Az iskola házaspárja [18+]

XLI.

Tomi szemszöge

Először vonakodtam, mert egyáltalán nem akartam megosztani senkivel, hogy befogadtam egy hajléktalan srácot magamhoz, de Ákos a legjobb barátom, és ismerem őt annyira, hogy tudom, hogy nem fog ítélkezni felettem. Szóval elkezdtem mesélni..

-Ugyebár miután megkaptam anyádéktól az állásom, össze tudtam szedni a pénzt egy albérletre, és külön költözhettem végre.. király volt! Minden pillanatát élveztem, hogy végre nem kell az alkoholista anyám szövegelését hallgatnom, de egy idő után egyedül kezdtem érezni magam... Ti kiköltöztetek Kanadába, anyámmal nem szívesen találkozom, és más nincs, akire számíthatnék, így elkezdtem egyedül kocsmázgatni néha... Az elején csak eljárkálgattam egy libsi pubba, tudjátok, ahol esetleg vannak meleg srácok, vagy jó nők.. Barátokat akartam szerezni, meg valamilyen alkalmi embert magamnak.. Sokat melózok, nincs időm és lelki erőm se egy komoly kapcsolatra, épp hogy elkezdtem összeszedni magam..
-És kibaszott büszkék vagyunk rád emiatt - nézett Ákos a szemembe.
-Tudom.. és kösz, jól esik... Visszatérve a storyra, a szokásos este volt az egész. Végeztem a melóval, kajáltam otthon, majd elindultam egy kicsit jól érezni magam.
A csapossal például egész sokat beszélgettem, a többi társasághoz kínos lett volna csak úgy odamenni, és senkisem akkora lúzer, hogy egyedül menjen, mint én..
Kikértem a sörömet, és egy szál cigivel kimentem a kocsma bejárata elé. Az elején fel se tűnt nekem, hogy egy kb velem egyidős srác ott csövel a földön. Leszartam, ez Budapest, és a belváros, szóval elszívtam a cigimet, megittam a sörömet, majd hazamentem.
Viszont amikor következő héten megint elmentem, és ugyanott találtam őt elkezdett marcangolni valami.. Addigra már nagyon sokszor láttam, de ignoráltam.
Nem kéregetett soha tőlem, se cigit, se pénzt, szimplán ült a földön,  ugyanazt a koptatott pulcsit hordta, és csak merengett maga elé. Tudtam, hogy nincs hol aludnia, azt is tudtam, hogy valószínűleg éhes lehet, úgyhogy bementem a legközelebbi 0-24 boltba, és vettem neki pár szarságot. Nemtudom mi jött rám, kicsit be voltam csiccsentve, de te mindig segítettél nekem amikor szarban voltam, és talán ezt egy kicsit viszonozni akartam az életnek. Nekem egy ezres volt, neki viszont egy vacsora.
Odamentem hozzá, leültem mellé, és szóba elegyedtem vele.
Láttam rajta, hogy szégyelli magát, szíve szerint nem fogadta volna el, de addigra már nemtudom mióta nem ehetett, szóval inkább csak megköszönte, és bemutatkozott.
Mesélt magáról sok mindent, azt is elmondta, hogy ezelőtt a pub előtt csövel mindig, mert itt jobban biztonságban érzi magát.
Aznap este órákat beszélgettünk, kiderült, hogy 19 éves, és az anyja kidobta otthonról, nincs hova mennie. Srácok amikor beleharapott abba a kurva szendvicsbe amit vettem neki, és bekönnyezett, akkor annyira szarul éreztem magam, hogy az hihetetlen..
A hajléktalan szállók dugig voltak, bejelentett lakcím nélkül pedig nem sok munka lehetősége maradt.. Úgyhogy próbálta meghúzni magát pesten. Nappal munkák után ment, és néha talált is valami szart, amiért odabasztak neki háromezet ft-ot, este viszont mindig visszaült ugyanoda, a kocsma elé. Akkor volt 3 hete az utcán, és a táskájában egy szájvizet tartott, meg pár elnyúlt ruhát. Ezeket tudta gyorsan összepakolni maga után, mielőtt kibaszták volna otthonról.. - folytattam volna tovább, viszont Em kissé pityeregni kezdett, és hirtelen nem tudtam hogy reagáljam le a helyzetet.
-Ne haragudj, bocsánat, csak kicsit érzékeny vagyok és huhh, ez most hirtelen sok - kezdte el legyezgetni az arcát. -Hogy tudja egy anya kidobni a saját gyerekét? Hogy képes erre?
-Az anyja egy szörnyű ember.. de ez még sajnos nem a story vége..
-Mitcsináltál ezután? - nézett rám Ákos.
-Hogy mitcsináltam? Haza mentem.. akkor beszélgettem vele először, idegen volt számomra.. de megígértem magamnak, hogy holnap visszajövök, és ha ugyanitt találom, akkor pár ruhámat meg egy takarót adok neki, hogy legalább ne fázzon..
Onnantól fogva gyakran jártam ki hozzá, és odaadtam az egyik régi kabátomat is, mert jött a tél. Sokat beszélgettünk, órákat, és néha láttam nevetni is, ami annyira sokkoló volt.. Egy ilyen élethelyzetben még képes volt nevetni, fel tudtam néha dobni, és láttam rajta, hogy mindennél jobban értékel engem. Boldognak tűnt mindig, amikor meglátott.. Vagy az ingyen cuccok miatt, vagy azért, mert szimplán szeretett velem lenni, de utána kiderült, hogy az utóbbi..
Egyik este elég hideg volt már, és amikor odamentem hozzá, láttam, hogy nagyon rossz állapotban van.. Vacogott, és lángolt a homloka, úgy is, hogy két pulcsi és egy kabát volt rajta.. Rohadtul megsajnáltam őt.. felajánlottam, hogy a ma estét nálam töltheti, mert nagyon beteg.. Nem akarta elfogadni, folyamatosan azt szajkózta, hogy rendben lesz, ne aggódjak miatta, de leszartam.. Megfogtam a kurva táskáját, és rászóltam, hogy most jön..
Lehajtott fejjel jött utánam, mint aki azt érzi, hogy most nagyon rosszat tett.. Folyamatos szégyenérzet volt rajta, és én se segítettem rá azzal, hogy néma csendben mentem mellette. Nem tehettem róla, fortyogott bennem a düh.. 19 éves és ilyenekkel kell megküzdenie.. az anyja kirakta, és bár sosem ütnék meg egy nőt, de legszívesebben abban a pillanatban képen töröltem volna, hogy hogy mert ilyet csinálni.. Undorodtam tőle, úgy, hogy nem is ismertem..
Felmentünk a lakásomba, vett egy forró zuhanyt, és azután már egészen máshogy nézett ki.. Odaadtam neki az egyik pizsamámat, és bemikróztam neki egy zacskós levest. Jobb volt mint a semmi.. betegségre levest szoktak adni, én meg nemtudok főzni, szóval maradt ez.. Bevett pár gyógyszert amit adtam neki, megette a levest, és egyből bealudt... A földön vetettem meg neki párnákból és takarókból egy "ágyat". Tisztában vagytok vele, hogy egy garzonban élek, egy hálóm van, de az ágyon fura lett volna ha osztozunk.. Úgy voltam vele, hogy egy meleg lakásban van, szóval ez is jobb, mintha az utcán csövelne..