Why exactly her?- BEFEJEZETT

chapter seventeen

-Charles Leclerc-

2 héttel később...

Hogy per pillanat mennyire is utálom magamat? Hogy mennyire kibaszottul mérges vagyok magamra azért mert egy évvel ezelőtt vissza mentem Charlottehoz? Nagyon. Életem egyik legnagyobb hibái közé tartozik. Az egyetlen olyan ember aki figyelt, törődött és szeretett engem egyedül hagyott. Nem maradt senkim. Arthur napok óta nem áll velem szóba ami miatt elmentem akkor Tessaékhoz. Hiába kérdezem tőle mi van a lánnyal nem válaszol. Sőt már, már kerül engem. Anya és Lorenzo is valami miatt mérgesek rám. Egyedül maradtam. Egyedül a szeretteim és a barátaim ellen.

A napjaim azzal telnek, hogy elmegyek egy bárba, leiszom magamat és reggelre valaki mással ébredek. Sorra jönnek az egyéjszakás kalandjaim amit egyszer régen Tessa miatt hagytam abba. Az utóbbi időben rengeteget is iszom ami miatt veszélybe kerülhet a karrierem de jelenleg ez érdekel a legkevésbé. A családom és már lassan a barátaim sem törődnek velem. Pierre is Tess oldalán áll és szerinte is abba kéne ezt hagynom és bele kéne törődnöm, hogy Ő már tovább lépett. Meg volt az esélyem. Elvesztettem Őt, akit mindennél jobban szerettem és aki miatt meg akartam változni.

Nem akartam tovább felkavarni a mindennapjait ezért levelet írtam neki amit miután megírtam eljutattam hozzá.

-Tessa Davis-

Levelem érkezett. Vissza sétáltam a szobámba és betakaróztam.
C

ímzett: Tessa Davis
Feladó: Charles Leclerc

Csak a név láttán már majdnem elsírtam magamat. Hihetetlen, hogy ez a fiú milyen hatással van rám. Könnyeimmel küszködve kinyitottam a borítékot, majd olvasni kezdtem;

Drága Tessám,

Nem zaklatni akarlak, nem ezért írom most neked ezt a levelet. Azért írom, hogy elmondhassam azt amit egy évvel ezelőtt nem tehettem meg elégszer. Azok a napok, hetek és hónapok amit veled töltöttem ráébresztett arra, hogy nekem csak ez hiányzott az életemből, a szerelem. Megmutattad nekem, hogy milyen az ha az ember valakit igazán szeret és mindent meg akar adni neki. De én ezt nem tudtam mert hülye voltam és vissza mentem Lottiehoz. Nem azért mentem el akkor hozzá, hogy téged bántsalak vagy azért, hogy kihasználjalak mindössze azért, hogy mindent lezárjak vele és egy új életet kezdhessek veled. De mit is gondoltam, hogy azt hittem nem fogod ezt félre érteni...Sajnálom.

Miután elmentem hozzátok a házatokhoz és "kicsit" összekaptunk utána elkezdtem bulizni, inni és egyéjszakás kalandokat átélni. Minden egyes nap ez játszódik le velem és a Ferrari szerint ha nem fejezem ezt be a karrieremnek vége. De jelenleg ez érdekel a legkevésbé. Elvesztettelek, azt az embert aki a világot jelentette számomra. Szeretlek, mindennél és mindenkinél jobban de nem lehetsz az enyém. Te jobbat érdemelsz nálam. Légy boldog Tessa, nélkülem.

Szeretlek, Charles.

A középen eltört a mécses. Nem is sírtam, zokogtam. Miattam kezdett el megint inni, bulizni és minden féle lányokkal lefeküdni. A karrierje is tönkre mehet a mostani élete miatt. Nem akartam most felhívni Arthurt mivel lassan este 10 óra meg nem akarom, hogy hallgassa a bőgésemet. Egy csoki fagyit felbontva feküdtem vissza a pihe puha ágyamba és valami romantikus filmet nézve sírtam tovább. Nem akartam Charlesra gondolni nem akartam arra gondolni, hogy mind a ketten tönkre tettük a másikat. Nem akartam arra gondolni, hogy milyen volt, vele.

Az éjszaka borzalmasan telt. Ha bírtam is aludni nem volt több egy óránál mivel állandóan felriadtam. Amikor Charles mellettem volt sosem voltak rémálmaim. Mindig biztonságban éreztem magamat ha Ő velem volt. Tagadni sem tudom, hogy menthetetlenül szeretem Őt.

Sziasztoook!
Szerintetek milyen vége lesz a történetnek? Végződhet minden story azzal a bizonyos happy end- del?

Ne aggódjatok még messze van a vége csak kíváncsi vagyok a véleményekre.🤫🤭