Igen (Befejezett)

9:30

Felsétáltunk a másodikra és pont találkoztunk a kedves szomszédasszonyommal.

-Kedves Emese, hol volt? Kerestem magát, de nem nyitott ajtót.

-Elnézést kérek Ági néni, de nem voltam itthon. A barátomnál aludtam. Mutattam Ábelre. Tudtam, hogy nem a barátom, de mégsem mondhattam azt, hogy egy arcnélküli szörny megpróbált elrabolni és az ellenségem, aki amúgy már nem az ellenségem, mert halott próbáltuk eltüntetni csak egy kicsit összetörtem ezért kiütöttem magam vagy 12 órára.

-Oh, értem. Akkor viszlát. Majd elsétált.

-A barátod, mi. Hah.

-Jó na! Bocsi, de nem akartam elmondani az igazat. Amúgy, ha tetszik, ha nem anyáéknak el fogom mondani ezt az egészet.

-De nem mondhatod el! Nem szabad!

-Nem érdekel. Ők a családom. Tudniuk kell róla, hogy mi történik.
Megrázta a fejét és benyitott a lakásba. Én is mentem utána. Nem hiszek a szememnek. Rend és tisztaság van odament. Az éjjeli szekrény, ami felborult vissza lett állítva a helyére. A kés, amit kirántottam a késtartóból a helyén volt. Tátott szájjal jártam végig a lakást.

-Ja, ezt nem említettem... anyáék leterítették a két szörnyet még a metál zenék elött és ki is takarítottak. Gondolták, ha már ilyen szörnyűségeket kell átélned a takarítást ne te csináld.
Örömömben a nyakába ugrottam és egy puszit nyomtam az arcára.

-Köszönöm nagyon rendesek vagytok! Ezt meg fogom hálálni valahogy!!! Figyelj nem baj, ha most gyorsan lezuhanyzok? Már legalább két napja nem fürödtem. Addig foglald el magad nyugodtan. Egyél igyál, ha van még mit...

-Rendben. Kössz. Mondta aztán elindult a konyhába.
Én levettem a ruhámat és elindítottam a zuhanyt. Végre a jó meleg vízzel le tudtam mosni magamról a szörny támadást és végre tisztának éreztem magam. A hajamat is megmostam, ha már nyílt alkalmam zuhanyozni. A kádban ültem és sampont nyomtam a kezembe, amikor hallottam, hogy kinyitódik, a fürdőszoba ajtó. Gondoltam, hogy Ábel settenkedik valamiben. Eltakartam magamat és vártam egy darabig. Majd nem történt semmi. Hm. Biztos csak képzelődtem. Elkezdtem mosni a hajamat és hirtelen elhúzódott a függöny és az a szemét állt ott.

-Haha, most már kvittek vagyunk.
Mérgemben neki dobtam a samponos flakont.

-ÁÁÁÁÁÁHH!!!