12. Megbánások napja

660 14 1
                                    

|12|

Nyögéseim töltötték be a mosdót. Andris eszméletlen tempót diktált, az alsó ajkamba haraptam, szemeimet szorítottam, néhol fájtak lökései, de többet akartam. Lábaim gyengék voltak, de a derekamnál fogva Andris tartott. Különben már biztos hogy össze estem volna.
- Gyere - húzódott ki belőlem, majd a vécé deszkát lecsapta, rá ült, és az ölébe húzott. El helyezkedtem az ölében, majd újra magamba fogadtam. Andris szájával a melleimre tapadt, csókolgatta, és szívogatta. A hajába túrtam, és fejét jobban a melleimhez szorítottam.
- Ilyen halálért imádkozom - motyogta. Raszta tincseit az ujjaim köré tekertem, majd picit hátra húztam a fejét. Andris felszisszent, szemeit rám szegezte.
- Ne most fohászkodj - szigorúnak próbáltam tűnni, de ahogy a csípőjét megmozdította, arcom ellágyult. Andris megemelte a fenekemet, majd pumpálni kezdett. Hangos nyögések hagyták el a számat. Kezét a combjaim közé vezette, majd a csiklómat kezdte ingerelni. Kezeimet a vállára vezettem, úgy tartottam meg magam. Körmeimet a vállán jó párszor végig húztam.
- Nézz rám - morogta. Szemeimet nem tudtam kinyitni.
- Nyisd ki a szemed - szólt rám. Lassított a tempón, ujjaival együtt. Nagy nehezen kinyitottam a szemeimet. Ködös tekintettel engem nézett.
- Gyerünk baba - lökött egyet rajtam. Szemeimet újra lehunytam, majd csípőmet vadul mozgatni kezdtem.
- Téged itt sem lehet irányítani - nyögte, majd a nyakamba puszilt. Éreztem hogy közel járok, így felálltam az öléből, és háttal ültem az ölébe, majd újra magamba fogadtam. Andris folyamatosan simogatott, minden porcikámat, ahol csak ért. Óriási nyögés hagyta el a számat, amikor elélveztem. Andris követett. Magához húzott, és a hajamba puszilt.
- Imádlak - nevetett. Elmosolyodtam. Leszálltam róla, majd megigazítottam a bugyim, és a ruhám. Kifújtam magam, majd leguggoltam elé, és rá néztem.
- Tetszik ez a póz, de pár percet kérek - vigyorgott, majd mozgolódni kezdett. Szédülni kezdtem, majd keserű ízt éreztem a számban.
- Hányni fogok - tettem a szám elé a kezem. Andris felpattant a vécéről, felhúzta a nadrágját, majd felhajtotta az ülőket. Görnyedtem a vécé felett tíz percet legalább, mire kiadtam a gyomrom tartalmát. Andris a hátamat simogatta, miközben a hajamat fogta.
- Ez is elég szexi volt - nevettem, majd a vécé mellé ültem le. Andris elengedte a hajamat, ami a mellkasomon terült szét. A fülem mögé tűrte, majd az államnál fogva felemelte a fejemet. Nagyon szédültem.
- Hányás közbe is szexi vagy - bólogatott. - Főleg hogy végig pucsítottál - vigyorgott. Ezt egy szem forgatással díjaztam.
- Segíts - nyújtottam felé a kezemet, felhúzott a földről.
- Nelli - húzott magához Andris, nem álltam stabil lábakon. A mellkasára dőltem.
- Pedig nem is ittam olyan sokat - motyogtam.
- Mit vett neked Gyuris? - kérdezte Andris. A hajamat cirógatta, álmosság jött rám. Nagyot ásítottam.
- El ne aludj nekem, haza viszlek - tolt el magától kicsit. Fogta a derekam, bár sokat nem segített a helyzetemen.
- Tüskét - fáziskéséssel válaszoltam.
- És hány cigit szívtál el? - nézett rám. Gondolkodnom kellett.
