the apartment

5.

                  ✧༝┉˚*❋ ❋*˚┉༝✧

Reggel végre nem vagyok másnapos, és egész korán fel is kelek a puha ágyamból. Csinálok a fiú családomnak egy kis reggelit és felkeltem mindegyiket.
-Reggeliiii-üvöltök át az egész házon
-az anyádat Anne -ordibál valamelyik fiú nekem a szobából.
Tíz perc múlva már felöltözve jönnek ki enni. Meglep, de Nick is.

-jó reggelt te mikor értél haza Nick? -lök bele egyet a vállába Cody. Engem is érdekel a kérdés, régen mindig felkeltem az apró zajokra is viszont tényleg nagyon csendes lehetett.

-nem tudom. Én nem kérek semmit. -úgy megy el mellettem, hogy rám sem néz. Tegnap még az ajkai az én ajkaimon voltak, most pedig...

-Anne! Üvöltött fel Chris. Valamikor kijöhetett a szobából, és a hátam mögé osont. Jól rám hozta a frászt. A szívem vagy kétszázzal ver

-hm?. - neked ki van szívva a nyakad. Ki volt az ? -kérdezi perverz mosollyal az arcán, és rá teszi a kezét a nyakamra

-valami random faszi a buliról-mondom Nickre sandítva, aki éppen vette fel a futócipőjét

-hű és történt több is ? - kérdezősködik Chris tovább.- nem. És hagyjál ezzel tudod mi a véleményem erről.

-Hát Anne, lassan újra szűz leszel. De komolyan lassan két éve nem volt senkid. De még egy rohadt egyéjszakásod se. -mondja Chris.
-najo, fejezd be! Ne teregesd ki a magánéletem- ordítok, amikor észre veszem hogy mind a három fiú engem figyel.

Nickre nézve azt láttam hogy felvonja rám a szemöldökét, és szemforgatással kimegy. Elnézve Mollyt is vitte. Szegény kutya pár nap alatt izmosabb lett mint velem egy év alatt. Nem tudom mi lett velem, de folyton rá gondolok. Ahogy a keze a nyakamon, aztán a szája... *ELÉG* Holnap iskola, és én tartom mr. Thomas helyett az első négy órát. Szóval felkészült leszek, és sajnos az egész napom erről kell hogy szóljon. Szóval semmi pasi, semmi Nick. Nem hagyhatom hogy bármi elvegye a figyelmem a jövőről.

Estéhez érve, a fiúk eltűntek, és csak én voltam. Kihasználtam végre, és fürdés után, egy sortba és egy toppba kiülten tv-t nézni. Molly mellettem alszik. Valami gyilkos elmék ment. Izgalmasabb mint gondoltam. Kezemben egy pohár fehér édes bor van, szeretem ezt a nyugodt, unalmas életemet. Amióta itt vannak a fiúk, igaz ez csak három nap, de nagyon sok minden történt. És Nick.. hát. Ő volt, és kész. Megtörtént. Se ő, se én nem akarok róla tudomást venni. Elég fáradt vagyok így estére. Két nap buli, és most egész nap tanulás. Annyit vettem észre hogy behunyom a szemem, a bor a kezemben hála istennek stabil szóval az nem borul ki.

-Nick szemszöge-

végre haza érek, teljesen sötét a ház. A fiúk még biztosan edzenek. Beljebb lépve, látom hogy egy kis világítást ad a tv. Gondolom bekapcsolva hagyták. Megyek és kikapcsolom. Lassan, hosszú lépteimmel odasétálok, és látom hogy Anne fekszik ott. Bor a kezébe, és édesen szundít. Megolvad tőle a szívem. Túl fiatalnak tűnik így, és gondtalannak. Olyan szép. Legszivesebben ágyba vinném, hogy végig pisziljam az egész testét.
A bor elkezd kiesni a kezéből, ezért gyorsan elveszem tőle de erre kinyitja a szemét, és világoskék íriszei megtalálnak.

-Nick-ül fel ijedten.

-igen hercgnőm?- mondom neki lágyan. Az ördögbe, úgy viselkedek mint kibaszott Romeo abban a szar könyvben.

-ne hívj így. - nyafogja.

-gyere, fáradt vagy- gyorsan felkapom a kanapéról, hogy ne tudjon akadékoskodni, és hercgnő fogásba beviszem a szobájába. Az én vendégszobám mellett van. Sokszor hallottam ahogy szitkozódik, és mocorog a szobájába.
Álmosan néz rám, majd rá hajtja fejét a mellkasomra. Beviszem a szobába, és gyengéden leteszem az ágyra. Ő a kezemet vissza rántva oda húz magához. Közel kerülünk egymáshoz, a szám 2 centire van a szájától. Meg akarom csókolni. Kurvára. Érezni az édes ízét, és belemélyeszteni a fogam azokba a húsos ajkaiba. Bele nézek a szemébe, és próbálkozom, én komolyan próbálom esküszöm mindenre, hogy ellen akarok állni. De muszáj. A számat rá tapasztom az övére, és gyengéden csókolom, mindenem bele teszem a csókunkba. Fura vele ennyire gyengéden bánni. De nem is tudok máshogy, ő a mindenem, a rögeszmém amióta megláttam. És most megadom neki akit megérdemel. Mert megérdemli. Nem tudok vele úgy viselkedni mint mással. Olyan finom az íze. Édes bor, és Anne íz. Tegnap óta vágyom újra a csókra. Ahogy a csók elmélyül, megfogom a derekát, befekszem mellé a hatalmas ágyba, és hozzá nyomom magam. Anne kélyesen bele nyög a számba. Bele harapok az ajkaiba, nyelvem mindent felkutat a szájában. Elkeztem mindenhol megérinteni. Ezúttal gyengéden. Simogatom, és nem akarom abba hagyni. Soha. De kurvára nem kéne ezt csinálnom. Hírtelen abba hagyom, és felállok az ágyról