Az iskola házaspárja [18+]

XXXII.

A vonatút lassan és unalmasan telt, Peti társaságát pedig kényszeresen kerültük, úgyhogy a vagon másik végébe kellett ülnünk, ezáltal Emtől is messze voltam..
-Protein szeletet? - nyújtotta felém Ági.
-Kösz - törtem le belőle egy darabot.
-Kitti? - nyújtotta oda neki.
-Nem köszönöm, nem eszek ilyet - ingatta a fejét mosolyogva.
-Mer'? - kérdezte teli szájjal.
-Mert most nem.. maradok ennél! - vett elő egy tál összevágott gyümölcsöt, amire ez volt írva "Kittinek♡".
-Ezt anya csomagolta neked? - röhögtem el magam, mert Kristófról sosem tudtam volna elképzelni, hogy ilyen gesztusokat megtesz.
-Aha - bólogatott mosolyogva.
-Rá akarok gyújtani - szenvedett mellettem Tomi.
-Tömj be - vettem elő a fülesem.
-Nincs tömőm.
-Tessék - dobtam bele a kezébe a dobozt.
-Wow! Én is kérhetek? - kérdezte Ági.
-Te mióta tömsz? - pislogtam rá.
-Néha szoktam, nem dohányzok amúgy - vett ki egyet.
-Erős, úgyhogy csak óvatosan - vontam vállat.
-Kibírom - legyintett, majd betömte.

Olyan 3 perc telt el, amikor Ági kiköpte egy zsepibe, és belenyomkodta a vonat kiskukájába.
-Jól vagy? - kérdezte Tomi.
-Asszem hányni fogok... ez hány mg?
- 150 - röhögtem el magam.
-Mivan? Te hülye vagy?! Az dohányboltban nem is kapható! Nem is lehet olyat itthon! - kapott a tüdejéhez.
-Rendelni szoktuk - válaszolt neki Tomi.
-Baszott erős.. szédülök.. ti ezt hogy bírjátok?
-Nikotinfüggők vagyunk - mondtam egy halvány mosollyal, és odanyújtottam neki a vizemet.
-Kösz.. - ivott bele.
-Eléggé lesápadtál - simította meg a vállát Kitti.
-Ja... majdnem megölt ez a szar..
-Azért ne túlózz - röhögtem el magam.
-Valakinél van egy zacskó?
-A szendvicsemnek van - kezdett el kotorni Kitti a táskájában.
-Hányni fogok...
-Jajj ne.. én emetofóbiás vagyok.. nehogy itt hányj.. - mondta Tomi, de addigra már késő volt, Ági kikapta Kitti kezéből a nájlon zacskót, és egyenesen belehányt.
-Basszameg... - pusmogtam az orrom alatt, Tomi pedig felált, és elszaladt a vonat mosdóba.
-Kicsit jobb? - gugoltam le mellé ezzel eltorlaszolva a folyosó útját.
-Állj már arrébb égi meszelő! - mondta röhögve Em egyik osztálytársa, aki úgyszintén a mosdóba tartott asszem.
-Bocs.. - ültem vissza a helyemre szemforgatva.
-Jézusom... behányt a csaj? - mutatott Ági felé.
-Nem, csak divatból öklendezik egy zacskóba! - mondtam idegesen.
-Érdekes divatotok van... kosarasok.. - ment tovább nevetgélve.
-Ez hülye..
-Az.. - törölte meg a száját Ági.
-Asszem ha odaértünk moss fogat, itt egy rágó - dobtam az ölébe.
-Többet tőled nem kérek snüsszt..
-Végzett már? - jött vissza Tomi.
-Ja, nyugi, kihánytam magam - dobta bele a zacskót a kukába Ági. Nem irigylem a vonat takaritóit..
-Huhh.. akkor jó.. - ült vissza.

A pályaudvarra érve egyből megkerestem Emet, és rákulcsoltam az ujjaim az övére. Bár a beszélgetésük a lányokkal egyáltalán nem érdekelt, csak közel akartam lenni a feleségemhez.
-Minden oké? - fürkészte a tekintetem.
-Mostmár igen - adtam egy puszit a homlokára.
-Haragszol, hogy nem veled alszom?
-Nem, csak fura lesz, mindig együtt alszunk, és akkor érezlek biztonságban, hogyha mellettem vagy.
-A zsiráf megint bénázik - nézett hátra Fanni, és én is egyből odapillantottam, mert Kitti most teljes mértékben az én felelősségem. A bátyám gyerekét hordozza a szíve alatt.

-Jól vagy? - mentünk hátra hozzá Emmel.
-Aha.. csak elestem.. - tolta vissza magára zavartan a szemüvegét.
-De hogy csináltad? - kérdezte aggódva a feleségem.
-Elcsúszott a levegőben vagy mittomén, most mit aggodalmaskodtok? - kérdezte rágózva Ági.
-Csak kuss - intettem le.
-Gyere velünk inkább! - húzta előre őt hozzánk Em, és ezzel Ági és Tomi is csatlakozott.
-Em, megint megsajnáltad a kosarasokat? - kérdezte nevetve az egyik csaj.
-Akkor a férjemet is megsajnáltam? Csak fogd be Petra - forgatta a szemét.
-Jézusom ennek meg mi baja? - pusmogta az orra alatt.
-Petra! Még egy szó és kiraklak a házunkból, akkor megnézheted magad! - fenyegette meg egy kissé bénán Jenny, de kedves volt tőle, hogy Em védelmére állt.
-Baba.. ők igazán a barátaid? - suttogtam a fülébe.
-Nem. Csak Netti, Fanni meg Jenny, a többiek nagyon távol állnak tőlem - sóhajtotta.
-És jól fogod érezni magad velük?
-Nemtudom.. este ha az ágyadban találsz, ne lepődj meg - mondta egy halvány mosollyal.
-Megjegyeztem - röhögtem el magam.
-Miújság? - ment oda Netti Ágihoz.
-Tudsz valamit? - kérdeztem suttogva Emtől.
-Nettiről? Szerintem bejön neki Ági, de mindketten félénkek, irogatáson túl nem nagyon megy tovább a dolog már egy ideje.. - húzta el a száját.
-Értem - karoltam át.