*egy hét múlva
Chan
Már egy hét eltelt azóta, hogy Jimin hozzánk került. Egyre jobban megkedveltük a srácot. Mindenben segédkezett amiben csak tudott.
Furcsa mód a banda sem jelent már meg azóta. Feladták volna? De nem hiszem, hogy ennyiben hagyják. Mindegy is.Éppen a reggelit készítem. Nem meglepő, hogy senki sincs még fent. Esküszöm csodálkoznék, ha bármelyikőjük fent lenne már.
Éppen palacsintát csinálok a jómadaraknak. Kilenc ember részére igazi kihívás annyit csinálni, hogy mindenki jól lakjon. Itt sütögetek már háromnegyed órája de még kb a fele van csak kész. Mikre nem vagyok képes miattuk...
Nagyjából egy óra múlva elkészültem. Ahogy megtöltöttem az utolsót, már hallottam is, hogy valaki jön le a lépcsőn. De jó időzítője van valakinek.
-'Reggelt!-köszönt Changbin bambán.
-Neked is! Hogy aludtál?
-Komolyan kérded?-nézett rám hitetlenkedve.-Az utóbbi pár napban munkából állt az egész napom..-sóhajtott fáradtan. Ja igen. Ő egy tetováló szalonnál a minta megtervező. Mostanában sok ,,nekem semmi se jó" kuncsaftjuk van.
-Tudom. Van mit csinálni az biztos.-erre bólintott egyet. Amúgy én dalszerző vagyok, jól fizetnek érte, de a főnököm mindig beleköt mindenbe. Így eléggé fárasztó. De muszáj, mert a pénz nem hullik az égből.
-Sziasztok.-csatlakozott hozzánk Minho is ásítva.
-Hello.-köszöntünk mi is.
-Neked is megártott a meló?-utalt viccelődve Changbin haverja kinézetére.
-Ne is említsd! Annyi minden felhalmozódott míg szabadságon voltunk..-fogta a fejét.-Bár nem hisztizhetek, mert jól megfizetnek, de ki van már mindenem ezekkel a roncsokkal. Komolyan ki olyan elvetemült, hogy indul egy moci versenyen, és az a célja, hogy minél jobban összetörjön a motor?-idegeskedett tovább. Aki még nem jött rá, akkor segítek. Minho szerelőként dolgozik. Legtöbbször csak motorokkal foglalkozik, de előfordul egy-két kisebb autó is.
-Hát valakit ezért is fizetnek.-utaltam az előbbi szavaira.
-Jah és az a pénz amit kap elmegy arra, hogy nekem fizessen a javításért. Tök logikus.-forgatta meg a szemét.
-Ne becsüld le ezeket a versenyeket. Tény, hogy egy része a pénznek javításra megy, de a versenyért nem kis összeget kapnak.-magyarázott Changbin.
-Ne mondd! Ezt én is tudom, de már tiszta ideg vagyok..-tördele az ujjait.
-Miről van szó?-érkezett meg Felix és Han is.
-Arról, hogy mennyire elegünk van a munkáinkból.-vetette oda félvállról Minho.
-Hát sajnállak titeket. De már mondtuk, hogyha kell keresünk valami melót és segítünk mi is. Elvégre már elég idősek vagyunk.-közölte Han, mire Lix csak bólintott párat.
-Tudom és kedves tőletek, de boldogulunk mi is.-intettem le őket.
-Jól van hyung, ti tudjátok.
-Chan, elkéne majd ma mennem valamit elintézni .-érkezett meg Jimin is.
-Rendben. Elég idős vagy már, hogy vigyázz magadra, így téged elengedlek.
-Okéés. Oh palacsinta? Aranyos tőled, hogy mindig készítesz enni.-mosolyodott el.
-Palacsinta? Jól hallottam?-ugrált le a lépcsőfokokon Jeongin.
-Jézusom, ezt rossz nézni!-kullogott mögötte Hyunjin.
-Akkor ne nézd!-szólt be Minho.
-Fogd be macska!-szólt vissza.
-Adok én neked olyan macskát!-morgolódott.
-Mert mi lesz? Hmm? Megkarmolsz?-
-Az sem kizárt.-vont vállat.
-Gyere nyugodtan! Grr!-cukkolta mégjobban Jin.
-Te akartad.-Minho felpattant a helyéről és Hyunjin felé kezdett rohanni, aki egyből visszaindult az emeletre. Seungmin akkor jött éppen le, szegényt majdnem fellökték.
-A jó ég áldjon meg benneteket komolyan!-kiabált utánuk idegesen.
-Gyertek enni!-szólaltam meg.-Az a kettő tojás meg majd eszik valamikor. Ha erre van eszük, biztos nem éhesek annyira.-kuncogtam el magam.
-Szegényeeek, de ez van, ha nem bírnak magukkal.-nevetett I.N.
YOU ARE READING
Veszélyben is együtt-Stray Kids ff. (Befejezett)
Fanfiction8 srác vidáman él együtt. De ez meddig lesz így? Semmi sem tart örökké. Ez egyaránt igaz jóra és rosszra.