𝐖𝐚𝐧𝐠 /Taekook/ [ SZÜNETEL:( ]

~𝟷𝟷. 𝙿𝚊𝚛𝚊𝚐𝚛𝚊𝚏𝚞𝚜~

A legtöbben azt hiszik, hogy a szeretet valami olyasmi, amit kapunk, egy érzelem, amelyet ki kell érdemelni, és minél többet adunk belőle, annál kevesebb marad nekünk. Ennek éppen az ellenkezője igaz. A szeretet olyan viszonyulás, amely átalakítja a világ tapasztalatát. Büszkeség helyett hálát érzünk mindazért, amink van. Amikor méltányolunk másokat, és hozzájárulásukat az élethez és kényelmünkhöz, a szeretetünket fejezzük ki. A szeretet nem érzelem, hanem a létezés és a világhoz való viszonyulás egy módja.

Ne keverd össze a kötődést a barátsággal. A barátság mulandó, eltűnik, a kötődés viszont a lelkedet köti a másikéhoz. Ezért szeretnél minél több időt tölteni vele, mert érzed, hogy többé tesz, erősít, feltölt. Többnek érzed magad már attól is, hogy ott van az életedben. Onnantól meg nincs lehetetlen.

A szerelem arról szól, hogy megtaláljuk azt a valakit, aki mellett minden nap olyan, mint egy álom.

Namjoon sokáig nem szólt egy szót sem, én pedig már azt sem tudtam, pontosan milyen érzelmek is kavarognak bennem. Nem tudom, hogy boldog, szomorú, kétségbeesett, zavarodott, vagy reményvesztett vagyok-e. Talán az összes, de üresnek érzem magam a leginkább, miután kiadtam magamból mindent. Fogalmam sincs mi lesz ez után. Mi lesz velem, hogy viselkedjek ezek után Vele? Mi lenne a helyes döntés? Ő vajon hogy reagálna? Mit gondolhat majd rólam? Mit szólna ezekhez? Undorodna? Meg pofozna? Sírva fakadna? Meg öletne? Elfutna? A Szüleimről nem is beszélve!

Megannyi gondolat cikázik az elmémben, melyekre talán soha nem is fogok választ kapni, s ettől csak még kellemetlenebbül érzem magam.

-Hyung, mi lesz most velem?-halkan, s félve ejtem ki ezeket a szavakat, ugyanis arról sincs fogalmam, hogy az idősebb mit gondolhat jelen pillanatban rólam ezek után.

-Jungkook.-nevem hallatán azonnal a mellettem ülőre pillantok, aki gondterhelten felsóhajt, majd Ő is rám néz.-Nem lehetséges az, hogy talán mint barát, jobban elkezdtél kötődni Taehyunghoz? Sosem voltál szerelmes. Az egy dolog, hogy beszéltem neked arról, s hasonlóan érzel úgy iránta, ahogy mondtad.-Namjoon meg köszörüli a torkát, majd folytatja.-De mi van akkor, ha csak az elméd lát ebbe az egészbe többet? Nem igazán voltak ilyen közeli barátaid mint Taehyung, s mivel ilyen sokat vagy vele, - ellentétben a Hercegnővel,- úgy hiszed, hogy az az érzés amelyről ecseteltél, nevezhető szerelemnek, pedig pusztán inkább csak szeretet. Baráti szeretet. Mi lenne, ha kicsit háttérbe szorítanád most a Herceget, és több időt töltenél Jennievel? Azt mondtad, hogy nem volt kellemetlen az a vele el töltött este. Talán össze vagy zavarodva nem gondolod?

-Lehet, hogy igazad van Namjoon hyung.-nagy szemekkel, megvilágosodva nézek magam elé. Tényleg ez lehet az oka, hogy ilyenekre gondolok. Össze vagyok zavarodva, ahhoz nincs kétség, le kell nyugodnom, s rendeznem a gondolataimat.-Több időt fogok eltölteni a Hercegnővel. De mégis hogyan kellene viselkednem a Herceggel?

-Ugy ahogy eddig Jungkook. Bár jó lenne, ha nem töltenétek együtt annyi időt most. Neked meg kell házasodnod! Azért van itt a Hercegnő! Nem Taehyung miatt költöztek ide, hanem Jennie miatt. Meg értem, hogy nem tetszik a házasság gondolata, de nem maradhatsz örökké ilyen makacs! Nem vagy már gyermek! A Királyi címet pedig neked, majd az utódaidnak kell tovább vinnie!-némán bólintok, hisz tudom, hogy igaza van, de akkor sem egy olyan leányt szeretnék elvenni, akit nem szeretek, bár ha jobban bele gondolok, s vissza gondolok az elmúlt percekre, azt sem tudom még mindig, hogy mi is az a szerelem.

Olyan bonyolúlt ez!

Namjoon feltápászkodik mellőlem, majd jobbját nyújtja nekem, amit el is fogadok.

-Mindenesetre, nem beszélek erről senkinek, ne aggódj, ez köztünk marad, s ha bármilyen problémád van, nyugodt szívvel keress engem, bennem megbízhatsz.-halványan rám mosolyog, ami engem is lenyugtat.-Bár örülnék, ha ez nem jönne szóba többé.-Namjoon meg paskolja a vállam, majd elindul a birtok felé, én pedig csak nézek utána egy darabig, hisz ezzel most ismét lerontotta a kedvem, de megértem.

Nem is tudom mit gondoltam, tényleg csak túl sokat láttam bele, hisz lett egy igaz barátom, s van egy egészen csinos Királynő jelöltem. A kettő nem vonható össze.

Amint ezt meg beszéltem magammal, nyugtatás képp felsóhajtottam, majd elindultam az idősebb után.

Remélem, hogy nem fog történni semmi féle probléma.

~~~~~~~~~
Sajnálom, hogy nem volt post az elmúlt hetekben. Az igazság az, hogy teljesen el vesztettem a motivációmat:( s nem tudom, mégis mit kéne tennem, hogy kedvet kapjak, bár igazság szerint nagyon azt sem tudtam, hogy az előző részt hogyan is folytassam, de most rá vettem magam az írásra. Talán nem olyan izgalmas a mai rész, ezért elnézést kérek, de a továbbiakban igyekszem fel pörgetni az eseményeket, bár még koránt sem a végét közelítem. Igyekszem aktív lenni most már!
Mindenkinek további szép estét/ napot!💜