Az új fiú - Nem számít, melyik oldalon álltál

Hatodik fejezet: A 418-as szoba (2/2)

– Tudom, hogy Chase semmit sem akar Emilytől, ettől függetlenül mérhetetlenül idegesítőnek tartom, hogy két percet sem tudok eltölteni vele, mert valaki, aki lehet akár az én egyik legjobb barátnőm is, állandóan Chase seggében lohol – magyarázza Mia dühösen, végül nyomatékosítva mondandóját, az asztalra csapja a kezében szorongatott bögrét.

Charlotte és az influenszer picsa a várost is átszelő sétálgatásuk után úgy döntöttek, Miáéknál töltik a délután hátralévő részét egy-egy bögre forró csokival – ami, hát, az Instán már biztosan kint van.

– Egyébként képzeld, már négy nem fogadott hívásom is van tőle – villan fel Mia arcán egy büszke mosoly. – Jó egy órán keresztül leszart a rohadék, csak most nemrég kezdett el hívogatni. Gondolom, még be akarták fejezni azt, amit elkezdtek – vonja meg a vállát.

A következő szót Parkerék csengője kéri ki magának egy kifejezetten éles, kellemetlen dallam kíséretében. Mia rögtön fel is pattan, hogy az ablakhoz sétáljon leskelődni.

– Chase az, látom a kocsiját – forgatja meg a szemeit Charlotte felé fordulva.

– Na és? Nem mész ki hozzá? Nem erre vártál? – szegezi neki a kérdéseit a vörös hajú lány.

– Dehogy megyek. Mégis mit gondol magáról? Ha én akarok vele találkozni, le vagyok szarva, de ha ő akar látni engem, rögtön álljak vigyázzba? Meg a nagy lófaszt.

Ekkor a csengő – Chase türelmetlenségére utalva – ismét megszólal.

– Akkor meg menj ki, és mondd meg neki – javasolja Charlotte. – Nincs kedvem egész este ezt a kurva csengőt hallgatni.

– Nekem egy sokkal jobb ötletem van – csillan fel a lány szeme, majd felkapja a kanapén heverő mobilját. – Indítok egy live-ot, és ott küldöm el a picsába.

– És miből gondolod, hogy Chase éppen a fiókodat nézegeti?

– Még nem nézegeti, de mindjárt kiküldök egy értesítést, és akkor majd fogja.

– Neked elmentek otthonról, Mia, add ide azt a telefont – nyúl a készülék után, a lány azonban elkapja a kezét.

– Miért nem nyitja ki senki azt a rohadt ajtót? – tölti be a nappali fűszeres, forró csoki illatú levegőjét egy másik éles hang. Thomas sétál le a lépcsőn, tudjátok, a szigorú tekintetű bőrkabátos srác, akivel Charlotte-ot a kávézóban láttuk. A Parker mint vezetéknév nem csak véletlen egybeesés, Mia és Thomas ugyanis testvérek.

– Azért, mert nem vagyunk kíváncsiak Chase-re – vág vissza Mia.

– Ah – fújja ki a levegőt Tom, ahogy megáll a nappaliban. – Most komolyan, már megint összevesztetek? Január közepén vagyunk, és ti ebben az évben már legalább négyszer összebalhéztatok. Nem érdekel, hogy nem vagy rá kíváncsi, nyiss neki ajtót, és mondd meg neki, hogy húzzon el innen.

– Nem tehetek róla, hogy másokkal szívesebben tölti az időt – válaszolja letörten, a padlót bámulva. – Figyelj, nem lehetne, hogy... hogy inkább most te nyisd ki az ajtót? – emeli bociszemeit a bátyjára.

– Ah – rázza meg a fejét Tom, s habár nem válaszolt Mia kérdésére, mégis a bejárati ajtó felé indul.

– Lehetne, hogy nem mondod el neki, hogy itthon vagyok? – szól utána Mia. – Mondd neki inkább azt, hogy nem tudod, merre járok, és hogy neked sem veszem fel a telefont.

Thomas részéről erre sem érkezik válasz, a csengő azonban újból rákezd, immár a sokadik alkalommal. Chase bizonyára nagyon szeretné már látni a barátnőjét.