A vasárnapi programunk teljességgel kudarcba fulladt, ugyanis a legnagyobb meglepetésünkre esni kezdett. Meglepő volt, hisz' egyáltalán nem jeleztek esőt, főleg nem arra a napra. Szánkat húzva néztünk kifelé a hotel szobájának ablakán, s csalódottan vettük tudomásul, hogy valószínűleg még csak el sem fog múlni. Ha mégis; annyi eső esett, hogy lehetetlen lett volna elindulni. A cipőnk azonnal átázott volna, az nem is volt kérdés.
-Oké! Én szerintem inkább veszek egy forró fürdőt..-Sóhajtott fel Jimin, s a vállára is csapta törölközőjét. Még az a szerencséje, hogy van a szállodában kád is, nem csak tusoló.-Nem jössz?-Fordult vissza már az ajtóból, én pedig felhúzott szemöldökkel néztem rá, miközben mellkasomra helyeztem mutató ujjamat.-Igen, gyere!-Intett egyet, s Ő már be is lépett a fürdőszobába, én pedig vontatott mozdulatokkal, s remegő kezekkel vettem magamhoz a saját törölközőm, s indultam meg a szőke hajú után.
Engedett jó meleg -majdhogynem forró-, vizet a kádba, jól felhabosította azt, majd bele is feküdt egy megkönnyebbült sóhajjal, természetesen csak azután, hogy megszabadult a ruhájától. Két karját a kád két szélén pihentette kényelmesen, míg én enyhén vörös orcákkal pillantottam le rá, s igyekeztem nem össze esni a látvány végett. Szemei le voltak hunyva, feje hátra volt vetve, s teljes egészében elengedte magát. Észtvesztően dögös volt, nem tudtam rá más jelzőt használni.
-Ki fog hűlni a víz, ha csak állsz ott és nézel.-Szólalt meg, ám szemei továbbra is csukva voltak, így szerencsére nem láthatta zavart mivoltom.-Tudom, hogy szégyenlős vagy, úgyhogy nem nyitom ki a szemeim. Gyere!-Intett egyet, majd lábait szét nyitotta.-Dőlj nekem és akkor nem látlak!-Javasolta, én pedig egy "Oké!" szócska elmotyogása után lassan ugyan, de bemásztam a kádba, s aztán izmos mellkasának döntöttem a hátamat.-Ugye, hogy nem is vészes?-Hallottam a hangján, hogy mosolyog, ami végett én is megejtettem egy apró ajakgörbületet, ám továbbra is csak ültem egy helyben. Nagyon vörös volt a fejem, ebben biztos voltam, de reméltem, hogy betudja annak, hogy forró a víz.-Ne légy ilyen feszült!-Csúsztatta egyik kezét homlokomra, s teljesen a vállára hajtotta buksimat, így szó szerint szinte már rajta feküdtem.-Nem eszlek meg!-Suttogta fülembe, s míg bal karját vissza helyezte a kád szélére, addig a másikat hasfalamra csúsztatta a víz alatt.
Az igazság az volt, hogy bármennyire is félénk voltam mindig is, abban a pillanatban simán rá tudtam volna vágni, hogy "Márpedig megehetnél." Ám a valóságban meg sem mertem mukkani, de még csak levegőt sem mertem venni. Szinte majd' kiájultam a kádból, annyira zavarban voltam, s olyan forrónak éreztem még a levegőt is. Arról nem is beszélve, hogy teljesen be ingerelt azzal, hogy a nyakamra szuszogott, valamint alhasam cirógatta minduntalan. A hab a tortán pedig az volt, mikor állát az én vállamra támasztotta, s úgy pihent tovább a kádban. Meg tudtam volna ezektől halni, s nagyon kicsit kellett hozzá, hogy egy sikoly kiszaladjon. Jimin az őrületbe kergetett, ezt tagadni sem tudtam volna. Egyszerűen nem voltam képes épp ésszel reagálni semmire sem, azt sem tudtam, hogy köpjek vagy nyeljek.
-Ha a mai nap nem is, de máskor mindenképpen elviszlek arra a programra, amit mára szerveztem.-Puszilt vállamra, míg én egy baromi nagyot nyelve bólintottam óvatosan, Ő pedig kuncogva bújt nyakamba.-Úgy viselkedsz mint egy szerelmes tinédzser, nyugalom Gguk, férfiak vagyunk!-Simított másik kezével végig karomon, ezzel belőlem libabőröket kiváltva, én pedig nem győztem magam átkozni, amiért a testem így reagál a férfi legapróbb érintésére is.
-Csak..
-Szégyenlős vagy, igen, tudom.-Szinte biztos voltam benne, hogy vigyorog, s mellé még szemeit is megforgatta.-Szerintem meg más a bajod, de nem akarlak basztatni ezzel.-Nevette el magát, majd egy újabb puszit nyomott hajzuhatagomba, s aztán kényelmesen vissza dőlt az eredeti pozíciójába..
Istenem..Ez a férfi teljességgel kikészít..
