II./7.-Egy éve

828 30 0
                                    

2023.12.24.

Szenteste. Már megint. Miloéknál összegyűlt a csipet-csapat, mert az a legnagyobb ház. A fiúk felállították a fát, mi lányok pedig a házat díszítettük mindenféle csillogó-villogó cuccokkal. Persze, nekem elegem lett a díszítésből így elkezdtem sütni, főzni amit minden fiú észlelt, hogy valaki a konyhában tevékenykedik mert jó illatok voltak a házban. Peti mellém állt és készült lopni a mézeskalácsból de még időben rácsaptam egy kurva nagyot a kezére, mire fájdalmasan leült a pulthoz és engem kezdett el figyelni, amitől most is zavarba jöttem, hogy csak úgy néz engem ártatlanul miközben a szemei csillognak pusztán a jelenlétemtől.

Miközben díszítettem a mézeskalácsokat rendesen kiette a kezemből a szemeivel, így az első kész mézeskalácsot ketté törtem és a felét a szájához emeltem jelezve, hogy megeheti. Peti, mint egy kisgyerek megörült és kinyitotta a száját, hogy rakjam bele a szájába. Sóhajtottam egyet, hogy nekem kell megetetnem. Amikor beleraktam a szájába direkt megharapta az ujjam, így gyorsan elhúztam a kezem a szája közeléből és mérgesen figyeltem, ahogy jóízűen eszi a sütit.

-Haragszol? - kérdezte kiskutya szemekkel, mire megenyhült a mérges arc kifejezésem.

-Csak egy kicsikét. - fordultam el tőle egy sunyi mosollyal. A hűtőben pakolásztam mikor két meleg tenyeret éreztem a derekamon. Az illatáról rögtön felismertem, hogy biza' Peti áll mögöttem. Belehajtotta a fejét a nyakhajlatomba és elkezdte puszilgatni néhány helyen megszívni a nyakam miket sóhajokkal díjaztam. Persze ezt a pillanatot Milán és Manu zavarta meg.

-Kiolvad a hűtő! - szólalt meg először Milo, mire szúrós szemekkel néztem Őt.

-Legyetek tekintettel a szinglikre! - mutatott magára Mancsu, mire megforgattam a szemem.

-Nem a mi hibánk, hogy nem tetszik senki neked! - vágtam vissza, mire Manuel felkapott a vállára és elszaladt velem a kanapéig ahová le lökött és csikizni kezdett.

-Hagyd békén a csajom! - kiabált a konyhából Marics. Manut nagy nehezen lelöktem a földre a lábammal. Brúnó csak ártatlanul díszítette a fát.

-Ki rakja fel a csúcs díszt? - kérdezte a kezében tartva a nagy arany csillagot.

-Én!! - pattant fel rögtön a földről Manu, mint aki nem most törte ki a kezét ahogy lelöktem. Mint egy kislány feltette a csúcsra a csillagot és egy nagy vigyorral megveregette a vállát, mint aki jól végezte dolgát.

Az ajándékozás kábé 10 perccel azután volt, miután Manu megdicsérte magát. Mindenki alap dolgokat vett a másiknak. Így nem volt semmi különös. Jól telt az este, csak is kizárólag karácsonyi filmeket néztünk és közben ettünk, míg be nem aludtam Peti mellkasán fekve.

2023.12.31.

Kellemesen nyitottam ki a szemeim kora reggel - délben - míg meg nem ütött a felismerés, hogy 12 óra múlva új év és 1 éve együtt vagyunk Petivel. Magam mellé néztem, ahol az említett személy szorosan ölelte a derekam és még nagyba alszik. Csak néztem az álmodó arcát.

-Jó reggelt, kukkoló! - köszöntött még mindig csukott szemekkel, mire szerintem átváltott a bőrszínem pirossá az arcomon. Mikor Peti kinyitotta a szemeit és felnézett rám elnevette magát és jobban hozzám bújt.

-Nem röhög, együtt érez! - szóltam rá miközben a haját birizgáltam.

Kis idő múlva elővettem a telóm és beszéltem Miloval, hogy náluk tartjuk-e a bulit. Persze, hogy náluk mivel még mindig az a legnagyobb ház amiben el is férünk. Elújságoltam Petinek is a hírt, mit egy bólintással rendezett is még mindig a fejét a hasamba süllyesztve.

Ellenségek Vagy Szerelmesek? [Marics Peti ff.]✅️Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang