Mutated(Jikook)(Befejezett)

Part 17.

-'Kihagyott egyet a szíved, és leállt a légzésed, mert milyen gyönyörűek voltak? Akkor gratulálok barátom!! Szerelmes vagy!!-'

-"Nem Nem Nem Nem!! Nem tudok beleszeretni abba, akit utálok!!" Jungkook az ágyára dobta a telefonját: "Megőrültél Jeon Jungkook!! Fogd meg magad!!" szidta magát és megrázta a fejét, hogy megszabaduljon az ilyen gondolatoktól.

Mély levegőt vett, felállt, és a szekrényéhez lépett. Kinyitotta az ajtót, és üresnek találta.

Összeráncolta a szemöldökét, alaposan megnézte, és még mindig ott találta a fegyvereit, de annyira biztos volt benne, hogy tegnap este nem tisztította meg. Gyorsan inget és nadrágot vett fel, és kirohant a szobájából, összeráncolt szemöldökkel, és visszatért a hideg arckifejezése.

-"WINNY!!!" – kiáltotta, és megdöbbentette Noonáját, aki még mindig az étkezőasztalon ült. Felkelt, kicsit megijedt attól, hogy mitől lett ilyen mérges Jungkook.

-"Ki a fasz nyúlt hozzá a szekrényemhez??!! Mondtam, hogy ne nyúlj hozzá az engedélyem nélkül!!" Winnyre meredt, akinek elkerekedtek a szemei, és rájött, hogy a lány megfeledkezett erről, és hagyta, hogy Jimin megtisztítsa.

-"K-Kook... v-valójában... J-Jimin-"

Jungkook összeszorította a fogát, és sötét szemekkel elindult a bejárati ajtó felé. Winny gyorsan odarohant hozzá, és megfogta a karját, hogy megállítsa, és Jimin háza felé rohanjon.

-"FŐZÉS!! ÁLLJ!!"

-"KIK A FENNE SZERINT AZT, HOGY MEGÉRINTSE A SZEKRÉNYEMET??!! HÁ??!! CSAK AZÉRT, HOGY ITT HAGYJUK A HÁZUNKBAN, NEM AZ ENGEDJÜK, HOGY AZT CSINÁLHAT, AMIT AKAR!! CSALÁDUNK TAGJA-"

-"Ő A JUNGKOOK CSALÁDUNK TAGJA!!! АССЕРT! MÁR MINDENKINEK MÁR!!" – kiáltott vissza Winny.

Jungkook gúnyolódott: "Te nem is tudsz róla semmit!!! Mi van, ha egy kibaszott mocskos családhoz tartozik..."

-"NEKI NINCS CSALÁDJA!!!"

Winny ismét kiabált, Jungkookra dühösen nézett, amitől abbahagyta." Árva!! 17 éves, de még azt sem tudja, kik a szülei!! Egy árvaházban élt Busanban ennyi éven át!! Soha nem volt egy barátja, mert mindig zaklatták, hogy olyan kicsi, mint egy lány!! Ezért volt mindig egyedül!! Mindig!! - elhallgatott, még mindig Jungkook szemébe nézett, ami most arra kérte, hogy folytassa.

-"Amikor 17 éves volt, végre lehetősége nyílt arra, hogy elhagyja az árvaházat, és egyedül éljen. Úgy döntött, itt kezdi az újat. Szerencsére kapott egy kis pénzt a gondozójától az árvaházban, és most táncleckéket ad. ennek a környéknek a gyerekeknek a megélhetésért." A nő felsóhajtott.

-"Mit tudsz még arról a szegény gyerekről? Ez még mindig nem elég ahhoz, hogy szeresd és esélyt adj a családra??" - fejezte be, miközben továbbra is Jungkook szemeit nézte, ami most megtelt egy kicsit, csak egy kicsit szánalommal, de még mindig összevont szemöldökkel.

– Honnan tudsz róla ennyit? – kérdezte Jungkook, és másfelé nézett.

Winny csak kuncogott: "Tudod, nagyon szeretett volna beszélni. Beszélj valakivel, és vedd le minden fájdalmát a válláról. Szerencsére én, James és Sia ott voltunk. Őszintén szólva, ő is nagyon szeretett volna beszélni veled. nagyon érdekesnek talált.A barátjává akart tenni,de mindig hideg voltál vele.Elmesélte nekünk a történetét,miközben te a szobádban szorgoskodtál mint mindig.Egyébként...mikor is ülsz vele mi Jungkook? Úgy viselkedsz, mint egy idegen a saját családodban, miközben ő valójában velünk ült, beszélt velünk, időt szánt ránk, és ezért... ő a család." - mondta határozottan, majd elindult a konyhába, és hozott egy kis ételt egy edényben.

Átadta az edényt Jungkooknak, aki zavartan nézett rá. "Most ahelyett, hogy mérges lennél, menj és köszönd meg neki, hogy kitisztította a ruháidat és a szekrényedet. Menj! Húúú!!!" – mondta, és kilökte Jungkookot a házból.

Jungkook csak sóhajtott és elindult a szomszédja háza felé. Kicsit szomorú volt Jimin történetének ismeretében. Ő és Winny néhány éve egy repülőgép- balesetben veszítették el szüleiket. Tehát tudta, mennyire fáj a szülei elvesztése. El sem tudja képzelni az életét Winny, James és Sia nélkül, akik az egyetlen család, amely megmaradt számára.

De még azt sem tudni, hogy ki szült, még rosszabb. Az a legrosszabb, hogy egyetlen családtag sincs. Teljesen egyedül lenni ezen a világon, soha nem érezni a szülői szeretetet, a testvérek őrültségét, a barátok törődését, el sem akarja képzelni, mennyire fájt volna Jiminnek ennyi év egyedülléte.

Nagyot sóhajtott, amikor az ajtóhoz ért. Éppen kopogni akart, de ekkor zene hangját hallotta belülről. Megpróbálta kinyitni az ajtót, ami szerencsére nem volt bezárva, és halkan bement. Amit maga előtt látott, ismét leállt a szíve, és furcsa érzés támadt a gyomrában.

Ott volt Jimin, csak egy törülközőben, vizes hajjal, vízcseppekkel a tökéletes testén, és táncra perdült a zenére. Jimin a csípőjét lóbálta, ami köré egy törölköző volt tekerve, háta Jungkook felé nézett, akinek tágra nyílt a szája és a szeme. A dal Elvis Presley Jailhouse rockja volt, és ez egyáltalán nem segített, mivel az ütemek hatására Jimin olyan hevesen mozgatta a csípőjét és a testét.

Jungkook a helyére meredt, még egy izmot sem mozgott, és csak nézte Jimint, aki olyan vadul táncol a dalon. És hirtelen megtört a pokol, amikor Jimin törülközője leesett, és az edény is Jungkook kezében.

Jimin gyorsan megfordult a zajtól, és elkerekedett a szeme, amikor látta, hogy Jungkook szeme szinte kipattan a üregéből, és arra a területre fókuszál, ahol Jimin egy ideje becsavarta a törölközőt.

Jimin lenézett, majd Jungkookra, aki szemérmetlenül bámulta tagját. Jimin sikoltott és ekkor Jungkook az arcára nézett, majd vissza a tagra, majd vissza az arcára, majd elszédült és elájult.