- Talán négyet - vontam vállat. Erőt vettem magamon, majd Andris öleléséből kibújtam, kinyitottam a fülke ajtaját, majd a mosdó kagylóhoz lépkedtem, hogy egy kicsit észre térjek. Hideg vízzel megmostam az arcom, kiöblítettem a számat, kicsit észhez tértem. Támaszkodtam pár percig, majd megfordultam Andrishoz. Közvetlen a hátam mögött állt, így egymásba ütköztünk. Közelített az arcomhoz, de kezeimet a mellkasára tettem.
- Szerintem ne - nevettem. - Most hánytam - mondtam Andrisnak, aki csak megrázta a fejét, majd megcsókolt, és a homlokomra is kaptam egy puszit.
- Ugye tudod, hogy a homlok puszi, nálunk nem játszik? - dőltem a mosdókagylónak. Andris össze húzott szemöldökkel nézett rám.
- Miért is nem? - kérdezte, majd teljesen hozzám simult. - Mondtam már, hogy fontos vagy nekem - kezével végig simított az arcomon.
- Ne már - sóhajtottam. - Nem vagyunk együtt Andris - próbáltam kicsit el tolni magamtól, de nem engedte.
- És mi lenne, ha ez megváltozna? - mosolygott rám. Ez nem jó ötlet.
- Nem - tiltakoztam, majd hátat fordítottam neki, de így is egymást néztük, csak a tükörből. Andris szemei csillogtak.
- De - ellenkezett. - Miért nem akarsz boldog lenni? - karolta át a derekam, majd a nyakamba puszilt. Éreztem a leheletét. Kirázott a hideg.
- Fiatalabb vagy nálam - fordultam meg, így az ölelés megszakadt. Andris hülyén nézett rám.
- És ez akkor nem zavart, amikor megujjaztalak, kinyaltalak, és megdugtalak? - emelte fel a hangját. Össze rezzentem.
- Igazad van, gondolkodnom kellett volna - suttogtam, majd kikerülve, ott hagytam a picsába. Ahogy kiléptem a mosdóból, már alig voltak a bárban, szinte csak a mi társaságunk. Mindenki rám kapta a tekintetét. Marci felállt, majd felém igyekezett. A szívem vadul dobogott. Megállt előttem, és vett egy mély levegőt. Össze húztam a szemöldököm, nem tudtam mire készül.
- Hallattuk - ennyit mondott. Szemeimet lesütöttem. Hallottam ahogy Andris ki jött, majd el ment mellettem. Marci megfogta a karját.
- Elérted amit akartál? - megfeszült állkapoccsal kérdezte tőle. Andris nevetett. Felváltva néztem rájuk, majd segítség gyanánt a társaság felé néztem, azon belül is Gyurisra, aki felállt, és elindult volna, ha Ercsé nem fogja meg a karját, és húzza vissza.
- Nem, azt még nem - felelte, majd kihúzta a karját Marci keze fogságából. - De ő - nézett rám - elérte amit akart. Mi vagyunk a hülyék, hogy tartjuk valamire - megvetés volt minden szava. Tekintete teljesen semleges volt, és nem is éreztem sokáig magamon, ahogy ezt ki mondta, elviharzott tőlünk a többiekhez. Marcival szembe álltunk, és Andris hűlt helyét néztük.
- Tudod, lehet igaza van - szólalt meg, majd ott hagyott. A lábaim mintha földbe gyökereztek volna, nem mozdultak. A többiekre néztem, akik csendben voltak, és engem néztek. Dia szomorúan nézett rám, fel akart állni hogy oda jöjjön hozzám, de Kisé nem engedte az öléből.
Gombóc egyre nagyobb lett a torkomba, majd erőt vettem magamon, és oda sétáltam. Marci és Andris figyelembe sem vett.
- Gyere - mutatott Gyuris az üres székre, de megráztam a fejem.
- Menjünk haza? - nézett rám Dia. Vadul bólogattam.
- Nem engedlek - szorította magához Kisé a barátnőm. Megforgattam a szemem.
- Találkozunk holnap - puszilta volna meg Dia az arcát, de Kisé elfordította a fejét, így egy csók lett belőle. Úgy döntöttem inkább le ülök az üres székre, újra szédülni kezdtem. Forgott velem a világ, nem bírtam a szemem nyitva tartani. Előre dőltem és megtámaszkodtam a térdemen, az arcomat a tenyerembe temettem.
