Ezután Perselus lassú tempóban megette a cukrokat, nehogy hozzá kelljen szólnia Harryhez. Mivel már mindketten átöltöztek, így el kellett tűrnie a fiú társaságát. Akár csak egy macska, ami megtűri a kutyát, de nem fogadja el. Érdekes módon ezután Piton kezdeményezett beszélgetést a fiúval.
-Milyen házba szeretnél bekerülni? -kérdezte.
-Mardekárba. -mondta, de most teljesen őszintén gondolta. Egy házban akart lenni Perselusszal.
-Mugliszármazású vagy?
-Mit számít az? Nem félvér vagyok. A szüleim varázslók voltak, de anya mugliszármazású volt. -mondta a fiú kissé mérgesen. -Most talán elítélsz?
-Dehogy is, mondjuk elég sok mardekáros úgy tesz, szóval vigyázz, nekünk félvéreknek sokkal nehezebb. -mondta, miközben suttogóra vette a hangját.
Harry erre halkan kuncogott.
-Mi van? -kérdezte Perselus.
-Semmi cs... csa..csak. -kedzte el mondani továbbra is nevetve. -Úgy teszel, mintha bizalmasok lennénk, de alapból te viselkedsz velem bizalmatlanul.
-És ez annyira vicces?! -kérdezte mérges arcot vágva.
-Igen! -mondta mosolyogva. -Hagyjuk.
-Hihetetlenül igénytelen vagy!
-Még te mondod, nem én ülök egyedül egy kupéban, hogy még a mardekárosok is elkerülnek.
-Én se ülök egyedül, valaki folyamatosan zaklat.
-Ezt én is elmondhatnám rólad.
-Akkor menj ki! -majd Perselus az ajtó felé mutatott, de arcán látszódott, hogy nem mondta komolyan.
-Ezt az idióta ötletet verd ki a fejedből! -mondta Harry nevetve. Majd hirtelen néma csend állt be, ennek hatására mindketten elnéztek, majd egymásra és Harry arcán egy buta mosoly jelent meg, ami hatására Perselus is elmosolyodott egy pillanatra.
-Pár perc és megérkezünk. -szólalt meg először Perselus.
Harry okosabb volt és az út előtt elküldött egy levelet Dumbledorenak, amiben leírja neki, hogy mit kér tőle és ő majd később megmagyarázza, hogy miért osszák be egy házba, mint egy új átjött diák. Azt azonban nem tudta, hogy Dumbledore meg is tesz-e, amit kért.
-Nem vagy ideges a beosztás miatt? -kérdezett újra Piton egy időt után, mivel Harry nem figyelt rá.
-Kéne? -kérdezett vissza a fiú.
-Nagy a házak közti különbség. -mondta.
-Tudom, de úgy gondolom, hogy a híres süvegetek meghallgat majd.
-Reménykedj csak! -mondta Perselus pesszimistán.
-Hagyjál már ezzel a baromsággal. -szólt vissza Harry. -Nem érdekel melyik házba kerülök... -majd hatásszünetet tartott. -te akkor sem szabadulsz tőlem.
-És mégis miért nem?
-Mert mostmár barátok vagyunk. -mondta a fiú. -Ha akarod, ha nem.
-Héé ez nem így működik! -szólt Piton felháborodva.
-De nálam ebben a különleges esetben igen.
-Mi olyan érdekes ebben, hogy rögtön különkategóriát kaptam? -kérdezte, miközben megemelte egyik szemöldökét.
-Nem mindegy? Úgy se szabadulsz tőlem! -majd annyira kacagni kezdett, hogy leesett a székről, ezen pedig Perselus kezdett el nagyon nevetni. Miután Harry visszaült Piton még mindig fulldokolva röhögött.
-Élvezed, ahogy szenvedek? Nagyon vicces. -tette hozzá Harry szarkasztikusan.
-Ez természetes. -mondta a másik mosolyogva.
-Gonosz vagy!
-Csak most veszed észre? Azt hittem ennél több eszed van.
-Nem mindegy, hisz te úgy is annyira, de annyira szeretsz. -mondta Harry, aztán észrevette, hogy megállt a vonat. -Szerintem megérkeztünk.
Ezután fogták és kimentek egy hintóhoz, ahol pár hugrabugossal együtt ültek és út közben egyszer csak megszólalt Harry.
-Tudjátok mik húzzák ezeket a hintókat? -kérdezte a fiú az iskolai évek alatti felfedezését.
-Thesztrálok. -mondta Piton.
-Te is látod őket? Ja persze, hisz megölted az apád. -mondta a fiú ahogy hirtelen eszébe jutott. A hugrabugosok inkább elhúzódtak tőlük, Perselus pedig bűnbánó képet vágott, Harry ezért finoman megveregette a vállát és a fülébe súgta, hogy: minden rendben van. Erre Piton kicsit felderült és jobban telt számukra az út többi része. Miután megérkeztek Harry beállt a beosztásra váró diákok sorába és várt. Miután mindenkit beosztottak az elsősök közül Dumbledore szólásra emelkedett, a Nagyteremben pedig mindenki elnémult.
-Az elsős diákok beosztása után, most jöjjön egy új diákunk beosztása, aki most jött az iskolába. Harry Day jöjjön ide. -mondta az igazgató.
Harry leült a süveg alá, ami ugyanazt mondta, mint elsős korában, de most megkérte, hogy inkább a Mardekárba helyezze őt. Majd a süveg megszólalt:
-Biztos vagy a döntésedben ifjú Harry?
-Egészen biztos. -válaszolt a fiú. Ezután eltelt fél teljesen néma perc, majd a teszlek süveg újra megszólalt:
-Mardekár! -ennek hallatára a Mardekár ház asztalánál ülők ujjongva tapsolni kezdtek, Harry pedig elhelyezkedett Piton mellett.
-Meghallgatott. -mondta Perselusnak.
-Ahogy mondod.
Ezután Dumbledore még egy kis beszédet mondott, és meglakomáztak, miközben Harry a Mardekárosokkal ismerkedett.
-Sikeres nap volt. -gondolta a fiú. Utána boldogan hajtotta álomra a fejét.
------------
Igyekszem majd szerintem hetente kétszer frissíteni a történetet, de szerintem a következő rész többet kell várni.
BINABASA MO ANG
Élet a magány után BEFEJEZETT
FanfictionA Végső Ütközet után járunk pár nappal. Tonks, Fred, Lupin és Piton is halott. Harry megtudta az igazságot Pitonról és próbál kieszelni egy módszert, hogy újra láthassa és beszélhessen vele. Vajon sikerül újra legalább egy percre látnia őt? Vajon ug...