Why exactly her?- BEFEJEZETT

chapter twenty- three

,,Az embernek lehet sok barátja, de szerelme csak egy.”

Tessa Davis

”- Tessa az ott nem Danny?”

- Nem tudom te kit látsz de Danny biztos, hogy nem lehet mivel ő dolgozik- mondom neki és végül én is az ablak felé fordulok ahol pedig megpillantottam az említett férfit és egy szőke hajú lányt akinek a derekát fogta, majd megcsókolta. A könnyeim patakokban folytak le az arcomról. Hogy tehette ezt? A lábaim önálló életet éltek mivel elindultak kifelé. Kivágtam az ajtót és oda rohantam a kis párocskához.

- Danny?- kérdezem reménykedve s könnyeim még mindig megállíthatatlanul ömlenek.

- Tess! Ez nem az aminek látszik! Rosa csak egy kolléga- mentegetőzött én pedig közelebb sétáltam hozzá.

- Dan az előbb láttam ahogy lesmároltad! Azt akarod velem elhitetni, hogy nincs köztetek semmi?- törlöm le a könnycseppeket az arcomról.

- Tessa megmagyarázom menjünk be és mindent elmondok!- fogja meg a kezemet de én elrántom tőle.

- Nem kell a magyarázatod! Csak egy kérdés! Mióta tart a viszonyotok?

- Tessa én..

- Mióta?- emelem fel a hangomat ezzel félbe szakítva őt.

- 8 hónapja!- böki ki mire bennem a világ is össze dőlt.

- Én megbíztam benned! Mindenemet neked adtam! Van egy közös gyerekünk! Te pedig mint kiderült mindeközben egy másik csajt fűzögettél!- potyognak a könnyeim.

- Tessa, ugye így hívnak? Én nem tudtam, hogy te vagy neki! Esküszöm- szabadkozik Rosa de hiába.

- Te most ebbe ne szólj bele!- legyintem le a lányt- Te egy hazug dög vagy!- lendítem meg a kezemet ami a férfi arcán csattant.

- Takarodj! Tűnj el a szemem elől! Soha többé nem akarlak látni!- mondom zokogva, majd megfordultam és elsiettem onnan a kocsimhoz. Isa már bent ült ezért amikor én is bepattantam mellé szinte azonnal el is indultam. Mondtam neki, hogy haza viszem mert nekem most a lehető legtávolabb kell kerülnöm a közös lakásunktól ami csak egy hely lehet. Ahol tudom, hogy biztonságban vagyok. Azt is tudom, hogy megbánthatom amit most teszek de jelenleg erre van a legnagyobb szükségem. Miután Isa kiszállt a járműből a gázra tapostam és elindultam, majd egy fél óra múlva megérkeztem a hatalmas társasház elé. Megnyomtam a kaputelefont és pillanatokon belül meghalottam a mély, jellegzetes hangját.

- Ki az?- motyogja.

- Nyisd ki!- szipogom.

- Tess?- hallom a hangjában a döbbenetet.

- Kérlek engedj be! Szükségem van rád!- könyörgök neki és az ajtó már nyílik is. Felsiettem a harmadikra és kopogtam volna be az ajtón de a férfi megelőzött mivel kinyitotta és a nyakamba borult és szorosan átölelt.

- Tényleg Te vagy az!- fúrja a fejét a nyakamba.

- Charles- suttogom- Dan megcsalt- kezdenek el potyogni a könnyeim mire Ő megfogta a kezemet és beljebb húzott a lakásába.

- De te terhes vagy nem?- kérdezi.

- De de te ezt honnan...?

- Az mindegy- legyint.

- Charles! Nyolc kibaszott hónapja folyamatosan megcsalt!

- Hogy mit csinált!?

- Jó, hogy figyeltél rám- forgatom meg a szemeimet.

- Kinyírom azt a patkányt!- pattan fel eddigi helyéről de én finoman vissza lököm.

- Ne! Kérlek hagyd! Nem akarom, hogy miattam bajba kerülj- simítom meg borostás arcát.

- De most mi lesz veled?- kérdezi pár perc kínos csend után.

- Nem tudom. Nem akarok vissza menni a lakásunkra sőt soha többé nem akarok oda vissza menni de minden cuccom ott van plusz nincs hol laknom szóval....- húzom el a számat.

- Maradj itt- dobja fel az ötletet. Egyik felem azt kiabálta, hogy maradjak de a másik pedig, hogy fussak, ne kövessem el ugyan azt a hibát többször is.

- Cha nekünk közös múltunk van! Együtt voltunk. Nem hiszem, hogy jó ötlet ennyi év után együtt élnünk. Amúgy is azt sem gondolnám, hogy a barátnőd örülne neki ha az exeddel laknál.

- Milyen barátnő?- kérdezi értetlenül de közbe mosolyog ami miatt ismét megjelennek a kis gödröcskéi- nekem nincs barátnőm Tessa. Nem is volt utánad senkim se. Mielőtt megkérdezed, nem. Nem feküdtem le senkivel- rázza a fejét. Meglepett. Azt hittem már megint valami ribancal összejött de nem.

- Én nem tudtam- nézek el zavartan.

- Tess! Ha kell én várok rád addig ameddig csak kell, s tudd én örökké szeretni foglak- ültet le az ölébe.

- Te is tudod, hogy szeretlek de itt van a baba és- fordítom el a fejemet. Nem lennék képes a szemébe nézni ám ő az állam alá nyúlt és felé fordított.

- Soha nem hagynálak egyedül, főleg nem így- nyom egy puszit a szám sarkára.

- De akkor sem kérhetem tőled azt, hogy neveld fel velem valaki másnak a gyerekét.

- Nem kell kérned! Veled maradok! Nem fogom hagyni mégegyszer, hogy elmenj- kulcsolja össze az ujjainkat.

- Szeretlek!

Szép jó estét mindenkinek! Újra együtt? Vagy ezek csak üres szavak? Mi van akkor ha valaki nem tartja be azt amit ígért? Mi van akkor ha Charles lelép?

Gondolataitokat kommentben írjátok meg nekem!😉😚