- Jól vagy? - tette Gyuris a hátamra a kezét. Nem válaszoltam, nem volt erőm egy szót se kimondani.
- Nelli? - Dia hangját hallottam. Felemeltem a fejemet hogy rá nézzek. Dia ijedt arccal nézett rám.
- Fal fehér vagy, tiszta vörös a szemed - ugrott ki Kisé öléből, majd leguggolt elém. Közre fogta az arcomat, úgy kémlelte az arcomat.
- Lehet vámpír leszek - nevettem. Dia felvont szemöldökkel díjazta amit mondtam.
- Hívok egy taxit - telefonját feloldotta, de megfogtam a kezét. Abba hagyta a tárcsázást.
- Nem kell taxi. Haza tudok sétálni - mondtam, de egyébként felállni sem bírtam.
- Persze - bólogatott. - Szerintem futni is fogsz tudni - rázta a fejét. A homlokomra tette a kezét.
- Menjünk - egyik kezemmel az asztalra támaszkodtam, majd felálltam, de lábaim cserben hagytak, így vissza is ültem
- Faszomat már - csattant fel Andris, majd rá csapott az asztalra. Mindenki őt nézte.
- Shhh - tettem a szám elé az ujjam, majd elnevettem magam. Rá könyököltem az asztalra, és rá néztem.
- Milyen nő vagy te - förmedt rám Andris.
- Nem mindegy, ha úgysem tartasz semmire - mosolyogtam. - Az is az én hibám, hogy te többet érzel irántam? - túrtam a hajamba, és továbbra is mosolyogtam.
- Ez nem szerelem, kibaszott vonzódás - felelte. - Mindenki kapott volna az alkalmon hogy megbasszon a mosdóba, úgy tekergetted magad - nevetett.
- Akkor te el mondhatod mindenkinek, hogy neked sikerült - tártam szét karjaimat. - Kit érdekel - vontam vállat. Andris idegesen fújta ki magát.
- Szerintem oszoljuk - Gyuris állt fel az asztaltól, majd követte Ercsé is.
- Haza viszünk - fogta meg a vállamat Gyuris. Felnéztem rá, majd mosolyogva bólintottam.
- Nem kell - állt fel Marci, majd megfogta a táskám, és a kabátomat, majd mellém lépett, és a hátamra terítette a kabátom. - Már itt a taxi - közölte. A két karom alá nyúlt, majd felsegített. Rá néztem, ő nem nézett rám.
- Gyere Dia - szólt Marci neki, mire elköszönt Kisétől, majd felkapta a kabátját és táskáját.
Marci felkapott, lábaim dereka köre fontam, majd nyaka köre fontam karjaimat. Válla felett vissza néztem az asztalhoz, Andris még mindig ott ült, és minket figyelt. Felmutattam neki a középső ujjam. Andris nem reagált rá, csak nézett.
Ahogy ki értünk a hideg levegőre, Marcihoz bújtam.
- Holnap hívj fel - fogta meg a kezemet Dia, majd a távolodni kezdett az alakja.
- Fejedre vigyázz - elemelt magától Marci, majd be rakott a taxiba. Az ajtót becsukta felőlem. A másik oldalról beszállt, majd a taxis indított. Eldőltem az hátsó ülésen, Marci a derekamon pihentette a kezét.
- Miért nem szólsz hozzám? - fordultam a hátamra, így teljesen láttam az arcát a félhomályban. Pár percig hallgatott.
- Mit mondjak Nelli? - nézett le rám. - Megkúrt a legjobb haverom - nevette el magát kínosan.
- És ezért soha nem beszélünk már? - félve kérdeztem tőle.
- Legalább úgy tennél mintha megbántad volna - sóhajtott.
- Bánom is - ültem fel, és komolyan néztem rá. - Köztünk nem volt soha semmi, nem értem miért bánt téged ennyire - gondolkodtam el.
- Nem bánt, de nem vagy nekem közömbös - fordította fejét az ablak felé.
- Hát mi vagyok? - sütöttem le a szemeimet.
- Fontos vagy nekem geci - ütött a vezetői ülésbe.
