Legalább te szeress (Befejezett)

7.rész

Jungkook pov:

  Reggel ébresztőm nyugott hangjára keltem. Direkt ilyet állítottam be,hogy ne kapjak szívrohamot amikor reggel csörögni kezd. Ezután nehezen kikászálódtam az ágyból,de észre vettem hogy kicsit gyorsítani kéne a tempón,így a lehető leggyorsabban összekészülődtem.
  Amikor leértem Jin már az asztalt terítette,így én már az asztalhoz ültem. A kedvencemet csinálta reggelire,mégpedig rántottát. Jól esett hogy így törődik velem mivel ezt a szüleimtől nem igazán kaptam meg,de tudom hogy csak el szeretné terelni a figyelmem. Tudja hogy sajnos túl érzékeny vagyok. Most még annyira nem is izgulok,de majd ha oda érek.
- Jó reggelt Kook! Pont fel akartalak kelteni,de akkor nem kell.Kicsit késésben vagy,szóval siess. Ha akarod elviszlek kocsival.
- Nem kell Jin. És köszi a reggelit.
  Gyorsan megreggeliztem majd elindultam suliba. Amikor oda értem a szerkényemhez ott volt egy másik fiú is,a szekrénye az enyém mellett volt. Egy széles mosoly terült el arcán.
  Elkezdtem pakolni a szekrénymbe amikor a fiú megszólalt.
- Jung Hoseok. Osztálytársak leszünk.
- Ó! Jeon Jungkook.... Te csak azért beszélsz velem mert a tanár rádparancsolt?
- Jajj dehogyis! Hogy gondolhatsz ilyet? Csak szeretnék veled ismerkedni. Nincs túl sok barátom. Sőt egyáltalán nincsenek barátaim. Mindenki strébernek tart. Te pedig új vagy,így nem hiszem hogy nagyon rokonszenvesek lesznek veled.
-Értem. Akkor örülök hogy közel lesz a szekrényünk.
  Ekkor bejött Taehyung egy másik,alacsonyabb testalkatú fiúval,akinek arcát egy fekete maszk takarta. Én meg persze nem tudtam levenni a szemem Taehyungról. Hoseok hangja rángatott ki a gondolataim közül.
- Te meleg vagy?- furcsamód semmi undort sem megvetést nem véltem felfedezni a hangjában,se az arcán,inkább kíváncsian nézett rám.
-Mi? Én? Nem! Dehogy!
- Látszik abból ahogy Taehyungra nézel.
- De én nem...
- Nyugi! Nem vetem meg a melegeket. Én is az vagyok. Én Taehyung legjobb barátjába vagyok szerelmes úgy másfél éve. Az az alacsonyabb fiú ott mellette. Csak nekünk lúzereknek nincs náluk esélyünk. Mármint ne vedd magadra ezt a megszólítást,nem úgy értem.
- Nem gond,szerencsére tudom magamról hogy lúzer vagyok és nem sértődök meg. Másfél év elég durva. És mit kellene tudnom a fiúról?
-Taehyunggal együtt az osztálytársunk,a neve Min Yoongi. Maszkban is dögleztő,de amikor leveszi,ami legtöbbször csak tesin van amikor még izzadt is,teljesen az őrületbe kerget.
- Ő is bámul téged. Valamikor találkoznotok kéne.
- Na persze.
  Még kicsit beszéltünk,majd amikor indultunk volna a terembe Taehyungék odajöttek. Rossz előérzetem volt,ami be is igazolódott.  Az így is kicsi önbizalmammal nagyon rosszul esett az a pár szó is,ami amúgy inkább Hoseoknak szólt és nem is volt olyan nagy dolog. De ő úgytűnik megszokta,szépen visszavágott. És egy pillanat töredékéig SZEMEZETT Yoongival. Muszály őket összehoznom,ha már az én szerelmi életem romokban áll.
  Elmentünk órára,a nap többi része unalmasan telt. Aztán jött az utolsó óra.