- Takemicchi te már megint mi a jó istent csináltál? - kérdezte tőle Takuya idegesen,mivel látta a szőkén hogy titkol valamit.
- Én? Semmit. Izé....mennem kell mert Hina már vár. - sietett volna el,azonban Akkun a fiú pólójának a nyakrészénél fogva vissza rángatta.
- Szépen itt maradsz és elmondod hogy mit csináltál!
- Hát az úgy volt hogy.... Yn-chan inkább magyarázd el te nekik. - sütötte le szemeit.
- Ahh,már megint az én nyakamba zúdul minden. Jól van,elmondom. A bőgőmasinánk rendezni akar egy harcot Kiyomasával.
- Ennyire halál vágyad van? - méregette őt végig Akkun.
- A válasz elég egyértelmű. De mégis miért csinálod ezt? - kérdezte tőle Takuya aggódva.
- Megvan rá az okom. Többet sajnos nem mondhatok. Viszont ha sikerül őt legyőznöm, akkor minden megfog változni. - ekkor már én sem értettem hogy miről hablatyol.
Mivel ő elmondása szerint elment Hinatával találkozni, ezért hárman maradtunk. Végtére is egyikünk sem akart haza menni, ezért az egyik parkba mentünk sétálni.
- Szerintetek lesz esélye Kiyomasa ellen? - szólalt fel a barna hajú fiú.
- Biztosan nem. Gondolj csak bele. Az a srác egy állat és ráadásul a Toman tagja. A legyőzhetetlen Mikey bandájába tartozik. És ennek ellenére felteszel egy ilyen hülye kérdést? - húztam fel szemöldökömet,amire a mellettem sétáló fiú belátta hogy nekem van igazam.
- Én hiszek benne. - válaszolta az ellenkezőjét Akkun. - És miután győzelmet aratott beállítom a séróját. - mosolyodott el.
Egész délután a parkban voltunk. Ötletelgettünk kicsit a szőkéről, viszont nem igazán jutottunk semmire. Mivel kezdett sötétedni, ezért mi Takuyával haza mentünk, viszont Akkun azt mondta hogy ő még marad pár órát, mivel nem akar haza menni a családi dráma miatt,és hogy az egész éjszakát valószínűleg itt akarja tölteni. Sokáig győzködtük arról hogy jöjjön át valamelyikünkhöz,azonban hasztalan volt. Megkell vallanom, nagyon sajnálom őt. És miért ennyire makacs? Bármelyikünkél aludhatna,erre fel a parkba akar maradni. Sosem fogom őt megérteni. Annyira önfejű.
- Szia anya! - köszöntem neki mikor átléptem a küszöböt.
- Szia! Hát te? Olyan letörtnek nézel ki. Baj van?
- Semmi komoly,csak az egyik barátom. Mindegy,nem untatlak ezzel. - húztam számat oldalra.
Mint mindenkinek,nekem is van egy rossz szokásom. Ha stresszes helyzetbe vagyok, akkor a nyakláncommal szoktam babrálni amit még apámtól kaptam mielőtt elhagyta volna az élők sorát. Most viszont amikor kezemet a mellkasomra helyeztem,észre vettem hogy nincs meg a medálom.
- Anya,nem láttad a nyakláncom? - estem kétségbe.
- Nem kicsim. Pedig tudom hogy mennyire szoktál rá vigyázni. Rajtad volt ma?
- Igen. Ha jól emlékszem akkor a.... - merengtem el a helyszíneken. - Vissza kell mennem. Nemsokára itthon leszek. - rontottam ki a lakásból és a parkba mentem, ahol érdekes módon senki sem volt. Még Akkun sem.
Keresgélni kezdtem a padokon, viszont ott nyoma sem volt a tárgynak. Mivel elég sötét volt, ezért alig láttam valamit. Nagyjából az összes létező négyzetmétert végig fésültem,de értelmetlen volt. A síró görcs folytogatott, amikor fülemet egy ismerős hang csapta meg.
- Ezt keresed? - ekkor hátra pillantottam. Akkun állt immáron előttem a nyakláncommal a kezében.
- A medálom. - könnyebültem meg. - Köszönöm! - vettem volna el a kezéből, viszont elrántotta előlem.
- Mondtam én olyat hogy vissza adom? - húzta fel kérdőn szemöldökét amin ledöbbentem.
- Ugyan már. Ne szivass! - nyúltam ismét a tárgy felé,és ismét megakadályozta hogy elvehessem.
- Fordulj meg Yn! - foggalmam sem volt ezzel mi a célja,de tettem amit kért. Közelebb lépett hozzám,és nyakamba tette a szeretett láncomat.
Kivettem alóla a hajamat,bár amíg én ezzel szerencsétlenkedtem, addig ő átölelt hátulról,és kezeit a hasamon helyezte el,majd fejem tetejére adott egy puszit.
- Akkun? - jöttem zavarba a tettétől,miközben maga felé fordított.
- Máskor vigyázz rá jobban! Ha a nyakláncodra képtelen vagy vigyázni akkor a szívemet hogyan bízzam rád? - mosolyodott el,majd lágyan megcsókolt.
- Váratlan pillanatban adtál nekem vallomást mit ne mondjak. De jó helyen lesz a szíved. - néztem szemeibe boldogan,vegül megöleltem őt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