- Háló fiatalember - fékezett a sofőr. - Gyalog is lehet menni - fordult hátra a sofőr.
- Bocs - vont vállat Marci. - Megjöttünk - bele nyúlt a zsebébe, majd oda nyújtotta a pénzt a taxisnak. Kiszállt a kocsiból, majd kinyitotta felőlem az ajtót, és ki segített. Nem haza jöttem.
- Miért jöttünk a másik lakáshoz? - Marciba kapaszkodtam, úgy sétáltunk be a tömbbe.
- Azt mondtad, már nem szereted a fű szagot - felelte, majd lehívta a liftet a földszintre.
- A te lakásodra jöttünk, én haza akartam menni - néztem rá. Marci rám nézett, a szabad kezét az arcomra tette, majd lassan megcsókolt. Nyaka köre fontam a karjaimat, és elmélyítettem a csókunkat. Marci a derekamra tette kezeit, de ahogy kinyílt a lift ahogy, elváltunk egymástól. Marci zihálva tolt be a liftbe, amint becsukódott a lift ajtóba, felkapott az ölébe. Egymásba szemébe néztünk, éreztem a feszültséget, ami nem a levegőben volt, hanem a nadrágjában.
- Legyen ez a megbánások napja - motyogta az ajkaimra, majd újra megcsókolt, egyből utat tört nyelvével a számba. Csípőmet az ágyékának toltam. Felmordult, majd ahogy kinyílt a lift ajtó, kezében tartva a lakás ajtóhoz sietett, majd szinte azonnal ki is nyitotta. Le ugrottam róla, majd befutottam a nappaliba, teljesen életre keltem. Felfeküdtem a kanapéra, majd felhúztam a ruhámat. Marci nagyot sóhajtott, és hozzám sietett, felém magasodott, majd a hasam egy puszit adott. A fejére vezettem a kezeimet, majd próbáltam lejjebb tolni.
- Ha tudnád milyen régóta vágyom rád - suttogta, majd a kezemet megfogta, és a fejemet mellé fogta össze. Melleim fedte a ruha, de Marci a fogaival feljebb húzta, majd a mellkasomat kezdte csókolgatni. Sóhajok törtek ki belőlem. Marci mosolygott a reakciómon. Elengedte a kezeimet, majd benyúlt a hátamhoz, és kikapcsolta a melltartóm, és le is vette rólam. Már nem takarták a melleimet. Lefejtette rólam a ruhát is, lehúzta magáról a nadrágot és a boxert, majd pár percig nézte a testem. Ujjaival félre tolta a bugyimat, majd belém hatolt. Ajkaim elnyíltak egymástól újra. Marci óvatos volt, és lassan mozgatta magát. Csókokkal borította be a felső testem. A testünk egymásnak simult, egymás arcába lihegtünk. Minden egyes mozdulata azt sugallta, fél hogy fájdalmat okoz nekem. Megszorítottam a karját, majd gyorsított a tempón. Nyögések töltötték be a nappalit, kint már világosodott.
- Nem hagyom hogy másé legyél - nyögte a számba. Lehunytam a szemeimet, majd az alsó ajkamba haraptam. Marci megfogott, majd változtatott a helyzetünkön, így már rajta ültem, kicsit felemelte a fenekemet, majd újra elmerült bennem. Teljes hosszával magamba fogadtam, majd megtámaszkodtam a vállán, így kezdtem mozgatni a csípőmet. Marci a fejét hátra döntötte, és a fenekemet gyúrta. Mindkét kezemmel a hajamba túrtam, így a melleim szabadon ringatóztak előtte. Marci előre hajolt, majd a kezei a melleimre vándoroltak. Közre fogta őket, majd hol az egyiket, hol a másikat kényeztette a nyelvével. Melegség öntött el, Marci kezei a csípőmet szorították, majd átvette az irányítást. Összerándult a testem ahogy a csúcsra értem, majd rá dőltem. Marci megfeszült, majd a nyakamba temette az arcát. Átölelt, majd szorosan magához ölelt.
- Hogyan tudnám ezt helyre hozni? - suttogta a fülembe.

Ki lennél te? || Ekhoe x Pogány Induló FF||Where stories live. Discover now