Hanma x Reader

255 15 8
                                    

Lassan 5 hónapja vagyok a Valhalla tagja,hála a testvéremnek,Kazutorának. Épp megbeszélést tartunk, mivel rajta akarunk ütni a Toman nevezetű bandán. Nagyon megfogják keserülni azt, amit velünk tettek.






- Gyere ide,Hanemiya nő változata! - legyintette kezét Hanma.

- Van nevem is te paraszt. Chh. - forgattam meg szemeimet miközben mellé léptem.

- Na szóval. Ez itt - mutatott rám - fogja vezetni az első csapatot. A többiek majd szabadon mozoghatnak. Tovább nem járattatom a számat,csináljatok amit akartok. - rekesztette be ezzel a gyűlést.

- Ez elég szűkszavú megbeszélés volt. Pocsék vezető vagy. - sétáltam utána,majd végre hajlandó volt rám figyelni. - Ja és amúgy még mindig van ám nevem.

- Aha,vettem. De most ha megbocsájtasz akkor én megyek,mivel sok dolgom van. Nem érek rá veled foglalkozni. - pöckölte meg a homlokomat,mire semmit tudóan figyeltem amint egyre távolabb kerül tőlem.

- A legrosszabbat fogtad ki hugica, gratulálok. - veregette meg vállamat Kazu,és elmosolyodott.

- Ezt meg hogy érted? Semmi szándékom nincs felé,csak idegesít hogy soha nem szólít a nevemen. - durcáztam be.

- Ha te mondod. - rántotta meg a vállát, végül elment a haverjaival hogy valakit szét verjenek.







Este nagyon hűvös volt, ahhoz képest hogy nyár van. - Egek, mikor borult fel ennyire az időjárás? - gondoltam magamba. Épp az ablakot készültem bezárni, viszont valaki kopogtatott és válaszomat meg sem várva nyitódott az ajtó.




- Kazutora..... ember hajnali kettő van. Nincs jobb dolgod mint hogy engem zaklass? - fordultam az illető felé, viszont ő nem a bátyám volt. - Hanma... te meg..?

- Neeem,nem Hanma. Mostantól Shuji Kazutora. - gúnyolódott rajtam, végül a hasára vetettem egy pillantást,ami iszonyúan vérzett.

- Veled mi történt te szerencsétlen? Ülj le az ágyra. Mindjárt jövök. - sóhajtottam fájdalmasan.



A fürdőhöz szedtem lépteimet,ahonnan elővettem az elsősegély dobozt,és visszamentem a sérült fiúhoz.


- Elmondod hogy már megint mibe keveredtél? - vettem elő közbe a fertőtlenítőt és letérdeltem elé.

- Kisebb nézeteltérés. - vette fel velem a szemkontaktust unottan. - Most amúgy egész jó pózba vagy.

- Szóval kisebb nézeteltérés,hát hogy is ne. Azért van tele kés szúrással a tested. - mordultam fel. A mondandója második részével inkább nem is foglalkoztam. Perverz állat. - Kik voltak?

- Mi az,nem tán aggódsz értem? - ekkor elvörösödtem akaratom ellenére is. Mivel csak az éjjeli lámpa fénye adott némi világosságot, ezért kétlem hogy ilyen sötétbe észre vette volna ezt rajtam.

- Chh,miket képzelsz? Azért kérdezem mert ha idáig követtek téged akkor minket is megtámadhatnak.

- Nem követtek mert kinyírtam őket. - hajtotta hátra fejét,míg két kezével az ágyon támaszkodott. - Áu! Ez fáj!

- A nagy Hanma nem bír ki egy kis fertőtlenítő szert. Ezt nyílvánosságra kell hozni. - poénkodtam rajta, azonban egy röpke pillanat alatt az arcomnál termett.

- Na mi van kislány,elszállt a bátorságod? - fürkészte tekintetemet.

- Álmaidban. - toltam el magamtól az arcát és folytattam tovább a tisztogatást. Nekiláttam a kötözésnek a dereka körül, ekkor viszont véletlenül megcsúszott a lábam,ezáltal rádőltem a fiúra.

- Ez vicces. - kuncogott fel. - Mostmár nem csak elméletileg,hanem gyakorlatilag is belém estél. - segített fel.

- Le lehet szállni a fellegekből Mr. Én vagyok a világ ura. - mondtam hangosabban, mivel kezdett nagyon kihozni a sodromból. Baszki,Kazutorát nem kéne felkelteni...

- Egyenlőre a Valhalla ura,de ha szeretnéd akkor a te urad is lehetek. - mosolyodott el kajánul,majd nyakamra simított és megcsókolt. Először nem viszonoztam mert teljes sokkot kaptam a tettétől. Végül viszonoztam a csókját és vörös fejjel váltam el tőle.

- Hanma...öhm... Azt hiszem szeretlek.. - fordítottam oldalra a fejemet,mert eléggé zavarban voltam.

- Van egy olyan érzésem hogy ezt nem csak hiszed. - csókolt meg ismét. - Egyébként én is szeretlek. - ölelt magához,végül elláttam őt, mivel menet közbe másra terelődött a téma.



Reggel arra ébredtem hogy a karján fekszem,míg másik kezét a csípőmön pihentette. A bátyám minden szó nélkül nyitott be a szobámba. A szívem majd kiugrott a helyéről,mert rossz vége lesz hogy Hanmával lát meg egy ágyban. Amennyire perverz ez is, félreértené a helyzetet.






- Tehát csak idegesít hogy nem szólít téged a neveden,ugye?

- Halkabban,mert ez a gyökér felfog kelni. - próbáltam csitítgatni,de esélytelen volt.

- Szóval mostmár gyökér is vagyok? Ezt rossz hallani. - puszilta meg nyakamat a mellettem fekvő.

- Te mióta vagy fennt? - ugrottam hatalmasat az ágyba,mert megijedtem.

- Amióta az ott berontott. - mutatott Kazutora felé.

- Jól van,már itt se vagyok. - forgatta meg szemeit és kiment.

- Ha ma valamivel felcseszed az agyam, akkor ne reménykedj hogy holnap képes leszel járni. - vette fel a pólóját,majd az ajtó felé tartott.

- Várj már! Ezt hogy érted? - állítottam őt meg, mivel magyarázatot akartam.

- A fantáziádra bízom. - puszilta meg homlokomat, végül elhagyta a lakást.



-----------------------------------------------------------------------

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

-----------------------------------------------------------------------

Na szóval,itt lenne az első rész. Remélem tetszett😊 Kicsit rövid lett,ne haragudjatok😅 Igyekszem majd valahonnan ihletet meríteni a többihez,és írjatok nyugodtan hogy melyik karakterről olvasnátok szívesen❤️

2023.08.02.

Tokyo Revengers OneshotWhere stories live. Discover now