Ki lennél te? || Ekhoe x Pogány Induló FF||

3. Kedves hang

|3|

Megfagyott a levegő köztünk.
- Tudod, azt hittem így hogy be vagy szívva mint az állat, és le is ittad magad, egyből ide adod magad - markolt a csípőmbe. Szám tátva maradt. Nem azért mert meglepődtem, hanem mert éreztem rajta hogy ebben semmi komolyság nincs, sem őszinteség, hanem a mocskos vágy, amit egy nő iránt lehet érezni. Így sosem nyilvánult meg felém.
- Te...Marci..hogy mondhatsz nekem ilyet? - toltam el magamtól, de nem igazán engedett távolodni.
- Jaj, ne csináld már - markolt a fenekembe. - Mint egy szűz kislány - akart a nyakamba csókolni, miután ezt kimondani. Erősen ellöktem magamtól, és vissza mentem a srácokhoz. Haza akarok menni.
- Ercsé, haza tudnál vinni? - kérdeztem tőle. Rám nézett, majd választ nem adva, rám se hederített.
- Valaki haza tudna vinni, bassza meg? - csattantam fel. Mindenki rám nézett, de csak kamilláztak, sehol egy válasz. Két kar fonódott a derekam köré, mire megugrottam.
- Dehogy mész haza, ne vergődj Nelli - duruzsolta a fülembe Marci.
- Kurva gyorsan vedd le rólam a kezed, a mocskos szádon pedig többet ki ne ejtsd a nevem - ordítottam rá, majd lelöktem magamról a kezét. A körülöttünk lévő emberek egyesével fordultak az asztalunk felé.
- Mi a fasz van veletek - szólalt meg Gyuris - gyerekek - folytatta, majd felállt.
- Nelli bedurcizott azért, mert szerettem volna neki egy jó éjszakát - vigyorgott Marci, majd lepacsizott Ercsével.
- Haza viszlek - szólalt fel a raszta. Na, ez hiányzott más sem. Nem volt más választásom.
- Gyerünk - fogtam meg a kabátom, és a táskám, majd ott hagyva mindenkit elindultam a kijárat felé. A raszta még lepacsizott a többiekkel, jóval utánam ért ki, így én ott topogtam a kocsi ajtónál pár percig. Majd felrobbantam a dühtől. Csalódott voltam, ideges. Hogy mondhat nekem ilyet? Mióta ismerjük egymást, nem volt ilyen mocskos sosem velem. Persze hogy megcsókoltam volna, persze hogy érezni akartam, persze hogy vonzódtam hozzá. És persze hogy ő ezt jól tudta, ahogyan azt is, hogy ezzel engem elveszít. Rohadtul nem foghatja a fűre, se a piára.
- Hova vigyelek? - kérdezte a raszta.
- Haza baszdmeg! Hova a faszba vinnél..- förmedtem rá.
- Hol laksz, te nagyon hülye? - flegmázott.
- Ja, bocs - túrtam a hajamba. Lediktáltam neki a címet, majd beszálltunk a kocsiba, és elindultunk. Nem szóltunk egymáshoz, a rádió szólt csak.
- Holnap mit csinálsz? - törte meg a csendet. Mi van? Mit érdekli ezt mit csinálok?
- Amit akarok - feleltem.
- Faszért nem tudsz normálisan beszélni? - vert egyet a kormányba.
- Hagyjál már ember, mit érdekel mit csinálok? Semmi közöd hozzá. - zártam le a kommunikációt vele.
- Van programod, csak Marcinak nem sikerült elmondania neked, de már úgysem számít - vont vállat, majd megállt a pirosnál. - Van egy jegyed a fellépésünkre.
- Adja másnak, anyám se kiváncsi rá - feleltem.
- Az nehéz lesz, névre szóló - indult el, zöld lett a lámpa.
- Mást is hívnak Csóti Nellinek, keressetek egyet - reagáltam, majd csörögni kezdett a telefonom. Előkotortam a táskámból, de amikor Marci nevét láttam meg a kijelzőn, vissza is tettem a helyére.
- Te hülye vagy? - kérdezte. - Más örülne ha lenne erre lehetősége, te pedig itt rinyálsz mert kicsit összevesztetek - mondja.
- Ez nem csak összeveszés volt, annál komolyabb. Fogalmad sincs hogy milyen kapcsolat van...vagyis volt köztünk - a végére elhalkultam, inkább nem folytattam, ugyanis újra megszólalt egy telefon, de az már nem az enyém volt.
- Tesi - szólt bele a raszta, majd kihangosította.
- Ekhoe, hozd őt vissza - utasította Marci.
- Én szívesen, engem már kiborított - válaszolt neki. Nem is reagáltam erre, már nem.
- Mondd meg neki Tesi, holnapi fellépésre van egy V.I.P jegye, muszáj el jönnie, akarom hogy ott legyen - csak mondta, és mondta. Nem tudom megfogalmazódni hogy mi van most bennem. Egyszerűen azt érzem hogy ennyi lett volna a pár éves barátságunk? Valahol biztosan erre várt, hogy egyszer túl együnk ezen, aztán kész. De ha így is lett volna, miért várt eddig? Amikor először találkoztunk, emlékszem egy szórakozóhelyen voltam akkoriban még pultos, így kezdődött minden. Már akkor sem volt az a szende ember, de nem is foglalkoztam vele, hiszen az nap este folyamatosan jöttek a hülye bókok, és más felkérések. Azonban záráskor egyedül ő maradt a helyen, rá volt dőlve az asztalra és úgy aludt. Felkeltettem, kitessékeltem, majd meghívott egy cigire. Full romantikus sztori, nem? Teljesen jelentéktelen, de utána rendszeresen össze jártunk, cigizgettünk, beszélgettünk, és sokszor kikérte a véleményem a zenéivel kapcsolatban. Vagy én túlzom el ezt nagyon?
- Hallod? - bökött meg a raszta. Rá pillantottam, majd a kezében levő telefonra, és láttam hogy még mindig megy a hívás.
- Nem, a kedves hangodtól még az is el ment az életkedvemmel együtt - mondtam neki gúnyosan.
- Tesi, hagyd a gyászba ezt a nőt vágod, ez egy felesleges tényező - majd füléhez emelte a telefont, így már nem hallottam mi volt a válasz. Közben feleszméltem hogy megérkeztünk, így kinyitottam a kocsi ajtót, kiszálltam, majd jól bevágtam magam után, és a tömb felé indultam. Hallottam ahogy lehúzódik az ablak, majd a raszta hangja elért.
- Ezt az ajtót úgy csapkodjad, hogy a kezed biztos eltöröm - kiabálta, majd felhúzta az ablakot és elhajtott. Megfordultam, és már csak a nagy porfelhőt láttam. Rohadjatok meg mindannyian!