it's about us ⁽ʰˢ⁾ ✔

36: durva húzás

Nem hittem volna, hogy Louis-t és Zayn-t fogom még hallani együtt énekelni, ezért meglep amikor ketten belekezdenek egy 1D számba. Egy pillanatra meg is torpanok, a kezem félúton megáll a levegőben, de aztán kissé megcsóválom a fejemet, lehajtom a felesem, és Madison-t meg Jade-et kikerülve, a pulthoz masírozok.

- Muszáj ilyen durcisnak lenned?

A nyelvem kicsit összeakad a mondandóm közben, és a bárszékre is nehézkesen sikerül felkászálódnom, de miután megoldottam, és az üres poharat a márványlapra helyeztem, minden figyelmemet a srácnak szentelem. Mióta itt vagyunk, alig szólt hozzám, és ez a már kissé ittas énemnek eléggé piszkálja a csőrét.

- Nem vagyok durcis, szimplán nincs bulihangulatom - vonja meg a vállát, aztán kortyol néhányat a söréből.

- Ez igazán szomorú - húzom el a számat miközben közelebb hajolok hozzá. - Tudok segíteni ezen valahogy? - kérdem, majd nyomok néhány puszit a vállára, és a nyakára is.

- Nem hinném...

- Nem volt túl meggyőző válasz - susogom a fülébe, aztán ott is hagyok néhány apró csókot.

- Ria... - próbál meg elhúzódni, de nem engedem neki. Arcát a kezeim közé fogom, gyengéden végigsimítom az ajkát, majd a szájára tapadok. Úgy csókolom, mintha ezzel kedvet tudnék lehelni belé, ahhoz, hogy felálljon és kiengedje a gőzt. Azt akarom, hogy táncoljon, hogy nevessen, hogy idiótaságokról dumáljon a többiekkel. Nem tetszik, hogy csak itt ül, a sörét iszogatja, és szinte a színpad felé sem néz. Még Kit is jobban éli a bulit, pedig azt hittem, hogy ő majd csak a pult mögött fog állni, és csendesmegfigyelőként lesz csak jelen egész este. Úgy látszik rosszul osztottam be a szerepeket a fejemben.

- Táncolj velem egyet - nyögöm két csók között. Valahogy mozgásra kell bírnom. Nem akarom tovább nézni, hogy úgy ücsörög itt, mint egy búvalbaszott.

- Ki kell mennem a mosdóba... - hajtja le a fejét miután elszakad tőlem. Reagálni sincs időm, mert másodpercek alatt leugrik a székről, és mikor megtudnék szólalni, akkor már befordul a folyosóra, és eltűnik a látókörömből.

Mondhatta volna azt is, hogy majd később, vagy azt, hogy nem akar. Nem értem miért csinálja ezt...

- And we danced all night to the best song ever! - hangzik kórusban, mire azonnal a többiek felé kapom a fejemet. A mosoly az arcomon hatalmas lesz, amikor meglátom, hogy mind egy körben állnak, és fel-le ugrálnak a zenére, miközben egyszerre éneklik a One Direction slágert.

- Ki ne maradj a jóból - emel le hirtelen a bárszékről Ian, aztán a vállamat átkarolva, a vendégeim felé vezet. Felnevetek, mert nem számítottam rá, hogy majd pont ő lesz az, aki bevon a közös őrületbe, de a kezemet az övére helyezve, beszállok a buliba, és én is a többiekkel együtt éneklem a dalt.

És amire senki nem készült fel, az szerintem Zayn tökéletesen kiénekelt magas hangja. Mind egyszerre fütyülünk és kiabálunk, mert valami elképesztő, amit ez a csávó a hangjával tud művelni. Imádomimádomimádom!

- Azta kurva, azért még magamat is sikerült meglepnem - röhög fel a srác, ezzel minket is nevetésre késztetve.

- Mmmm - lóbálom meg a kezemet a magasban miután lement az egész szám. - Akarok egyet énekelni - nyúlok az egyik mikrofonért, mire Louis és Zayn is felém nyújtja őket. - Egy elég, köszi - kacagok, aztán átveszem az idősebbik kezében lévőt. - Ian - szólok, aztán az említettre nézek.

- Jajne - kezdi el rázni a fejét. Tudja mi következik.

- De - bólogatok egy hatalmas vigyorral az arcomon.