolyogva, míg az én arcomon is megjelent egy halovány ajak görbület, s megköszöntem dicséretét.

-Nem tudom, hogy mi van ezzel a lánnyal. Világ életében rettenetes személyisége volt, de ennyire sosem volt rossz.-Rázta fejét csalódottan eomma, majd horkantva megjegyezte, hogy biztosan a nagyanyja személyiségét örökölte, hiszen ő rendelkezett még hasonló személyiség típussal.

Hát igen..Édesanyám anyukája eléggé kiállhatatlan személyiség, s emiatt nem is nagyon tartottuk vele a kapcsolatot. Néha oda csörgött a család, hogy ne mondja azt, hogy nincs vele foglalkozva, valamint a nagyobb ünnepeknél össze ültünk nála, viszont nem vittük túlzásba a kapcsolat fenntartását. Bőven elég volt belőle az a pár nagyobb ünnep és az a néhány telefon beszélgetés. Akkor is kész rémálom volt az asszony. Jihye-n pedig már elvileg gyermekkorában is meglátszott, hogy ő bizony az öreg lány természetét örökölte, később pedig mi is kaptunk belőle rendesen. Örültünk is neki, hogy végre külön költözött tőlünk, bár arra senki sem számított, hogy ez lesz a későbbiekben. S ekkor még senki sem sejtette, hogy vajon a továbbiakban mi lesz. Mindenesetre abban mindenki egyet értett, hogy Jihye egyszerűen időről időre elviselhetetlenebb lett.

-Nem is értem, hogy hogyan bírod mellette még.-Jegyezte meg epésen abeoji, míg mindenki elnyílt ajkakkal, s tágra nyílt szemekkel nézte az öreget.-Ne érts félre, szeretem a lányomat, de tudom, hogy hosszú távon nem lehet mellette meg maradni és azt is tudom, hogy kapcsolatot létesíteni vele még rosszabb lehet. Persze rossz lenne, ha egy szakítás végett kevesebbet lennél nálunk.-Húzta el száját a férfi, s teljesen ledöbbentem a hallottak végett. Az tény és való volt, hogy mindenki másban felmerült már a szakítás kérdése és az egyebek, de arra senki sem számított, hogy még a szülőkben is. Ugyanis még eomma is hevesen bólogatni kezdett.

-Bizony. De látom, hogy Jungkook-al jó kapcsolatot ápolsz, úgyhogy ha netán a szakítás kérdése felmerülne, akkor legalább van esély arra, hogy továbbra is látunk.-Mosolygott szélesen az említett nő, míg Jimin hebegve habogva egyet értett vele, s megnyugtatta, hogy továbbra is láthatja majd a kis család Őt.

Hát még kész szerencse..

2022.09.24.

Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!😔