Mr Szigorú

3. Kaj

Átöleltem a derekát, miközben felfelé sétáltunk a lépcsőn az emeletre és éreztem, hogy egész testében remeg. Csak remélni mertem, hogy az izgalomtól, és nem a félelemtől remeg.

Az utolsó pillanatban értem utol a bejáratnál. El kellett volna engednem, mert azzal, hogy nem engedtem el, megszegtem a saját szabályaimat, de a lánynak ma volt a születésnapja, ahogyan nekem is, és arra gondoltam, hogy ez nem lehet véletlen. Láttam, hogy hogyan nézett rám, miközben táncoltunk. És a vágy, amit a szép szemeiben láttam, az azt hiszem, elég jó indok volt arra, hogy megszegjem a szabályaimat. Ő lesz az én ajándékom ma este, én pedig az övé.

Azonnal megakadt rajta a szemem, amint belépett a klubba. Valószínűleg az álarca miatt, ami a híres velencei karnevált juttatta eszembe, és a fekete magassarkúja miatt, ami lélegzetelállítóan állt rajta. Kate Pinkerton néven jelentkezett be a recepción, de én biztos voltam benne, hogy csupán csak az alkalom kedvéért vette kölcsön ezt a nevet Puccinitől. Egyébként pedig Francios Marlem vendégeként szerepelt a listán. Sajnos nem tehettem meg, hogy felhívom Francois-t, mert a klub alapkoncepciója a legteljesebb diszkréció volt, és egy telefonhívással megszegtem volna egy újabb szabályt, de bíztam benne, hogy csupán idő és megfelelő módszer kérdése, hogy megtudjam ki is rejtőzik a titokzatos Kate Pinkerton álarca alatt.

Kevesen voltak ma este a klubban, bár még viszonylag fiatal volt az éjszaka. Az emeleten a legutolsó szoba volt az enyém, így el kellett sétálunk az összes többi szoba előtt. Az járt a fejemben, hogy ha tényleg igaz, hogy Miss Pinkerton először jár ilyen helyen, akkor bizonyára nagy hatással lesz rá az, ami a lépcső tetejére érve vár rá. Ahogy a Micsoda nő című filmben Edward vélekedett az operáról, én hasonlo a véleménnyel voltam a klubomról: az első találkozás a swinger klubbal eldönti, hogyan lesz tovább, az ember vagy megszereti, vagy megutálja. Ha tetszik, mindig szeretni fogja, ha nem, talán megtanulja méltányolni, de sohasem fog többé visszajönni.

Elengedtem a derekát, hogy megfoghassam a kezét, és hagytam, hogy ő határozza meg, hogy milyen gyorsan jutunk el a szobámig. Fogalmam sem volt róla, hogy vajon mennyire bevállalós, vagy épp tapasztalt szex terén, ám az emberismeretem azt súgta, hogy ő nem az a fajta nő volt, aki nagykanállal ette a férfiakat. Inkább tűnt romantikus alkatnak, mint maneaternek. Épp ezért semmiképp sem akartam semmire rákényszeríteni, nem akartam, hogy a szándékom ellenére rossz élményként maradjon meg az emlékezetében ez az este.

Csupán három ajtó volt nyitva a folyosón, de annyi bőven elég volt. A földszintről felszűrődő zene tökéletes háttérzajnak bizonyult és meglágyította a szobákból kiszűrődő szemérmetlen nyögéseket és egyéb zajokat. Úgy tűnt Miss Pinkerton nem volt teljesen biztos a saját lépéseiben, és nem csak a magassarkúja miatt. Az első nyitott ajtó mellett egyszerűen elsétáltunk, és ő csupán néhány pillantásra méltatta az odabent szeretkező édes hármast, ám a következő nyitott ajtónál már jóval lassabban haladtunk el. Az ágyon két férfi élvezte egymás társaságát, az egyikőjük keze ki volt kötözve az ágy rácsos támlájához, a másik pedig épp meglovagolta őt, rajtuk kívül még egy nő is tartózkodott a szobában, aki az ágy mellé állított fotelban ült, teljesen mezítelen volt, a combjait szélesre tárta és magát kényeztette.

Ahogy észrevett minket, felénk fordította a tekintetét és ránk mosolygott. Hallottam, ahogy Miss Pinkerton élesen beszívja a levegőt mellettem. Azt gondoltam, hogy meg fogunk állni, ám ő tovább sétált, egészen a harmadik nyitott ajtóig, ahol viszont a legnagyobb meglepetésemre elidőztünk néhány hosszú percet. Ebben a szobában voltak a legtöbben: egy férfi és egy nő, akik összeszokott párnak tűntek, még csak az előjátéknál tartottak, miközben másik hat ember figyelte őket. A nő csuklóit összekötözték, és kissé előrehajolva az ágy végében lévő oszlopnak támaszkodott, miközben a mögötte álló férfi a nadrágszíjával egymás után többször a fenekére csapott. A nő arcán fájdalom és gyönyör különleges keveréke látszott, ahogyan a nyögései is egyszerre hangzottak kéjesnek és fájdalmasnak. Miss Pinkerton váratlanul megszorította a kezemet, mire én kérdőn felé fordultam, de ő nem nézett rám, hanem lenyűgözve figyelte szobában történő dolgokat, a légzése kapkodóvá vált, a bőre forró lett az ujjaim alatt és elmúlt a remegése.