Why exactly her?- BEFEJEZETT

chapter twenty- one

Charles Leclerc

"...Szeretlek téged és nélküled nincs értelme az életemnek! Veled akarok maradni!

- Annyira szeretlek de nem lehet! Nem bírnám ki ha mégegyszer vissza mennél Lottiehoz!

- Gyerekek! Ebéd!

- Sajnálom Pascale de nekem ez nem fog menni!

- De most hova mész?

- El! El akarok tűnni innen! Nem bírom tovább!"

- Charles? Mi történt?- kérdezi anyu.

- Elmondtam neki, hogy szeretem még mindig és, hogy nélküle nem ér semmit sem az életem aztán mind ezek után elment. Ja az előtt pedig azt mondta, hogy nekünk sohasem lehet közös jövőnk és, hogy csak mégjobban elbaszódott volna az életünk ha együtt maradtunk vagy újból megpróbáltuk volna.

- Úgy sajnálom kisfiam! De én a helyedben nem hagynám elmenni- ad egy puszit a homlokomra.

- Te nem láttad az arcát és nem hallottad amit mondott- rázom a fejemet lemondóan.

- Charles! Ne hagyd elmenni ha szereted és ő is szeret téged! A szerelem sokszor fájdalmas de megéri küzdeni érte.

- De mi van ha Tessa nem küzd értünk?

- Akkor bele kell törődnöd, hogy ő már tovább lépett.

,, A legmegbízhatatlanabb dolog a világon az emberi szív. De egyben a legmakacsabb is. Akik összetartoznak, azok akár a világ végén is találkozni fognak. Az élet csupán egy szempillantás.’’

3 évvel később miután Tessa lemondott Charles- ról...végleg!?

Három kibaszott év telt el amióta Tessa aznap elment. Teltek az évek... Idén már 29. életévemet töltöm be. Tessa óta egyetlen egy barátnőm se éjjeli kalandom nem volt. Az a lány megváltoztatta az egész életemet. Ő sosem tudott róla de én mindig szemmel tartottam. Idő közben befejezte az egyetemet, lett egy csodás családja. Igen Tessa terhes egy másik pasitól akivel már két éve boldogan él. Nem mondom, hogy nem mardosott belülről a féltékenység de el kellett fogadnom, hogy Ő tovább lépett és boldog. Boldog, és nekem ez a legfontosabb.
Ami pedig az én életemet illeti; nem rúgtak ki a Ferraritól még anno hanem adtak még egy esélyt és idő közben szerződést hosszabbítottak velem mivel a 2025,2026- os világbajnokságot megnyertem. A 2027- est pedig vezetem jelenleg Max Verstappen előtt 97 ponttal.

Tessa Davis

Három év telt el azóta, hogy akkor régen elhagytam a Leclerc házat és ami azt illeti azóta nem is látogattam oda vissza. Charlest nem láttam ez idő alatt viszont Arthur néha kikotyogott egy- két dolgot róla mint például, hogy világbajnok lett és, hogy maradt a Ferrarinál.

Két éve alkotok egy párt Danielel. Nagyon szeretem őt mivel borzasztóan kedves, figyelmes és mindent megkapok tőle ami fontos. De leginkább a bizlamat és a szeretetet. Mellesleg 5 hónapos terhes vagyok a közös babánkal. Jelenleg Monacoban egy kis lakásban élünk. Danny napközben a munkahelyén én addig itthonról dolgozom.

Olyan este fele lehetett amikor Danny haza ért. Főztem vacsorát és együtt ettünk.

- Milyen napod volt?- kérdezem.

- Minden szuper! Veled? Jól vagytok?- kérdezi mosolyogva.

- Igen jól vagyunk- teszem mosolyogva a kezemet a hasamra.

- El sem tudod képzelni mennyire boldog vagyok, hogy itt lehetek veletek!- puszilja meg a kezemet.

^^

- Danny!- szólítom meg barátomat amikor már az ágyban feküdtünk  és csak beszélgettünk.

- Igen Tessa?

- Neked hány kapcsolatod volt előttem?- kérdezem de amint kimondtam már meg is bántam.

- Hát nem fogok hazudni sok. Tudod nem voltam az a fajta ember aki sokáig volt egy kapcsolatban- mondja zavartan- neked?

- Nekem egy- suttogom- vagyis még lehet annyi se.

- És ki volt az? Mármint nem muszáj elmondanod csak érdekel- simogatja a hasamat.

- Charles Leclerc- sóhajtok és az emlékek csak úgy jöttek föl ami miatt szemeim könnyesek lettek.

- Mármint Charles Leclerc a kétszeres majdnem háromszoros Forma1- es világbajnok? Arthur bátyja?- kérdezi de a hangjában némi féltékenység hallatszódik.

- Danny, csak nem féltékeny vagy?- kuncogok.

- De! Vagyis nem csak tudod, ahj mindegy... Tess ha szabad megkérdeznem miért mentetek szét?- kérdezi gyengéden.

- Fiatalok voltunk és tapasztatlanok. Na meg irtó féltékenyek. Charles sokszor átvert engem ezért nem tudtam volna benne annyira megbízni, hogy újra kezdhessük.

Miért hiányzik ennyire a középső Leclerc? Miért hiányolom Őt amikor itt vagyok a családommal...?

,, Az igazi szerelem olyan, mint a háború (...). Észre sem veszed, és belesodródsz, majd képtelen vagy véget vetni neki, végül pedig nem tudod többé elfelejteni.’’

Na hát szép jó estét mindenkinek!
Itt is van az ígért rész!

A történetet olyan 30 részre terveztem szóval nemsokára elérkezünk a végéhez. Kinek mi a véleménye, hogy fog végződni? Vajon ez olyan igazi romantikus happy end lesz? Vagy esteleg egy tragédiával zárul? Vagy talán csak egyes embereknek adatik meg a boldog vég?