A Magnusszal való első találkozás mindenkiből másfajta érzéseket váltott ki. Izzy imádta, szerinte a boszorkánymester nagyon vagány, Clary szerint megbízható, Jace enyhén szólva nem volt elájulva tőle és akkor ott volt Alec, aki pedig... teljesen össze volt zavarodva. Magnus állandóan flörtölt vele, de a fiú nem értette a célzásokat.
– Érdekes napunk volt, nem? – mosolygott Izzy a többiekre, miközben az Intézet felé sétáltak.
– Ezt még fel kell dolgoznom – válaszolta Clary.
– Nem tudom, mit szed a csávó, de jobb lesz vele vigyázni – jegyezte meg Jace.
– Ugyan már, tök aranyos. Csak azért hisztizel, mert nem sikerült lenyűgöznöd – Izzy válaszára még Alec is elmosolyodott.
– Az egy arrogáns fasz. Nem is értem, miért kértünk tőle segítséget – bosszankodott Jace.
– Alec, neked mi a véleményed? – kérdezte nevetve Izzy.
– Hagyjuk – ennyi volt a válasza.
– Ne már, teljesen odáig van érted. Nagyon cukik lennétek együtt – ábrándozott Izzy.
– Veled valami nincs rendben – rázta a fejét Alec.
– Valld be, aranyos és dögös. Tetszik, csak tagadod – Izzy válaszára Clary egyetértően bólogatni kezdett.
– Ha ezt mondanám, hazudnék – Jace felnevetett parabatai-a megjegyzésén.
– Inkább csak sértené azt a fene nagy büszkeséged, ha beismernéd – szólalt meg Clary is. Izzy erre átkarolta a lány vállát, és kuncogva beszélgettek tovább. Ők nagyon élvezték a fiúk szenvedését.
– Ne is foglalkozz velük. Végül is csajok – pillantott a két lányra Jace.
– Tényleg jól néz ki, de ezt biztos nem fogja hallani tőlem – mosolyodott el Alec.
– Izzy vagy Magnus? – kérdezte vigyorogva Jace.
– Egyikük sem – jelentette ki Alec.
