Az iskola házaspárja [18+]

XXX.

-Most ezt komolyan mondod? - pislogtam rá.
-Ja... komolyan - mondta halkan.
-De hogy a faszba? És mióta? Együtt nőttünk fel! Hogy a faszomba kedvelhetnél már?!
-Inkább menjünk ki cigizni a bejárat elé, és beszéljük meg ott.
-Jó, menjünk - indultam előre.

Az az 1 perc kisétálás kellemetlenül, és csendesen telt, sosem volt olyan a 14 év alatt, hogy Tomival ilyenek lettünk volna. Éreztem, hogy itt most valami tényleg nem jó..

-Úgy pár hónapja..
-Mi pár hónapja?
-Pár hónapja érzem ezt, de nyugi, tudom, hogy ez viszonzatlan a részedről.
-Nyilván az! 14 éve legjobb barátok vagyunk! Plusz én nem vagyok meleg! Csak a nők jönnek be.
-Tudom...
-Jó... és most.. akkor most féltékeny vagy Emre? Azért volt ez az egész?
-Egy kicsit... - vallotta be.
-Ugye tudod, hogy bármit csinálsz, nem fogsz tudni változtatni a tényen, hogy nekem mindig ő lesz az első?
-Tudom..
-Jó... - szívtam bele a cigimbe.
-Sajnálom... nagyon..
-Nem kell.. de hogyha már mást kedvelsz, miközben ott van neked Peti, ott én már elgondolkodnék..
-Csak plátóian kedvellek fasz! Sosem tudnék összejönni veled! Ja.. jól nézel ki, jól kigyúrtad magad, magas vagy, tetkód van, jó a hajad, meg minden, de ennyi.. Külsőre jó, de belűl még mindig a tesómként tekintek rád!
-És a tesódát megdugdnád vagy mi a fasz? Ember! - pislogtam rá.
-Nem.. dehogy... - vakargatta a tarkóját.
-Jó.. szerintem ezt a témát hagyjuk. Ez tárgytalan..
-Persze, tudom, csak elakartam mondani az érzéseim, hogy a cselekedeteimnek legyen magyarázata..
-Már mindent értek, nyugi.
-És?
-És mi? Szánalmas vagy! A legjobb barátod vagyok elviekben! Neked támogatnod kéne engem, és a döntéseimet, amik tudod, hogy boldoggá tesznek! Önző vagy! Féltékeny vagy a feleségemre, úgy, hogy 14 éve ismersz, kiskorom óta veled lógok, és ez jön rád?! Az érzéseidről nem tehetsz, azt nemtudod irányítani, de a cselekedeteidet igen, és ezt most nagyon elbasztad... rohadtul.. Most vésd az agyadba, de tűpontosan, hogy nekem a feleségem az első az életemben! Soha, senki nem fog jobban számítani nála! Csak ő, és a gyerekem, ennyi.
-Vettem.. - mondta nagyot nyelve, de a tekintete semmit nem árult el. Üreges volt és semleges, láttam rajta, hogy legszívesebben elbőgné magát.
-Most pedig egy kis időre hagyj - hamuztam le a cigimet.
-Jó - lökte be a suli kapuját, és ott hagyott.

Az órákat végig aludtam, őszintén faszom ki volt mindenből, és csak a feleségem álltal csomagolt szendvicsemet keltem fel megenni. Szar kedvem volt, Tomi is kihozott a sodromból, ráadásul az, hogy bevallotta, hogy "plátóian" kedvel... baszott meglepő, és őszintén rossz érzés volt ezt a szájából hallani, én egy szorosabb testvéri viszonynál sosem láttam benne semmi többet... Képtelen lennék egy férfira is romantikus szemmel nézni.

A szar kedvem Kittinek is feltűnt, aki próbált kedvesen közeledni felém.
-Mi bánt? - simította meg a vállam.
-Semmi... - emeltem fel a fejem, és visszaállítottam az elaludt hajam.
-Na nemár.. évek óta ismerlek, látom, hogy nyomaszt valami!
-Csak szar nap.. - ásítottam.
-Ja.. hát azt megértem - dőlt hátra a székben, ami egy óriásit vágódott hirtelen hátra, neki a földnek.
-Jézusom ember.. jól vagy? Ilyet nem csinálhatnál terhe... - vágtam bele hirtelen a mondatomba, mivel rohadt hangos voltam, és mindenki  minket figyelt.
-Azt akartad mondani, hogy terhesen? - kérdezte az egyik osztálytársunk.
-Nem, és te mit hallgatózol?
-Nem hallgatózok, konkrétan ordítasz!
-Foglalkozz magaddal! - segítettem fel Kittit. -Jól vagy? - néztem mélyen a szemébe.
-Persze, köszi... - igazította vissza magára zavartan a szemüvegét.
-Ilyet nem csinálhatsz, vigyáznod kell magadra, és már nem csak magadra - suttogtam a fülébe.
-Tudom... - sóhajtott.
-Nem esett bajod?
-Nem, nyugi, minden király! - mutatta fel mosolyogva a két hüvelykujját.
-Jólvan - röhögtem el magam. Kitti reakciói néha borzasztóan viccesek, és igazán boomerek, de azért nagyon szeretem őt. Majd azért ha a gyerekük barátkozni akar a suliban, akkor először asszem Kristóf tanácsát kérje ki, mivel Kitti nem áll túl jól szociális szempontból... igazából kettő barátja van, én, meg a feleségem.