Élet a magány után BEFEJEZETT

Béke és nyugalom

<Harry szemszöge> 

Piton utáni érdekes találkozás óta Harry evéssel, alvással, gyűjtögetéssel és gondolkodással töltötte ideje nagyrészét. Egyik nap vett magának egy füzetet is, ahova terve részleteit írta. Néha azonban jegyzetelés közben azon kapta magát, hogy kis figurákat, virágok és alakzatokat rajzolgat.

Amióta megvette a füzetet, ez szokásává vált. Sokszor próbálta lerajzolni Pitont is. Olyan időtöltés volt ez, ami nyugtatóan hatott rá, de sosem csinálta, de az unalom nagy úr, mindig megteszi hatását és ezzel növelve az egyén kreativitását. Amikor a fiú az erdőbe ment, előfordult, hogy ágakat hajlított különböző formákra vagy éppen a homokba rajzolt formákat.

Most is éppen ezt végezte egy sziklán ülve és Pitonnal történt találkozójukról gondolkodott, mint azt mostanában sűrűn tette. 

-De mégis mi vonzotta annyira a férfihoz? -kérdezte önmagától. Táskájából elővette füzetét, véletlenszerűen kinyitotta egy üres oldalon, majd tollat ragadott. Majd elkezdte írni:

-Miért foglalkoztat annyira PP? -írta a lap tetejére ügyelve arra, ha véletlen a mardekáros kezébe is jutna a jegyzete, akkor se ismerje fel benne magát. 

-Megmentett, szerette anyát, -sorolta a fiú az érzéseit-,annak ellenére, hogy utált se adott fel, a mi oldalunkon harcolt, hős volt, fontos volt számomra. -Micsoda?! Harry rájött, hogy mit írt gondolataiba mélyedve. -És mégis milyen igaz!

 Roxforti évei alatt Piton állandó dolog volt az életében, akkor is, ha nem éppen pozitív értelemben. De az emlékei megváltoztatták a férfihez való hozzáállását. Mostmár törődő és szerető emberként gondolt rá, akit a magány, meg az őt ért bántalmazások és piszkálódások hosszú sora tett olyanná, amilyen volt. Mintha a szíve köré vont volna egy burkot, amely megvédte mindettől, kivéve a haláltól. Egy vastag kérget, ami erős volt akár az acél, de valószínűleg elég szeretettel és törődéssel és persze sok türelemmel átszakítható volt. Harry gondoltatmenete itt ért véget, mert rájött mit akar: átszakítani a kérget, hogy láthassa milyen a férfi valójában. 

Hirtelen elkezdett esni az eső, ahogy ez Angliában jellemző volt. Harry lassan felállt, majd ügyelve, hogy senki sem jár-e az erdőben visszament a sátorba, az oda úton pedig bogyókat gyűjtögetett. Elindulása előtt Ron anyukája tanítgatta neki a főzés mesterségét és egy szakácskönyvet is elhozott az útra. Azzal együtt pedig egy túlélőkönyvet, amiben benne voltak az ehető és a mérgező növények. Így tudta, miket ehet meg és miket nem. Előző nap szedett is pitypangot és salátát készített belőle. A szekrényben talált zabkása port is, amit szerinte ugyanúgy Hermione tett oda. A gyümölcsök egy részéből szószt készített, a másikat csak beletette. Így készítette el aznapi utolsó fogását. Utána rajzolgatott még füzetébe, gyűjtött egy kevés fát a környékről, majd lefeküdt aludni. Most néhány napjával ellentétben könnyen elaludt és nem volt semmilyen rémálma sem.

---------------

Remélem nem baj, hogy rövid lett. Bocsi, hogy megvárattalak benneteket, de nem jött az ihlet, de remélem, azért tetszik! Sziasztok!