the apartment

33.

                  ✧༝┉˚*❋ ❋*˚┉༝✧

-Nick szemszöge-

Miután haza mentem a bálról, a sötét lakásom is világosnak tűnik, mintha a szürke világom újra színes lett volna. az irodában történtek miatt. Anne nem akarta hogy ott hagyjam, és ha nem állok le talán... bármi lehetett volna. Látszott rajta hogy nem bánta meg azt ami ott történt és én hülye pedig leálltam. 
*jól tetted*- súgja a tudatalattim. Pontosan jól tudom hogyha akkor megdugom Annet, a méltóságom is oda veszett volna. Anne elvileg "Boldog" párkapcsolatban él, ahogy azt nekem Chris is elő adta egy éven keresztül. Vagy talán, csak távol akarta tőlem tartani Annet? Ezért mondta ezt? Mikor ott voltam, látszott hogy nem szereti Dant, sőt egyenesen kellemetlenül érezte magát mert ott volt. Szinte maximálisan biztos vagyok abban hogy Anne nem azért volt ennyire kiéhezett és vad mert megkapja azt, ami neki jár.
Egyből feléledt a testem a gondolattól ahogy Anne kélyesen nyögött tőlem, ahogyan régen és lábai szinte egyből megremegtek. Minden porcikáját ismerem, és tudom senki sem tudja kielégíteni úgy, ahogy én.
Teljesen elöntött a forróság az emlékektől, így rohanok hogy hidegvíz alá álljak, hátha lenyugtatom a bennem ébredező, és  kiéhezett vadállatot aki a nehezen megszerezhető, édes kis gazellára vágyik.
Miután kiszállok a zuhany alól és felöltözök, a nap lassan teljesen felkel, a narancsos színeket felváltotta a kék ég, a város felkel, messziről már hallatszódnak az autósok dudái, és pár kerékcsikorgás. Az éjszaka nem sikerült aludnom, és úgy gondolom rá is érek még erre. Jelenleg inkább egy ember érdekel a világon most.

Egy kissebb, rozsdás garázskapun lépek átt, és megpillantom a barátomat ahogyan az autóját szerelgeti ami talán egyszer még menni is fog. Szép autó, egyetlen vagyona és kincse persze Caty mellett.

-Szia haver- mondom neki, ő pedig ijedten felemeli a fejét, közben beleütötte az autó visszapillantó tükrébe, amin én jót kuncogok.

-Baszki Nick ne ijesztegess- -nevet és fájdalmas arcal dörzsöli meg a feje búbját. -Mi újság? Hogy hogy benéztél ?-fogunk erősen kezet egymással

-Hát, gondoltam rá pillantok a vőlegényre  és megkérdezem tőle mikor akar legénybúcsút

-Nem igazán akarok, kinőttem már ebből. Amúgy is tiszta stressz vagyok az esküvő miatt. Nincs sok kedvem ehhez most.-vakarja meg a kezét idegesen. Megpróbál lebeszélni de tudja hogy nem fog össze jönni. Pár nappal ezelőtt kivettem egy szabadságot és hálás voltam Annenek hogy meg is engedte. Chrisnek is elintéztem és Cody pedig ma érkezik a városba hogy eljöjjön velünk. Az ünnepeltnek, meglepetésből akartam szólni.

-Ilyen nincs. Ma lesz, este találkozunk nálam- vigyorgok rá

-Nem, Nick. Megbeszéltem Catyvel hogy ő sem megy lánybúcsúra. -húzta a száját, mintha félne a jegyese véleményétől.  Chris soha sem volt az a nagy kavarógép, leginkább mi vittük neki oda a lányokat hogy ismerkedjen velük, ő pedig szívélyesen elküldte őket. Ha pedig kapcsolatban volt, hűséges kiskutyává alakult át aki mindent megtesz a szeretett lánynak.

-Annyira... nős vagy. És unalmas, legyszi haver ne csináld ezt- ütök bele a vállába. - Akkor egy sör! Csak egy !- mondom, közben felmutva egy ujjam. Chris nagyot sóhajtott, és lassan bólintott.

-Ez is kész!- össze csapom a tenyerem, és mosolygok egy nagyot.

-Anne elenged holnap ?- vonja fel a szemöldökét.

-Egy sörtől még nem lesz bajom- kacsintok. - De igen, ujjaim köré csavarom - vonom meg a vállam mire Chris csak idegesen néz rám.  Tudom mi a velemenye erről az egészről.