Minden egy egyszerű küldetéssel indult, ami aztán veszélyessé vált. Valentine csapdát állított nekik egy elhagyatott gyárépületben, és erős védőbűbájjal zárta le a helyet, hogy senki se tudjon a segítségükre sietni.
- A varázslatot egyetlen boszorkánymester sem lenne képes hatástalanítani... egy kivételével - tette hozzá egy gúnyos mosollyal.
- Mit akarsz tőlünk? - kérdezte ingerülten Jace.
- Nos, erre végtelenül egyszerű a válasz. Magnus Bane. Az a boszorkánymester erősebb a többinél. Veszélyezteti a küldetésem - válaszolta Valentine fenyegetően.
- Ezt meg hogy érted? - kérdezte dühösen Alec.
- Te vagy Alec Lightwood, igaz? Akkor te kellesz nekem - két Kör tag megfogta Alec-et, és Valentine elé vonszolta.
- A helyzet nem bonyolult. Elmondod, hol van a boszorkány, és elengedlek titeket - szabta meg a feltételeket.
- Ki van zárva - vágta rá azonnal Alec.
- Sejtettem, hogy ezt fogod mondani - Valentine előhúzta a szeráfpengéjét és egyenesen Alec torkához szorította. A többiek kétségbeesetten kiáltottak utána.
- Még mindig nem szeretnél beszélni? - kérdezte egy gonosz vigyorral Valentine.
- Menj a pokolba - válaszolta dühösen Alec.
- Képes lennél meghalni egy mocskos alvilágiért? - nevetett fel. - Csak áruld el hol van, és elengedlek.
- Hogy megölhesd? Soha - jelentette ki magabiztosan Alec. Valentine ösztönzésképp végighúzta a szeráfpengét az árnyvadász karján. Alec fájdalmában felkiáltott.
- Hol van a boszorkány? - tette fel ismét a kérdést.
- Tőlem aztán nem tudod meg - Alec inkább meghalt volna, mint hogy elárulja Magnust. Valentine erősebben nyomta a torkához a kardot.
- Alec, kérlek mondd el neki - könyörgött Jace.
- Nem tehetem, akkor megöli. Nem hagyom, hogy bántsa. Sajnálom Jace - pillantott parabatai-a felé Alec. Valentine megunta a csevegést, és felemelte a szeráfpengéjét, hogy Alec mellkasába döfje, de valami megállította.
- Itt vagyok, te gyáva féreg - bukkant fel Magnus Valentine háta mögött. Könnyedén feloldotta az épületet védő bűbájt. Varázslatával lefogta a férfi kezeit, hogy távol tartsa Alec-től.
Alec biztonsága érdekében nem támadta meg, ami Valentine-nak is feltűnt, mert gúnyosan elmosolyodott.
- Általában szépnek tartom a szerelmet, de ez gusztustalan - jelentette ki undorodva. - Hagytad, hogy beszennyezze az angyalvéred. A népünk szégyene vagy.
- Mégsem engem akar elfogni a Klávé. Nem tartozol közénk, nem vagy árnyvadász. Te csak egy szégyenfolt vagy a történelmünkben - jelentette ki Alec.
- A szégyen az, amit te művelsz ezzel az undorító torzszülöttel.
Alec nagyon dühös lett. Kirúgta Valentine kezéből a szeráfpengét, Magnus pedig varázslattal a helyén tartotta a férfit, amíg Alec távolabb került tőle. A Kör tagjai megindultak Magnus felé, de mindegyikük holtan esett össze előtte.
- Én vagyok az Árnyvilág legerősebb teremtménye. 800 év alatt soha senki nem tudott még bennem kárt tenni. Komolyan azt gondoltad, te képes leszel rá? Milyen naiv gondolat - Valentine a falhoz szorítva találta magát, aztán megjelent mögötte egy portál, és eltűnt benne. - Mostantól a Klávé gondja - jelentette ki elégedetten Magnus, aztán Alec-hez rohant.
- Megsérültél? Fáj valamid? Mutasd - Alec karján és nyakán csúnya vágások voltak. Magnus azonnal meggyógyította.
- Miért nem mondtad el, hol vagyok? - kérdezte idegesen Magnus.
- Soha nem árulnálak el - Magnus erre már nem válaszolt, legalábbis nem szavakkal. Inkább magához húzta az árnyvadászt, és megcsókolta. Alec boldogan viszonozta.
