- Kisaki az isten szerelmére, legalább ne legyél láb alatt! - ordítottam a fiúra, mivel éppen harcoltunk és szépen fogalmazva inkább hátráltatott engem mintsem az előnyömre lett volna.
- Aki itt útban van az te vagy,szóval be lehet fogni! - mentett meg közben engem az egyik ellenfelünktől.
- Ahelyett hogy egész nap szívjátok egymást vérét,inkább segítsetek. - mordult ránk Hanma,mi pedig egy szemforgattásal jeleztük hogy oké.
20 perc elteltével kifulladva estünk össze,győzelmet aratva. Mivel semmiképp sem tudtam felkelni, ezért kinyújtottam a jobb karomat,hátha segít valaki.
- Gyere te szerencsétlen. - szólt hozzám Tetta. Hirtelen lendületből felhúzott,ami miatt épphogy nem kitépte a karomat a helyéről.
- Normális vagy? Ez fájt. - simogattam az előbb meghúzódott testrészemet.
- Chh, gyenge vagy. - húzta száját gúnyos mosolyra. Éppen fejbe akartam őt rúgni, azonban valaki elkapta a lábamat és a földre estem.
- Borzalmas vagy,de tényleg. Segít neked valaki és támadással köszönöd meg. - nézett le rám a felhőkarcoló,majd nagy nehezen feltápászkodtam. - Rosszabb a modorod mint nekünk,ami jelentős mértékben baj.
- Értem mire megy ki az egész. Az ő pártját fogod,ugye Hanma? - vetettem rá szúrós pillantást.
- Te mondtad,nem én. - gúnyolódott rajtam, végül ott hagyva őket, utamat Kazutorához vettem,akit ilyenkor egy elhagyatott romhalmaznál szoktunk megtalálni.
- Nicsak kit sodort ide a szél. - pillantottam rám a fiú. - Mi az,Hanma megint felkúrta az agyad? - közben kezével megpaskolta a mellette lévő beton tömb felületét,ezzel jelezve hogy üljek le.
- Talált süllyedt. De azzal az átkozott pápaszemű felfújt puffaszkodó hólyaggal nagyobb gondom van. - fontam magam előtt össze karjaimat,mire a szőke tincses fiú kérdőn felhúzta egyik szemöldökét.
- Ohh,szóval Kisaki ismét alakított. - mondta mindenttudóan. - Figyi,ma elmegyek Hanmával meg Kis...
- Ki ne mondd a nevét! - parancsoltam rá.
- ...Meg a pápaszeművel az egyik közeli bárba. Ha van kedved akkor gyere velünk. Hátha részegen jobban kijössz a srácokkal. - állt fel és épp távozni készült.
- Nem fogok menni de köszi az ajánlatot. - döntöttem hátra fejemet,és az eget kezdtem kémlelni.
- Azért üzenetbe elküldöm a címet ha esetleg meggondolnád magad. - szavai befejeztével már itt sem volt.
Este elvégezve a szokásos rutinjaimat,a telefonomat kezdtem el bámulni az ágyon fetrengészve. Vagyis a címet amit Torától kaptam.
- Ahh, egyszer élünk. - ezzel a tudattal álltam neki készülődni.
Nagyjából 1 óra múlva sikeresen elkészültem,és elmentem arra a helyre. Viszonylag hamar bejutottam a nagy tömeg ellenére. Amint megpillantottam a bár pultot,helyet foglaltam az egyik széken és megvártam amíg a dolgozónak lesz rám ideje. Bár gondolom ez még néhány percig elfog tartani, mivel szinte fél Tokyo összegyűlt egy épületbe.
- Egy vodka narancsot kérnék. - előzött be egy ismerős hang,aki megállt mellettem,mivel a szemem sarkából figyeltem őt,bár mivel sötét volt, ezért lövésem sem volt hogy ki lehet az. - A hölgynek pedig ugyan ezt kérném. - amint felé fordultam,Kisakit véltem felfedezni.
- Kössz vagy ilyesmi. - feleltem neki unott hangnembe.
- Van mit. Tokyo egyik legdrágább szórakozóhelyén vagyunk,szóval nem ajánlom hogy ezek után lekezelően merj velem beszélni.
- Mit nem mondasz,chh. Te hívtál meg. Szóval nem az én bajom. - nézegettem körmeimet,ezzel figyelmen kívül hagyva őt.
Miután kellőképp ki szócsatáztuk magunkat,az idő múlásával már totál részegek voltunk a másik két sráccal együtt.
- Asszem hánynom kell. - rohant a mosdó felé Hanma,amin jót nevettünk.
- Én meg kimegyek friss levegőt szívni. Túl meleg van bennt. - értesítettem a fiúkat.
A kijárat előtt ahol egy árva lélek sem volt,leültem a betonra,ami nagyjából 50cm magas lehetett. Amint abba maradt a szédülés, valaki egy egyszerű mozdulattal átvette a helyemet és magával szembe az ölébe ültetett.
- Te meg mit művelsz? - húztam fel kérdőn szemöldökömet.
- Azt amit józanon biztos megfogok bánni. - túrt bele a hajamba Kisaki,és mire kettőt pisloghattam volna,nyelve már a számba volt.
Mivel nem voltam beszámítható állapotba, ezért végig simítottam mellkasán,amire felmordult. Elkezdtem kigombolni az ingjét, viszont a kezemet egy szemvillanás alatt elvette onnan, ezzel megszakítva teendőmet.
- Ezt majd inkább folytassuk nálam. - rángatott el a helyről,mit sem foglalkozva a barátainkkal akik azt sem fogják tudni hogy hol vagyunk.
- Ti meg hova mentek? - ordított utánunk Kazutora,aki Hanmát próbálta járóképességbe tartani.
- Ne rontsd el az estémet Hanemiya. - fordult hátra a mellettem álló,aki még mindig a kezemet fogta.
- Szóval egyéjszakás? - röhögött Hanma,akinek szívesen behúztam volna most is egyet.
- Kuss paraszt! - rivalltam rá,majd mit sem foglalkozva azzal a kettővel,Kisaki házához vettük az irányt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Köszönöm a pozitív visszajelzéseket🥰 Nagyon örülök hogy sokatoknak tetszik a könyvem<3 Bevallom hogy ebbe a könyvbe méginkább nem mertem belekezdeni mint az eddigiekbe,de így utólag belegondolva nem bántam meg. Továbbra is jó olvasást kívánok hozzá!❤️
