Legalább te szeress (Befejezett)

4. rész

Jungkook pov:

Na szuper. Itt hagytak Taehyunggal mind a ketten,és most kínos csendben ülünk a nappaliban. Nekem legalábbis kínos csend. Jézusom,mondanom kéne valamit,de nem akarom hogy még kínosabb legyen. Mégis mit mondjak? Most komolyan nem vagyok képes még ennyire sem?
Ránézek a velem szemben ülőre,de az arckifejezéséről az jön le,hogy semmi kedve beszélgetni. Lehet itt kéne hagynom a fenébe és felmenni a szobámba? De nem illik vendéget magára hagyni,főleg ha idősebb nálam. Márpedig ő annak néz ki. Tényleg! Meg kéne kérdeznem mikor született,ha a hyungom,egyértelműen máshogy kell vele viselkednem.
- Öhm...És... mondcsak,te mikor születtél?-erre csak néma csendet kaptam válaszul. Most rosszul szólitottam meg? Vagy egyáltalán nem is akar velem ismerkedni? Akkor inkább mondhatná azt a hallgatás helyett. Te jó ég,mi nem tudunk normálisan beszélgetni,Jin meg már tuti be is pasizott a konyhában. Tényleg nem lenne furcsa,ő nagyon jól néz ki és még viselkedésben is kifogástalan legalábbis mostmár,szóval kész főnyeremény. Ha nem lenne a bátyám még fel is szedném,bár nem az esetem. Várjunk most komolyan ilyeneken gondolkozok? Meg kéne szólálnom.- Nézd ha...
- Április 18. Valszeg a hyungod vagyok,szóval úgy viselkedj velem.
Aha,tehát tényleg a hyungom. Nem tűnik túl rokonszenvesnek,de legalább nem agyhalott és mondtunk egymásnak egy-egy mondatot,szóval haladunk. Végülis lassan jársz,tovább érsz,nem?
- Igen! A hyungom vagy,én februárban születtem.-erre várakozóan néz rám-10-én.
- Az jó. Most hogy ezt megtudtuk,hadj telefonozni,nem nagyon érdekelsz.
Nah ez is milyen kedves. Remélem nem egy iskolába fogunk járni,nem akarom még ott is látni.
Olyan 5 perc után Namjoon szólt hogy menjünk enni. Jin Namjoon mellett ült,én meg Taehyung mellett. Pár percig csönd volt,de bátyám megszakította.
- Nam mondta,hogy mindketten ugyanoda fogtog járni. És hogy Taehyung nem olyan jó matekból.- Taehyung felé fordult- Kook korrepetálhatna ha gondolod. Te pedig segíthetnél neki a biosszal,nem megy neki olyan jól. És így legalább jobban megismerkedtek.
   Na neeee. Nem akarok vele több időt tölteni. Meg amúgy is nyíltan megmondta,hogy nem érdeklem.
- Hát nem hinném hogy...- nem tudtam befejezni,mivel megszólalt a kiskirály.
  - Oké,legyen.-és még mosolyog is. Most nem értem,hogy ilyen gyorsan megváltoztatta a véleményét,vagy csak jópofizik?!
  A vacsora további részében mindenki jókedvűen beszélgetett,csak én ültem csöndben az asztalnál. Megbeszéltük hogy holnap átjönnek segíteni. Miután elmentek,fáradtan dőltem be az ágtba,semmire sem volt energiám,így elég gyorsan az álmok világába zuhantam.