Élet a magány után BEFEJEZETT

Közös út 16+

~2 hónappal később~

Harry és Perselus már egészen összemelegedtek az együtt eltöltött hónapok alatt. Harry boldogan vette tudomásul, hogy érzései továbbra is változatlanok, sőt talán erősebbek is barátja iránt. 

Perselus okos volt és szomjazott az új tudásra, így mellette a fiú sok új dolgot tanult. Barátja segített neki a Cosmo kiképzésében is, így már rengeteg trükköt és parancsot tudott a ragaszkodó denevér. 

Barátja megbízott annyira a kiválasztottban, hogy elmondja neki, hogy ártatlannak találták apja ügyében.

Perselus feladta a távoltartási kísérletét és örült a fiú jelenlétének az életében. Az utolsó pár hétben érzéseket is kezdett táplálni iránta, akárcsak Harry.

 A varázslótársadalomban nem nézték jó szemmel másság ezen fajtáit, így egyik fiú sem közeledett a másikhoz. Mivel törvényt nem hoztak a homoszexualitás megnyilvánulása ellen, ezért Perselus úgy döntött megteszi az első lépést, persze ez korántsem azt jelentette, hogy ő maga meleg volt.

Este volt. A fiúk éppen már csak kettesben ültek a klubhelyiségben, mindenki más már a hálókörzetében aludt békésen. Éppen a holnapi átváltozástan beadandójukat fejezték be, amikor Perselus megszólalt.

-F... Figyelj Harry -kezdte dadogva, ami ritkaság számba ment. -Te tulajdonképpen mit gondolsz a melegekről? -kérdezte remegő hangon.

-Azt, hogy attól még, mert mást szeretnek nem lesznek rosszak. Ugyanolyan emberek, mint bárki más, ők is lehetnek gonoszak, vagy jók, nem ez határozza meg őket. Te mit gondolsz róluk? -kérdezett vissza a fiú.

-Ugyanezt. -válaszolt hosszú néma csend után.

-Örülök neki, már azt hittem, hogy nem értesz velem egyet ebben a témában. Ezután megint pár perc csend következett.

-H...Harry. -mondta bizonytalanul, miközben arca csodával határos módon árnyalatnyival pirosabb lett.

-Igen?

-E...El...jönnél v..velem randizni? -kérdezte, miközben arca már lángvörös volt.

-Te most csak viccelődsz ugye? -kérdezte a fiú, miközben megpróbálta elfojtani mosolyát.

-Nem viccelek, figyelj már tetszel nekem egy ideje és én...... nagyon örülnék, ha eljönnél velem valahova. -mondta komolyan.

-Tényleg? -kérdezte izgatottan, majd boldog mosollyal az arcán felállt a helyéről.

-I...igen. -mondta bizonytalanul. Harry közelebb lépett hozzá.

-Biztos, hogy el akarsz velem menni randizni? Ha akarod akár most megcsókolhatlak. -mondta Harry csábítóan.

-El akarok, tényleg megcsókolhatlak? -kérdezte, miközben ő is felállt és Harryhez ment, olyan közel, hogy a fiú érezte Perselus leheletét a fején, ami hatására kellemesen megborzongott. Ahogy a kis túlélő felé tornyosult, Harry egyre pirosabb lett.

-I..igen. -mondta Harry dadogva boldogsága hatására.

Ezután Perselus gyorsan cselekedett, egyik kezét Harry derekára tette, míg a másikat Harry arcához emelte és magához húzta a fiú fejét, miközben lehajolt hozzá. 

Ajkát Harry félig nyitott ajkaihoz érintette, majd finoman, később pedig hevesebben megcsókolta. Miután elváltak egymástól, lihegve néztek a másik szemébe, és mindkettőben egyszerre lehetett látni az öröm és a vágy keverékét.

 Harry ezután boldogan karolta át szerelme derekát, majd újra megcsókolta. Ennek hatására Perselus felbátorodott és Harryt a falhoz irányította, ahol a fiú válla fölött a falnak támasztotta a kezét.

 Harry Perselus mellkasára tette a kezét, miközben lassan végigsimított rajta, ezután Piton közelebb ment hozzá, úgy, hogy testük teljesen összesimult, ahol Harry hirtelen megérezte Perselus félmerev férfiasságát. Tudta, hogy Perselus is annyira fel van izgulva, mint ő. Épp a lába közé nyúlt volna, mikor Perselus újra megszólalt.

-Ennyi elég lesz, a többit a randi után, ha nem baj. -mondta, miközben távolabb lépett Harrytől. -Szombaton megfelel? Mármint a randi.

-Igen, és hol lesz? Madam Puddifoot Kávézójában? -kérdezte Harry gúnyosan.

-Mit szólnál inkább a Roxfort udvarához, tudok egy jó helyet. Piknikezhetnénk. -mondta, majd csókot lehet Harry homlokára.

-Az nagyon jó lenne! -ugrált Harry örömében, de Perselus kételkedve nézte.

-Biztos, hogy nem baj, hogy nem a kávézóba viszlek? -kérdezte megerősítésképp.

-Nem akarok a hülye kávézóba menni, annyira puccos és amúgy se jönne túl jól, ha meglátnának együtt. 

-Ebben teljesen igazad van. -mosolyodott el. -Akkor mehetünk aludni?

-Igen, de lehet még egy kérésem?

-Mi az?

-Befeküdhetek melléd az ágyba egy kicsit? -kérdezte, miközben reménykedve nézett rá zöld szemeivel.

-Jó rendben. -válaszolt beletörődve.

 Utána kéz a kézbenfelbaktattak a fiúk hálószobájába, ahol Harry és Perselus átöltöztek a pizsamájukba, majd lefeküdtek Perselus ágyába, aki biztos ami biztos behúzta a baldachint. 

Harry szerelme mellkasára tette a kezét, és fejét vállára hajtotta. Így feküdtek körülbelül 5 percig, miután Piton úgy döntött, hogy szerelmének ideje a saját ágyába mennie.

-Na mostmár menj! -mondta suttogva.

-Köszönöm, hogy ideengedtél. -indult el, de előtte még csókot lehelt Perselus ajkára. Miután lefeküdt az ágyába szerelme megszólalt még utoljára.

-Jó éjszakát Harry! Álmodj szépeket! -duruzsolt halkan.

-Te is! -mondta, majd mindketten álomra hatjtották a fejüket, de Harry előtte még percekig a plafont bámulva mosolygott.