Legalább te szeress (Befejezett)

22. rész

Taehyung pov:

Mióta ott voltunk Kook-éknál eltelt pár nap,de én nem tudom magam túl tenni annak a Jessi-nek vagy Jewie-nek vagy Jennie-nek vagy kinek a szavain. Komolyan azt akarta,hogy az ÉN Kookie-m mással randizzon? Méghozzá vakrandi? Na ne nevettessen. Mégis mit képzel?
És igen,ebből rájöhettetek,hogy bevallottam magamnak,hogy szeretem Kookie-t. De ez nálam sajnos vagy nem sajnos,közel sem azt jelenti,hogy megkegyelmezek neki,főleg mert még fiú is. Komolyan,hogy szerethettem bele?

Na de! Minah-val azóta a suli diákjainak is hivatalosan együtt vagyunk,és minden nap van kissebb kalandunk a mosdóban vagy valamelyik szertárban,majd egypár jó hosszú kalandunk valamelyikünk-legtöbbször az én-házában. Azt,hogy "szeretlek" még igazából nem is mondtuk ki,de nem is lenne igaz,az én részemről legalábbis biztos nem.
Azóta a nap óta,amikor megegyeztünk Kook-val,minden reggel és délután egy banános tejjel várom,ami remélem megteszi hatását és megbocsájt nekem. Bár azután amire készülök biztos nem fog.

Ma is teljesen szokásosan indult a nap,reggel megálltam a boltban Kook-nak banános,magamnak pedig epres tejért,majd folytattam utamat az iskolába,ahol találkoztam a Yoonseok párossal,ahogy nagyon beszélgetnek,de Yoongi-n látszik,alig bírja visszafogni magát,hogy ne essen Hope-nak. Igen,bár először idegesített,mára már mondhatók vagyunk barátoknak. Nem is olyan rossz arc ez a kis paci. Igen,paci,mert eskü olyan a feje mint egy ló. Na mindegy.

Bementünk a terembe,ahol Kook már a helyén volt,így útközben a saját padomhoz leraktam a tejet az övére.
Óra előtt még berohant Minah smárolni egyett,amit Kook inkább próbált nem észre venni,amíg Hope ott volt neki segíteni,Yoongs meg próbált leállítani minket,nem túl finom utalásokkal arra,hogy baszni otthon kellene és azért nem kellene felfalni egymást,meg ilyenek. Pedig tudom,hogy ő is sokszor csinálja ezt Hope-val,csak még nem volt meg neki úgy. De már kielégítették egymást párszor,ami haladás.
Miután Minah elszakadt tőlem és kisétált a teremből,szinte azonnal bejött a tanár órát tartani. Mégis mikor csengettek be? Na mindegy.

Már eltelt a napnak kb a fele,éppen hosszabb szünet van,amikor meglátom Kook-ot a folyosón sétálni,egyedül. Itt a megfelelő alkalom,most kell lecsapnom.

Nem állok túl közel hozzá,de nem is olyan messze. Pont jó. És elkezdek olyan hangerőn beszélni,hogy mindenki hallja,mégse kiabáljak. Pont jó az időzítés,nincsenek itt tanárok.

-Hé Kook-sshi! Buzikám! Sikerült bepasizni?-kérdem tőle gúnyosan,mire ő megáll és pár másik szemét gyerek elkezd röhögni,majd hasonló jelzőkkel illetni. Majd újra én beszélek.

-Sikerült már befeküdni valaki alá,vagy annyira undorító buzi vagy,hogy nem is akarnak inkább hozzád nyúlni?!-és itt találhattam el egy érzékeny pontot,mert így is könnyes arcára még sűrűbben kezdenek folyni az egyre csak nagyobbodó könnycseppek,lába pedig összecsuklik alatta. Nekem pedig kezd egy szúró érzés keletkezni mellkasomban.
Hirtelen Kook feláll és kirohan a főbejáraton,én meg már majdnem megfulladok a mellkasomban keletkező fájdalomtól. Nem az volt a terv,hogy én fogom rosszul érezni magam. Ennek nem így kellett volna lennie.

Ekkor pedig látom,hogy Hope enyhén könnyes szemekkel rohan ki az osztályunkból a mosdóba,majd pár perccel később egy szintén feldúlt Yoongi lép ki a termünkből.

Mégis mi történt?

___________________________________________

Sziasztok!
Tudom,hogy valószínűleg nem tetszik,hogy így fejeztem be ezt a részt,de ígérem sietek a következővel.
Egyébként meg,már nem kell sok ahhoz,hogy befejezzem ezt a könyvet,szóval írjátok meg kérlek,hogy inkább Namjin,Sope/Yoonseok,vagy egy újabb Taekook legyen a következő,mert mindegyikre van ötletem.
További kellemes napot!💜