Sajnos előbb vagy utóbb minden jónak elkövetkezik a vége, úgyhogy fürdés után pakolni kezdtünk, majd egy kényelmes ebéd után kijelenkeztünk a hotelből, s taxiba szállva a buszállomához vettük az irányt, ahol megvártuk a járművet, s aztán útnak indultunk.
Egyenesen hozzánk vettük az irányt, s nem is volt kérdés, hogy anyám hatalmas örömmel várt és köszöntött mindkettőnket. Nayeon természetesen fel volt pörögve -ahogyan mindig is-, s kirobbanó örömmel fogadott minket ő is, valamint kitárt karokkal. Ezer kérdéssel bombázott minket, s eommának úgy kellett leszednie rólunk, hogy nyugodjon meg végre, hisz' épphogy abban a pillanatban estünk be az ajtón. Nem lepett meg, hogy a húgom ennyire be volt pörögve, bár csodáltam érte mindig is. Néha azt hittem, hogy szed vagy szív valamit, ami végett állandóan ilyen jó kedve van és ennyire hiperaktív. Tényleg olyan mint egy felhúzhatós játék...
-Csoda, hogy haza találtatok!-Jegyezte meg Jihye, aki éppen akkor lépett ki a konyhából, s míg nekem össze borzolta a hajam, addig Jimin ajkaira nyomott egy puszit, s aztán vissza is indult a konyhába. Jimin persze azonnal utána ment, míg én szemem forgatva emeltem fel két táskám, s indultam fel a szobámba.
-Mindjárt vissza jövök, csak gyorsan kiszedek minden szennyest.-Szóltam még előtte eommának, nemhogy azt higgye, hogy tapló vagyok és csak úgy le lépek, majd pedig miután anyám bólintott egyet, addig én alig észrevehetően biccentettem egyet Nayeon-nak, hogy kövessen.
-Azonnal mesélj!-Csukta be az ajtót Nayeon egy izgatott mosollyal, s már helyet is foglalt a székemen, én pedig az ágyra helyeztem a két csomagom, s valóban pakolni kezdtem kifelé belőlük.
-Tudod milyen hotelbe mentünk?-Kezdtem azonnal bele, s nem tudtam eldönteni, hogy ideges vagy pedig inkább izgatott voltam.-Ahol egy üvegfal választotta el a fürdőszobát a hálószobától.-Néztem rá halál komoly és vörös fejjel, míg drága húgom elképedve pislogott vissza rám, s szerintem őt nagyobb sokk érte hirtelen, mint engem valaha.
-Akkor látott fürdés közben?-Sutyorgott kíváncsian, míg én horkantva, s agresszívan dobtam a szennyest a földre.
-Látott?-Fordultam felé ingerülten, majd vissza a táskámhoz.-Még be is állt mellém.-Morogtam orrom alatt, majd fejemet kezdtem rázni.-Sőt! Ma még együtt forró fürdőztünk is.-Masszíroztam orrnyergem, míg Nayeon teljesen értetlenül állt a dolgok előtt.
-Nem értem akkor, hogy mégis mi a problémád? Mármint nekem úgy tűnik, hogy Jimin...Vagyis hogy is mondjam?-Zavarodott hirtelen össze, gondoltam a helyes, avagy megfelelő szót kereste.-Kissé gyanús.
-Az a baj Nayeon-ah, hogy egy rohadt romantikusnak nevezhető hétvégét töltöttem el vele, de az ég világon semmi sem történt. Érted? Semmi!-Vágtam le magam idegesen az ágyra, míg húgom mellém vánszorgott, aztán jó szorosan megölelt.
-Semmi baj, Oppa! Lehet, hogy neki ez még korai lenne és jelenleg éppen próbál téged elcsábítani. Vagy saját magán eligazodni. Ki tudja?-Rántott vállat hanyagul, míg én sóhajtva hajtottam fejemet hátra.-Mondott valamit eonni-val kapcsolatban?
-Csak azt, hogy mostanában egyáltalán nem jönnek ki olyan jól, mint eddig és ez valószínűleg annak az oka, hogy soha nem is passzoltak egymáshoz, csak eddig nem volt mi rá ébressze őket.-Magyaráztam el neki, míg a lány szemöldökét ráncolva pillantott rám.-Mi az?
-Mi az, hogy eddig nem volt mi rá ébressze őket? Jimin Oppa szerelmes lenne valaki másba?-Kérdezte elhűlve, míg én vállat rántottam, s aztán csalódottan fejet ráztam.
-Nem tudom Nayeon-ah, nem tudom...!
2022.09.05.
Köszönöm, hogy elolvastad!💗
Hibákért elnézést!🥺
YOU ARE READING
my sister's boyfriend || jikook ✓
Fanfiction"-Jungkook, kérlek értsd meg, hogy ez nem helyén való!-Szólt rám indulatosan, ám én továbbra is álltam szigorú tekintetét, s könnyeimmel küszködve, valamint torkomban keletkezett hatalmas gombóccal szenvedve nyögtem ki egyetlen kérdést. -Szeretsz, J...