Megérkezés és beosztás

209 17 0
                                    

Ezután Perselus lassú tempóban megette a cukrokat, nehogy hozzá kelljen szólnia Harryhez. Mivel már mindketten átöltöztek, így el kellett tűrnie a fiú társaságát. Akár csak egy macska, ami megtűri a kutyát, de nem fogadja el. Érdekes módon ezután Piton kezdeményezett beszélgetést a fiúval.

-Milyen házba szeretnél bekerülni? -kérdezte.

-Mardekárba. -mondta, de most teljesen őszintén gondolta. Egy házban akart lenni Perselusszal.

-Mugliszármazású vagy?

-Mit számít az? Nem félvér vagyok. A szüleim varázslók voltak, de anya mugliszármazású volt. -mondta a fiú kissé mérgesen. -Most talán elítélsz?

-Dehogy is, mondjuk elég sok mardekáros úgy tesz, szóval vigyázz, nekünk félvéreknek sokkal nehezebb. -mondta, miközben suttogóra vette a hangját.

Harry erre halkan kuncogott.

-Mi van? -kérdezte Perselus.

-Semmi cs... csa..csak. -kedzte el mondani továbbra is nevetve. -Úgy teszel, mintha bizalmasok lennénk, de alapból te viselkedsz velem bizalmatlanul.

-És ez annyira vicces?! -kérdezte mérges arcot vágva.

-Igen! -mondta mosolyogva. -Hagyjuk.

-Hihetetlenül igénytelen vagy!

-Még te mondod, nem én ülök egyedül egy kupéban, hogy még a mardekárosok is elkerülnek.

-Én se ülök egyedül, valaki folyamatosan zaklat.

-Ezt én is elmondhatnám rólad.

-Akkor menj ki! -majd Perselus az ajtó felé mutatott, de arcán látszódott, hogy nem mondta komolyan.

-Ezt az idióta ötletet verd ki a fejedből! -mondta Harry nevetve. Majd hirtelen néma csend állt be, ennek hatására mindketten elnéztek, majd egymásra és Harry arcán egy buta mosoly jelent meg, ami hatására Perselus is elmosolyodott egy pillanatra.

-Pár perc és megérkezünk. -szólalt meg először Perselus.

Harry okosabb volt és az út előtt elküldött egy levelet Dumbledorenak, amiben leírja neki, hogy mit kér tőle és ő majd később megmagyarázza, hogy miért osszák be egy házba, mint egy új átjött diák. Azt azonban nem tudta, hogy Dumbledore meg is tesz-e, amit kért.

-Nem vagy ideges a beosztás miatt? -kérdezett újra Piton egy időt után, mivel Harry nem figyelt rá.

-Kéne? -kérdezett vissza a fiú.

-Nagy a házak közti különbség. -mondta.

-Tudom, de úgy gondolom, hogy a híres süvegetek meghallgat majd.

-Reménykedj csak! -mondta Perselus pesszimistán.

-Hagyjál már ezzel a baromsággal. -szólt vissza Harry. -Nem érdekel melyik házba kerülök... -majd hatásszünetet tartott. -te akkor sem szabadulsz tőlem.

-És mégis miért nem?

-Mert mostmár barátok vagyunk. -mondta a fiú. -Ha akarod, ha nem.

-Héé ez nem így működik! -szólt Piton felháborodva.

-De nálam ebben a különleges esetben igen.

-Mi olyan érdekes ebben, hogy rögtön különkategóriát kaptam? -kérdezte, miközben megemelte egyik szemöldökét.

-Nem mindegy? Úgy se szabadulsz tőlem! -majd annyira kacagni kezdett, hogy leesett a székről, ezen pedig Perselus kezdett el nagyon nevetni. Miután Harry visszaült Piton még mindig fulldokolva röhögött.

-Élvezed, ahogy szenvedek? Nagyon vicces. -tette hozzá Harry szarkasztikusan.

-Ez természetes. -mondta a másik mosolyogva.

-Gonosz vagy!

-Csak most veszed észre? Azt hittem ennél több eszed van.

-Nem mindegy, hisz te úgy is annyira, de annyira szeretsz. -mondta Harry, aztán észrevette, hogy megállt a vonat. -Szerintem megérkeztünk.

Ezután fogták és kimentek egy hintóhoz, ahol pár hugrabugossal együtt ültek és út közben egyszer csak megszólalt Harry.

-Tudjátok mik húzzák ezeket a hintókat? -kérdezte a fiú az iskolai évek alatti felfedezését.

-Thesztrálok. -mondta Piton. 

-Te is látod őket? Ja persze, hisz megölted az apád. -mondta a fiú ahogy hirtelen eszébe jutott. A hugrabugosok inkább elhúzódtak tőlük, Perselus pedig bűnbánó képet vágott, Harry ezért finoman megveregette a vállát és a fülébe súgta, hogy: minden rendben van. Erre Piton kicsit felderült és jobban telt számukra az út többi része. Miután megérkeztek Harry beállt a beosztásra váró diákok sorába és várt. Miután mindenkit beosztottak az elsősök közül Dumbledore szólásra emelkedett, a Nagyteremben pedig mindenki elnémult.

-Az elsős diákok beosztása után, most jöjjön egy új diákunk beosztása, aki most jött az iskolába. Harry Day jöjjön ide. -mondta az igazgató.

Harry leült a süveg alá, ami ugyanazt mondta, mint elsős korában, de most megkérte, hogy inkább a Mardekárba helyezze őt. Majd a süveg megszólalt:

-Biztos vagy a döntésedben ifjú Harry?

-Egészen biztos. -válaszolt a fiú. Ezután eltelt fél teljesen néma perc, majd a teszlek süveg újra megszólalt:

-Mardekár! -ennek hallatára a Mardekár ház asztalánál ülők ujjongva tapsolni kezdtek, Harry pedig elhelyezkedett Piton mellett.

-Meghallgatott. -mondta Perselusnak.

-Ahogy mondod. 

Ezután Dumbledore még egy kis beszédet mondott, és meglakomáztak, miközben Harry a Mardekárosokkal ismerkedett.

-Sikeres nap volt. -gondolta a fiú. Utána boldogan hajtotta álomra a fejét.

------------

Igyekszem majd szerintem hetente kétszer frissíteni a történetet, de szerintem a következő rész többet kell várni.



Élet a magány után BEFEJEZETTTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon